Tabletták helyett? Otthon is használható eszközzel a fájdalom ellen

„Gyógyszer nélkül is csillapítható a fájdalom”, fejtegette dr. Hegyi Gabriella (Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, komplementer medicina tanszék) a fájdalmas panaszok – másféle, más módon való – enyhítéséről szóló mai előadásában.

Hegyi Gabriella professzor asszony.

Készséggel tartjuk hitelesnek – statisztikai tényadatokkal is alátámasztható – szavait, amelyek szerint túl sokan, túl sokszor fordulnak/fordulunk „kémiai” megoldáshoz, azaz bekapjuk az első, majd a sokadik gyulladáscsökkentő, pain-killer (fájdalomölő) tablettát, ahelyett, hogy előbb, vagy helyette, szelídebb megoldásokkal is próbálkoznánk. Azért annyit hozzátennénk, megszorításképpen, hogy orvosilag pontosabb lehet, hogy csak bizonyos típusú fájdalmak esetén fogadható el ez a megállapítás. Teljes egészében beláthatónak véljük azonban azt a megjegyzést, hogy a fájdalomérzet a „body and mind” terápiával, azaz önfegyelmezéssel, koncentrálással, nem egy esetben elnyomható. Ennek mibenlétéről szívesen hallgattuk volna még tovább is Hegyi doktornőt, a Yamamoto Természetgyógyászati Rehabilitációs Intézet vezetőjét. Eszünkbe ötlött ugyanis, hogy szülész barátunk gyakran mesélte, az esetleg órák, napok óta tartó kínzó migrénje szinte egy csapásra mindig elmúlik, ha bemegy a műtőbe. Aztán persze (persze? miért is?), mindig visszatér, ha elvégezte az aktuális császármetszést, majd csak a nála átlagos háromnapos „vendégeskedés” után – különleges beavatkozás, gyógyszerszedés nélkül – szűnik meg ismét a fájdalom, mielőtt majd a következő hónapban, periódusban megint visszatér.

Talán ilyen sajátságos idegrendszeri fájdalomtompítási módszerek hírét osztotta volna meg velünk a hagyományos kínai orvoslással is foglalkozó professzor asszony, ha a tájékoztatón nem lett volna más dolga is. De ott, nem meglepő módon, kulcsszerephez jutott (mert ez volt a rendezvény célja is), egy hordozható, csinosan formatervezett termék (Omron E3 Intense) – amiről nem csupán a készüléket a kezeléseken rutinszerűen alkalmazó előadótól, de a forgalmazó képviselőjétől, illetve azon szerencsés „celebektől” is hallhattunk elismerő szavakat, akik otthonukban magukon és családtagjaikon is, már kipróbálhatták. (Vajon ajánljuk szülész barátunk figyelmébe barátilag ezt a készüléket?)

„Az eszköz (a transzkután elektromos idegstimulátor, TENS) nem helyettesíti az oki terápiát, nem minősül klasszikus értelemben kezelésnek, de a tünetek enyhítésére alkalmas. Például az időjárás változáskor jelentkező tenziós fejfájás esetén, a megerőltetés miatti izomfáradtság oldására ” – összegezhető a professzor asszony meglehetősen tudományos megfogalmazású előadásának üzenete, amit igyekezett az olykor nagyon orvosi fogalmak használata mellett nagyon közérthetővé is tenni a termet megtöltő – korukat tekintve a krónikus fájdalom elviselésében bizonyára igen nagy tapasztalattal rendelkező – laikus közönség számára. Elmagyarázta: a hatásmechanizmus lényege abban áll, hogy a szerkezet gerjesztette – személyre szabottan állítható erősségű – elektromos ingerület a perifériás idegrostokra hat, felszállóan eljut az agyi pályákon a központi idegrendszerbe, a hipotalamuszba, a fájdalomközpontba.

Fussunk neki a magyarázatnak még egyszer: „a fájdalom ’kapuelmélete’ szerint a fájdalomüzenet létrejöttét követően az inger nem éri el azonnal az agyat, hanem az agykéreg felé haladva különböző idegi vezetési rendszereken, úgynevezett kapukon kell áthaladnia. Ha ezek a kapuk zárva vannak, a fájdalom kevésbé intenzív vagy egyáltalán nem érezhető, kórképtől és annak mértékétől függően.”

