Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2024. március 28. Az év 88. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739370. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország végképp tekintélyelvű rezsim lett – derül ki a nemzetközi sajtó elemzéseiből

Magyarország végképp tekintélyelvű rezsim lett – derül ki a nemzetközi sajtó elemzéseiből
Infovilág

Orbán kénytelen volt szembenézni azzal a Parlamentben, hogy túltolta a biciklit. A közigazgatási bíróságok miatt aggódhatnak a cégek is, hiszen mostantól nem sok esélyük van, ha a hatalommal keverednek perbe – állapítják meg a nemzetközi sajtó mértékadó orgánumai a Magyar Országgyűlésben tegnap történtek fényében. A nemzetközi rangos lapjaiból Szelestey Lajos válogatta ki a ránk vonatkozó, bennünket különösen érdeklő írásokat. (Nyitó képünk a The New York Times felvétele.)

Orbán Viktor tovább erősítette hatalmát, miután a szélsőjobbos Fidesz jóváhagyta, hogy párhuzamos bírósági rendszer jöjjön létre, amely bebetonozza a kormány ellenőrzését az igazságszolgáltatás felett – állapítja meg The New York Times. A többi bíróság, amelyeknek a munkájába eddig is jócskán beleavatkozott a kabinet, tovább működik, de a jogköre kisebb lesz, és nem szólhat bele abba, mit csinálnak az új, közigazgatási ítélőszékek. Civil szervezetek úgy értékelik, hogy ily módon Orbán alatt tovább porladnak a demokratikus intézmények. A miniszterelnök az utóbbi 8 évben megmutatta, miként kell visszalépni a liberális demokráciától. A példát követte Lengyelország, francia, olasz, holland és amerikai populisták pedig a politikus csodálói lettek.

A kormányfő csaknem nyolc éve ássa alá az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét. Pár napja kiszekálta a CEU-t és az újonnan létrehozott jobboldali sajtóbirodalom érdekében átlépett a versenyszabályokon. A bírálók szerint a tegnap elfogadott jogszabály egyértelműen sérti a bíróságok függetlenségét. Cas Mudde, a populizmus, a szélsőjobb és a modernkori tekintélyelvűség szakértője azt mondja, az új rendszer a végső lépés, hogy Magyarországból liberális demokrácia helyett versengő autoriter rezsim legyen. Főként azért, mert az új bíróságok képesek lesznek befolyásolni a választási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a hatalom kézben tartja a választásokat és idevágó döntéseit immár nem lehet független bíróságnál megtámadni.

Ennélfogva már nem lehet úgy tenni, mintha a választások akárcsak megközelítőleg szabadok és tisztességesek lennének. Az elemző hangsúlyozza: olyan tekintélyelvű formáció jön létre, amelyben működhet az ellenzék, ám eséllyel nem küzdhet meg a Fidesz uralmával, arról pedig szó sem lehet, hogy megbuktassa.

Ellenzéki képviselők ritka, de látványos ütést vittek be Orbánnak, amikor hosszú ideig akadályozták egy sor törvény elfogadását. Dühük főleg a „rabszolgatörvény” ellen irányult, mert úgy ítélik meg, hogy az megingatja a munkavállalók alapvető jogait, ráadásul eljárásjogi okok miatt nem érvényes a tegnapi szavazás. Az országgyűlésben kialakult helyzet szokatlan módon szembesítette a miniszterelnököt a széleskörű elégedetlenséggel. A politikus azonban csak némán bosszankodott, amikor Tordai Bence a facebook nyilvánosságát kihasználva igen kínos kérdéseket intézett hozzá. A spontán kirobbant tüntetés azután viszonylag kicsi volt, főleg ahhoz képest, hogy a Fidesz csaknem 50%-ot szerzett a választásokon, amelyek a hivatalos megfigyelők szerint szabadok voltak, de nem tisztességesek.

Megszületett a jogszabály, így Magyarországon 2020-tól felállhatnak az igazságügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó bíróságok, ám az ellenzők szerint a lépés lehetővé teszi, hogy a politika beleavatkozzon az igazságszolgáltatásba és ez csak még inkább aláássa a jogállamot – jelentette a világnak a Reuters.

Jogvédő szervezetek azt mondják, a szerkezet lejáratja a hatalmi ágak szétválasztását, egyben újabb építőkocka az Orbán-féle tekintélyuralmi rendszer számára. A Helsinki Bizottság nyilatkozatban figyelmeztetett, hogy a törvény súlyosan fenyegeti a jogállamot és ellentétes a magyar belépéskor vállalt uniós értékekkel. Az igazságügyi tárca ehhez képest azt közölte, hogy értékelni fogja a Velencei Bizottság állásfoglalását a kérdésben és ha szükséges, módosít a szabályozáson. Azzal is érvelt, hogy ilyen rendszer már működik több európai államban is. Kovács Zoltán pedig azt hangoztatta, hogy az új bíróságoknál is független bírák dolgoznak majd, akiket csak a törvény köt.

