Az újfasiszta és neonáci csoportok európai betiltását kéri az Európai Parlament

Aggodalommal figyeli az Európai Parlament a fasizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet elfogadottabbá válását, és az újfasiszta és neonáci csoportok betiltására szólítja fel a tagállamokat. A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy egyes tagállamokban büntetlenül működnek újfasiszta csoportok. Egyes tagállamokban vélhetően összejátszanak a politikusok, a rendőrség és a neofasiszták, neonácik. Fel kell lépni a futballstadionokban tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet ellen.

A képviselők 355 szavazattal, 90 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban elítélik a határozott fellépés hiányát ezen csoportok ellen. A szankciók hiánya álláspontjuk szerint hozzájárult az európai idegenellenesség fokozódásához. Az állásfoglalás megemlíti a 2011-es norvégiai támadást, amelyben 77-en vesztették életüket, Jo Cox brit képviselő meggyilkolását 2016-ban, és Eleonora Forenza európai parlamenti képviselő közelmúltbeli megtámadását Olaszországban.

A képviselők szerint a társadalom egészét érintő, de elsősorban a fekete európaiakat, az afrikai származásúakat, a zsidókat, a muszlimokat, a romákat, a nem uniós állampolgárokat, az LMBT közösség tagjait, és a fogyatékkal élőket célzó erőszakos cselekedetek számának növekedéséhez az is hozzájárul, hogy egyes tagállamokban büntetlenséget élveznek a szélsőjobboldali csoportok.

A képviselők gyűlöletbűncselekmény-ellenes rendőri csoportok felállítását javasolják annak érdekében, hogy mindenképp kivizsgálják az ilyen bűnügyeket, és a gyanúsítottakat bíróság elé állítsák. A képviselők emellett felszólítják a tagállamokat, hogy „ténylegesen tiltsák be az újfasiszta és neonáci csoportokat, illetve a nácizmust és a fasizmust magasztaló és dicsőítő valamennyi alapítványt vagy egyesületet".

A képviselők aggasztónak találják, hogy egyes tagállamokban egyrészről a politikai vezetők, pártok, és bűnüldöző szervek, másik részről pedig a neofasiszták és neonácik összejátszásáról szólnak a hírek. A Parlament ezért felszólítja a tagállamokat, hogy egyértelműen ítéljék el és büntessék a politikusok és pártok gyűlölet-bűncselekményeit, gyűlöletbeszédét és bűnbak-állítását. Ezek a tettek ugyanis közvetlenül elfogadhatóvá teszik és ösztönzik a gyűlöletet és az erőszakot.

A rasszizmus, fasizmus és xenofóbia internetes terjedése ellen a közösségimédia-cégekkel együtt kell fellépni, fogalmaz az állásfoglalás A dokumentum felszólítja a tagállamokat és a nemzeti sportegyesületeket, elsősorban a futballegyesületeket, hogy lépjenek fel a stadionokban és egyes sportok szubkultúráiban tapasztalható rasszizmus, fasizmus és xenofóbia ellen. A képviselők ezt a felelősök elítélése és megbüntetése révén, illetve az iskolákkal és civil szervezetekkel együttműködve a fiatal szurkolókat célzó pozitív nevelési programok által javasolják elérni.

Az uniós tagállamoknak olyan kivezető programokat is fel kellene állítania, amelyek segítik az erőszakos neofasiszta és neonáci csoportokból kilépőket. A képviselők hangsúlyozzák az oktatás szerepét abban, hogy a fiatalok rendelkezzenek a vonatkozó történelmi perspektívával, és kiemelik: egyértelműen el kell utasítani a múltbéli fasiszta rendszereket. A holokauszt hiteles történetének ismeretét nem szabad adottnak tekinteni, teszik hozzá.

 

Újságíró-gyilkosság: az Európai Unió ne exportáljon fegyvert Szaúd-Arábiába

Az Európai Parlament Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolását követően egységes uniós fellépést kér, és fegyverembargó bevezetését javasolja Szaúd-Arábia ellen. Független, nemzetközi vizsgálatot követel a testület Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása ügyében. A tagállamoknak készen kell állniuk célzott szankciók, vízumtilalom és vagyonbefagyasztás bevezetésére.