A behatás javítja a keringést, növeli az endorfinszintet, amivel boldogságérzetet kelt, ahogyan egy kocka vagy tabletta csokoládé elfogyasztás is – adott felmentést a súlyfeleslegükkel nem bíró édesszájúaknak előre a doktornő. Fontos közlendői között, nevezetesen, hogy milyen esetekben érdemes használni a hordozható eszközt (izom- és ízületi fájdalmak, hát, váll, karok, láb-lábfejek merevségének, zsibbadtságának enyhítésére) szó esett arról is, mikor ellenjavallt az alkalmazása. Epilepsziában, együttműködésre képtelen személynél, terhesnél nem szabad bevetni, tilos gyereknél az agyalapi mirigy (epifízis régió) közelébe helyezni az elektródákat, tilos párhuzamosan, például két lábon egyszerre használni. A terápiás cél amúgy a kiválasztott antagonista izom összehúzódásának elérése. Alkalmas az izomlazítás mellett az izomerősítésre is. Érdemes gyereknél például a végtagok úgynevezett zöld gally törésének kiegészítő kezelésére, mivel a kezelés során mobilizálódnak a szervezetben azok az anyagok, amelyek segítik a csontszövet gyógyulását. Éppen ezért javasolják a műtét utáni rehabilitáció esetén, de a műtét előtti felkészítéshez is. Bár fejfájásra javasolják, mondta Hegyi doktornő, de semmiképpen ne alkalmazzuk kivizsgált betegnél, akinél tudható, hogy agydaganat áll a fejfájás hátterében.

Minél tovább hallgattuk az előadót, annál több kérdés vetődött fel bennünk, például az is, hogy mi történik azon esetekben, ha még nem kivizsgált fejfájósnál vetjük be segítő szándékkal, akinél utóbb kiderül, ténylegesen tumor a fájdalom oka? A fejfájás néha nem kötődik egy-egy ponthoz, ilyen esetekben hová helyezzük a tapadókorongokat? Rendelkezik-e egy „átlagos háziasszony” annyi egészségügyi tudással, hogy eltalálja, mondjuk izomgörcs, izomfájdalom esetén, hol van az izom tapadásának, eredésének pontos helye, hová célszerű elhelyezni az áramot bevezető korongo(ka)t. De ezek a kérdéseink egyelőre megválaszolatlanul maradtak.

Ahogyan jelentkezésünkre sem érkezett érdemi válasz. A bemutató egy pontján ugyanis elhangzott a kérdés, ki nem tapasztalt még életében fájdalmat? Persze ekkor egyetlen kéz sem emelkedett a magasba. Arra viszont erdőnyi, hogy ki szeretné kipróbálni az eszközt. Magunk is így tettünk. Ekkor végre félre tehettük ellenérzésünket, ami a meghívó szövege olvastán támadt. Mert ott azt írták, hogy az eseményen két ismert személyiség (Rubint Réka, Győrfi Pál) ki fogja próbálni jelenlétünkben az eszközt. Arra gondoltunk, miért nem az éppen aktuálisan fájdalommal érkezett hallgató próbálhatja ki? Az ő véleménye igazán hiteles volna. De mint kiderült, a hírességek nem itt és most, hanem már az otthonukban használták az eszközt. Talán az időtakarékosság okán is, elvégre minimum 15 perc egy-egy kezelés ideje, s ezt akár többször is meg lehet ismételni adott nap folyamán. Ezt pedig egyetlen résztvevő sem várta volna végig. Mindenesetre, az már sosem fog kiderülni, hogy a nevezett kiválasztottak miként „kísérletezgettek” az Omron E3-mal, vagy milyen típusú fájdalomnál vetették be. Azt sem oszthatom most meg olvasóinkkal, hogy a pozitív élményükben mennyi lehetett az elvárásból eredő pszichés hatás. Ha akarom, elhiszem Rékának, hogy kisfiánál a sportolás okozta izomfáradtsága egy csapásra „csodaszerűen” elmúlt. Magam is kipróbáltam volna, hogy a bokatörésem óta fennálló szinte folyamatos fájdalomérzetet valóban enyhíti-e az idegstimulálás. De ezt már sosem fogom megtudni. A tájékoztató végén annyit ajánlottak fel az érdeklődőknek, hogy karunkon (ahol történetesen éppen semmi nem fáj) kipróbálhatjuk, milyen érzés a bőrön a tappancs vezette gyenge áram bizsergető hatása. Így tehát az életminőséget befolyásoló panaszra személyesen, ezúttal sem kaptunk semmiféle megoldási lehetőséget.

