Szárnyal, mint a fekete sas, a Fekete Sas

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár „Könyvet a fa alá” karácsony előtti programsorozata alkalmából Fűzfa Balázs irodalomtörténész Fazakas Istvánnal, a Fekete Sas Kiadó vezetőjével beszélgetett a könyvkiadó alapításáról, működéséről, írókról, költőkről és a csábító könyvkínálatáról.

Az irodalmár meglepetésképpen és a közönség nagy örömére részletet olvasott fel a kiadó első, 1991-ben megjelent könyvéből, címe: Jasszok, zsarók, cafkavágók, és szövegét Fazakas István állította össze.  

Fazakas István, Balló László és Fűzfa Balázs.

A Fekete Sas Kiadót, amelynek gazdag kínálatában szépirodalmi, társadalomtudományi, néprajzi, művelődés- és kultúrtörténeti művek találhatók, 1990-ben alapította Fazakas István, mindaddig a Magvető Kiadó szerkesztője. Az új vállalkozás kezdetben kiegészítő tevékenységként működött, majd önállósodott.

A kiadó tevékenysége erősen kötődik Füst Milánhoz, akinek „A feleségem története” című nagy regénye – az est házigazdája szerint – az író talán legismertebb műve, a posztmodern magyar irodalom egyik előképe. „A feleségem…” első kiadása 1942-ben jelent meg. A világsikert aratott magyar regény a Fekete Sas gondozásában először 2000-ben, és azóta többször is, legutóbb tavaly, parádés formában. Az érdeklődő közönség azt is megtudhatta a könyvtár vendégétől, hogy Enyedi Ildikó a műből hamarosan filmet készít. Fazakas István büszkén említette, hogy a Füst Milán Fordítói Alapítvánnyal szorosan együttműködve, a Feketes Sas gondozásában jelenik meg az író teljes életműve.

Fodor Ákos költő-műfordítónak, a magyar haiku, a pillanat költészete nagy mesterének ma már kultikusként számon tartott alkotásai közül nem is egy éppen a Fekete Sas Kiadó gondozásában jelenik meg. Az igazgató példaként említett néhányat: Zajszünet, Gyöngyök, göröngyök című verseskötetek. Fazakas István szerint a költő értékálló módon öntötte tömör formába impresszióit, tűnődéseit mindazokról a fontos kérdésekről, amelyek bennünket is foglalkoztatnak: a létezésről, a halhatatlan szerelemről, életről és halálról.

A Fekete Sas első embere beszélt még egy bizonyára sokakat érintő és érdeklő sorozatról, az „Öregbetűs  könyvekről”, amit gyengénlátók és diszlexiások részére készítenek 16 pontos betűkkel, fehér papíron, koromfekete betűkkel. A könyv kitalálója Havas Katalin könyvtáros, szerkesztő, aki munkája közben felismerte: nagy szükség van ezekre a könyvekre, hogy azok is olvashassák őket, akik másként nem merülhetnek el a szép és értékes művek élvezetében.

Fazakas István a kiadóvállalata legsikeresebb könyvét is bemutatta az érdeklődőknek: Gál László művét, „Csak a szépre…” című alkotását, Budapesti életképek az 1950–60-as évekből. A szerző nosztalgiakönyvet állított össze, gyönyörű fotókkal illusztrálva annak a korosztálynak az ifjúkoráról, amely „nagy generációnak” nevezte el magát. Könyvében e nemzedék Budapestjét, tereket, utcákat, ismert személyeket, jellegzetes tárgyakat mutat be a fotókhoz írt szellemes humorral, hangulatos szöveggel.

Fűzfa tanár úr (jobb oldali kép) bemutatta a szombathelyi bibliotéka közönségének a Fekete Sas Kiadó helyi szerzőjét, Balló László költőt is, aki a „Kvázi” című könyvéből olvasta fel néhány versét nagy sikerrel. Legújabb kis alkotásával – Facebokra írt versével – is megörvendeztette a közönséget: „…az alkotó már nem teremt/csak bámulja a végtelent/sírva nézi, amint alant/ a vak vezet világtalant.”