Orbán Viktor mostantól még inkább kézben tartja a bíróságokat, így új mérföldkőhöz érkezett hosszú menetelése az egyeduralom felé – tájékoztat a Bloomberg. A fideszes képviselők nem törődtek még a brüsszeli szankciók eshetőségével sem, amikor megszavazták az indítványt. Amúgy a kétharmad birtokában a jóváhagyás csupán formalitásnak számított. A nagy többségre hivatkozással a miniszterelnök folytatja az illiberális állam megteremtését – á la Putyin –, egyben zavarja az EU egységtörekvéseit.

Szabó Máté a TASZ-tól azt mondja, az ország már jó ideje túljutott azon a ponton, ahonnan immár nincs visszatérés, ha a jogállam megmentéséről van szó. Ezzel együtt riasztó ezeknek a bíróságoknak a létrehozatala, hiszen a feladatuk az, hogy szakmányban szentesítsék a hatalom döntéseit. Hozzátette, hogy az uniónak fogalma sincs, mitévő legyen. Az alkotmánybíróságnak mostantól kezdve nem lesz beleszólása az úgynevezett közigazgatási vitákba.

Hatalma megszilárdítására Orbán meglovagolta az egymást követő nemzetközi válságokat, így legutóbb a Brexitet, a franciaországi tiltakozásokat, valamint azt, hogy az új, populista olasz vezetés megkérdőjelezte a közösség költségvetési szabályait. Az EP által kezdeményezett jogállami eljárás a jelek szerint csak még inkább felbátorította a politikust. Kiűzte a CEU-t, ugyanakkor befogadta Gruevszkit. És lehetővé tette, hogy felálljon Európa legleplezetlenebbül kormánybarát médiaholdingja. Krekó Péter úgy ítéli meg, hogy Orbán mindenhatónak érzi magát. Vagyis: sem a határokon belül, sem nemzetközi keretekben nem korlátozhatja semmi, és ezt értésre is adja.

A magyar kormány még inkább ellenőrzése alá vonja a bíróságokat, ám emiatt várhatóan újabb vitába keveredik Brüsszellel és más tagállamokkal – írja a Financial Times. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól arra hívja fel a figyelmet, hogy az igazságügyi miniszter nevezheti ki a bírákat, ő dönthet az előléptetésükről, illetve szükség esetén a megbüntetésükről is, márpedig ez megnyitja az utat a politikai beavatkozáshoz. Azonkívül meg kellett volna várnia a Velencei Bizottság véleményét, amely azonban nem valószínű a tavasz előtt. Kovács Zoltán elítélte és szégyenletesnek nevezte az ellenzék tiltakozó akcióját az ülésteremben. A másik oldal ezzel szemben kiemeli, hogy 2010 óta Orbán a maga javára változtatja meg a jogszabályokat, mert minél több hatalmat akar. Krekó Péter szerint azonban a mostani húzás felülmúl minden eddigit, mert megszállja az igazságszolgáltatást, amely idáig viszonylag független volt. Egyben a jogi és intézményi rendszer utolsó önálló egysége.    

Tumultuózus jelenetek közepette adta áldását a magyar parlament a túlórák szabályozásának vitatott rugalmassá tételéhez, egyben kimondta, hogy lesznek közigazgatási bíróságok, amelyek a bírálók szerint a jogállam további felmorzsolódását hozzák magával – tudósít a világ legrégebbi napilapja, a svájci Neue Zürcher Zeitung. Az ellenzéki pártok ritka egységben próbálták megakadályozni a kétes törvények elfogadását, ez okozta a káoszt. A „rabszolga-jogszabályról” a lap azt írja, hogy az a nagyfokú munkaerőhiánnyal függ össze. A közigazgatási bíróságokkal pedig az a baj, hogy azok nagymértékben a szakminisztertől függnek majd. Nem beszélve arról, hogy a jövőben meg lehet kerülni a hagyományos bíróságokat olyan kényes politikai ügyekben, mint a rendőrség bevetésének, vagy a tüntetéseknek az engedélyezése. Mostanáig a hatalom rendre vereséget szenvedett a hasonló ügyekben, ám a szokványos bíróságok mostantól vesztenek jelentőségükből.