Pedig szükség volna rá. Sokaknak szüksége volna/lenne rá. A szakirodalom szerint, csak Európában legalább 90 millió ember él tartósan (a felnőttek legalább ötöde) krónikus fájdalommal, a többiek csak (!) időnként szenvednek tőle. Felmérések szerint, a krónikus fájdalommal élők nagyobb része azt mondja, a fájdalom kihat egész életére. Az érintettek fele képtelen az optimális fizikai aktivitásra, sokan éjjel sem képesek pihenni, alvászavarral, s ennek a fáradtságnak a nyomán hangulatzavarral küzdenek. Ezért rosszul teljesítenek a mindennapi munkavégzésben. Egyeseket depresszióba lök a tudat, hogy a fájdalommal együtt kell élniük.

Tegyük föl, elfogadjuk a forgalmazó állítását, hogy a TENS (transzkután elektromos idegstimuláció) technológia klinikailag bizonyítottan képes arra, hogy az izmok és idegek stimulálásával segítséget nyújt a mozgásszervi fájdalmak enyhítésében. Mint a szakértő megfogalmazta: „A készülék nem igényel professzionális segítséget. A negyedórás kezeléssel órákra csillapíthatóak a tünetek, így a fájdalom nem akadályozza tovább a munka, a mindennapi tennivalók végzését.” Tegyük föl, tapasztalatai alapján mondja dr. Hegyi Gabriella, a kiegészítő módszerekkel gyógyítás (komplementer medicina) szakértője azt, hogy „az OMRON E3 Intense olyan gyógyszermentes fájdalomcsillapító megoldást kínál, mely az izmokban és ízületekben fellépő fájdalom enyhítését, a hát, váll, a könyök- és térdízületek, kéz-, lábfejek merevségének, zsibbadtságának mérséklését szolgálja a fájdalmas részekhez közeli bőrfelületen keltett idegi stimuláció alkalmazásával”. Akkor a fentiek elfogadása után elhihetjük, hogy a TENS technológia lehetővé teszi a fájdalomérzetet közvetítő idegi üzenetek blokkolását, az endorfin- (természetes fájdalomcsillapító)-termelés serkentését, az ismételt izomfeszítés és izomlazítás eredményeként pedig a véráramlás javítását.

Beszámolónk végén azonban mégis feltétlenül idéznünk dr. Hegyi Gabriella figyelmeztetését: „a krónikus fájdalmak esetén a készülék nem szünteti meg, mert nem gyógyítja a fájdalom okát, csak átmeneti enyhüléssel szolgál. A panaszok eredetére orvosi kivizsgálásnak kell fényt derítenie, hogy megtörténhessen az ok gyógyítására, kiküszöbölésére szolgáló beavatkozás. A bemutatott eszköz, bár használható önálló és kiegészítő terápiaként, de nem ad megszüntető megoldást a fájdalmat kiváltó elváltozásra. Viszont, rendszeres használatával, a gyógyszeradag esetleg csökkenthető”.

Leszögezhetjük tehát, és már az sem csekélység, ha a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító tablettákból a korábbi mennyiségnél kevesebbet fogyasztunk, hiszen minden gyógyszernek lehetnek nem várt mellékhatásai, szövődményei. Ezért, ha megengedhetjük magunknak, akár a gyógyszerhasználat csökkenése miatt keletkező bevételt fordíthatjuk egy ilyen házi segítőeszköz beszerzésére. Egyéni döntés és pénztárca kérdése a döntés. De javasoljuk, hogy minden ilyen mérlegelésre csak a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és módszerei szerinti kivizsgálás után kerüljön sor.