Merkel az állandóság, a biztonság és a folyamatosság jelképe Európában

A világsajtó ma nagyrészt Angela Merkel politikai temetésével foglalkozik, miután a német kancellár közölte, hogy nem fog újra indulni a pártelnöki tisztségért.

A londoni Financial Times úgy ítéli meg, hogy a Merkelt érő hazai kihívások újabb bonyodalmakat fognak okozni uniós szinten. Már a kancellár asszony előtti időkben is tapasztalható volt időnként az európai fővárosokban némi bizonytalanság, amikor vegyes üzenetek érkeztek Berlinből arról, hogy az egyes kérdésekben mi is az álláspontja Európa legfajsúlyosabb nemzetgazdaságának. A helyzet még rosszabb lehet, ha Berlinben nyílt utódlási harc kezdődik, illetve ha az új pártvezetőnek Merkelétől eltérőek lesznek az uniós prioritásai – vélekedik a londoni pénzügyi világban és az EU döntéshozó köreiben egyaránt nagy tekintélynek örvendő Financial Times. A cikk idéz egy név nélkül nyilatkozó uniós nagykövetet, aki szerint Merkel számára alighanem elérkezett a vég kezdete, de ez sokáig fog húzódni.

Hasonló gondolati vonalon halad a szintén brit The Guardian, amely szerint Merkel csillagának az elhalványulása az egész Európai Unióra hatással lesz. A lap szerint Merkel az állandóság, a biztonság és a folyamatosság jelképe, és Európában az 1930-as évek óta nem került szembe ilyen hatalmas kihívással a politikai stabilitás, az összetartozás gondolata, tágabb értelemben véve a demokrácia melletti közmegyezés. A Merkel-korszak végének rosszabb nem is lehetne az időzítése, hiszen Nagy-Britannia éppen a Brexitnek szenteli minden figyelmét.

Emmauel Macron – vélekedik a The Guardian – Merkel hanyatlását látva, elképzelhetően megpróbálja a jövő évi, sorsdöntő európai parlamenti választásokat felhasználni arra, hogy magának igényelje az Európa vezetője szerepkört. Macron ugyanakkor Merkeltől nagyban különböző, erősen megosztó személyiség – állapítja meg a londoni lap.

A müncheni Süddeutsche Zeitung szintén úgy véli, hogy Merkel belpolitikai meggyengülése következményekkel jár majd az Európai Unióra nézve, és nem csupán abban a tekintetben, hogy miként kellene eljárni a menekültkérdésben, hanem például az euróövezet reformját érintő kérdésekben is. A lap felhívja a figyelmet arra az alapvető változásra, hogy az előző években az Európa motorjának tekintett német–francia párost az erős német kancellár és a gyenge pozíciójú francia köztársasági elnök, François Hollande kettőseként jellemezték. Aztán jött Macron, és ma már a meggyengült kancellárral alkot párost az erős francia államfő.

A leginkább megosztó jellegűnek tekintett migrációs problémát illetően a Süddeutche Zeitung egyértelműen arra számít, hogy Merkelnek ezentúl nehezebb lesz megvédenie pragmatikus, ugyanakkor liberális bevándorláspolitikai álláspontját, amelyet sokak támadnak, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A főként pénzügyi, gazdasági kérdésekre összpontosító Bloomberg amerikai hírügynökség arról a meglepő jelenségről közöl cikket – amelyet egyébként a The Washington Post is átvett -, hogy Magyarország és Lengyelország jelentős mennyiségű aranyat vásárolt a közelmúltban. Mi lehetett ennek az oka? – teszi fel a kérdést. Határozott válasz nem tud adni, de elemzők véleményét idézve, lehetséges magyarázatként említi a két szóban forgó kormány által romlónak gondolt gazdasági körülményekre való felkészülést, de nem zárja ki a dollárfüggőség csökkentésének a szándékát sem – hiszen az arany iránti kereslet eddig lényegében mindig ellentétes irányban mozgott a zöldhasú bankó iránti kereslettel –, illetve szó lehet a Bloomberg szerint az idővel esetleg várható uniós szankciók kivédésének az előkészületeiről. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy mindkét kormány ellen jogállamisági eljárás indult az unióban. Azt, hogy a magyar és a lengyel aranyvásárlás felhajtaná a nemesfém árát, valószínűtlennek tartja a hírügynökség, tekintettel egyfelől arra, hogy ennek a keresletnek a volumene még mindig kisebb az orosz aranykínálat mértékénél, másfelől hogy az arany iránti globális összkeresletből a központi bankok még így is csak mintegy 10 százalékkal részesülnek.

A The Washington Post a pittsburghi zsinagógánál elkövetett vérengzés egyik szerencsés túlélőjéről közöl portrét. A 80 éves Judah Samet Debrecenben született, kisgyerekként Bergen-Belsenben élte túl a holokausztot, egy izraeli árvaházban nevelkedett fel, tagja volt az izraeli hadseregnek, majd Észak-Amerikába – előbb Kanadába, onnan pedig az Egyesült Államokba – költözött. Ötvennégy esztendeje tagja a pittsburghi gyülekezetnek, ahol kántorként is tevékenykedik. Általában pontos ember, múlt szombaton viszont négy perccel lekéste az istentisztelet kezdetét, és ez mentette meg az életét. A 11 halálos áldozat között egyébként feltűnően nagy volt az egészen idősek aránya.