A képviselők a ma elfogadott állásfoglalásban a lehető leghatározottabban elítélik Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró megkínzását és megölését Törökországban, Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Emellett pártatlan, nemzetközi vizsgálatot követelnek az újságíró halálával kapcsolatban, hogy kiderüljön, mi történt a konzulátuson október 2-án, és hogy a felelősök törvény előtt feleljenek tettükért.

Az állásfoglalás megjegyzi: nem valószínű, hogy a gyilkosság Mohammad bin Salman szaúdi koronaherceg tudomása nélkül megtörténhetett volna.

Az állásfoglalás a brutális gyilkosságot követően megismétli az Európai Parlament korábbi felhívását arra, hogy az európai kormányok végre alakítsanak ki közös álláspontot a Szaúd-Arábia elleni uniós fegyverembargó bevezetéséről. A Parlament Szaúd-Arábia jemeni polgárháborúban játszott szerepe miatt október 4-én már hasonló kéréssel fordult a Tanácshoz.

A képviselők felszólítják az unió külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit és a tagállamokat, hogy a tények megismerése esetén álljanak készen célzott szankciók bevezetésére. Ezek között vízumtilalom és szaúdi vagyonok befagyasztása is szerepel.

A Parlament végül sürgeti a tagállamokat, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő, november 5-i genfi ülésén vessék fel az erősen megkérdőjelezhető emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkező államok, köztük Szaúd-Arábia tanácsi tagsága létjogosultságának kérdését.

Az állásfoglalást 325 szavazattal, egy ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el.

A neves szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi október 2-án belépett az isztambuli szaúdi konzulátusra, és azóta eltűnt. Eltűnését világszerte azzal magyarázzák, hogy szaúdi ügynökök megkínozták és brutálisan meggyilkolták az épületben. Az újságíró holttestét még nem találták meg. Szaúd-Arábia kezdetben tagadta, hogy bármi köze lenne Hasogdzsi eltűnéséhez, azonban a növekvő nemzetközi nyomás hatására elismerte, hogy a gyilkosságra a konzulátuson került sor. Hasogdzsit a szaúdi rezsim kritikusaként tartották számon.

Párizsi klímamegállapodás: vállaljon többet Európa, kéri a Parlament

Az Unió összes szakpolitikáját szorosan össze kell hangolni a Párizsi Éghajlat-megállapodás hosszú távú céljaival, fogalmazott a Parlament csütörtökön. A 2°C-fokos melegedés súlyos, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel járna, a képviselők ezért a 1,5°C célérték mellett érvelnek; 55 százalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig.

A képviselők a katowicei éghajlatkonferenciához kapcsolódó mai állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében tett vállalások „csak mintegy 3,2 °C-os hőmérséklet-növekedésre csökkentenék a globális felmelegedést, és meg sem közelítenék a 2 °C-ot".

A képviselők emlékeztettek, hogy még a globális átlaghőmérséklet 2 °C-os emelkedése is súlyos és visszafordíthatatlan hatással jár. Ezek azonban elkerülhetők, ha a 1,5 °C-os célértéket sikerül elérni. A műszaki megoldások már rendelkezésre állnak, áruk pedig egyre versenyképesebb. Az unió összes szakpolitikáját össze kell hangolni a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célokkal, fogalmaztak. A Parlament felszólítja a megállapodást aláíró feleket, köztük az Európai Uniót, hogy aktualizálják a 2020-ig érvényes vállalásaikat annak érdekében, hogy ne térjenek el a legfeljebb 1,5°C fokos céltól.

A képviselők megjegyzik, hogy a Parlament és a Tanács közötti, a megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra vonatkozó megállapodás 2030-ig 45 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Azonban a Parlament ugyaneddig az időpontig az 55 százalékos cél mellett teszi le a voksát. A képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy az Unión kívüli több más országban még csak most kezdik el megvitatni a hozzájárulások fokozását.

A képviselők az Európai Bizottságot és a tagállamokat arra is felszólítják, hogy már 2020-ra csökkentsék az üvegházhatású gáz kibocsátást, és az erre vonatkozó vállalásokat a katowicei éghajlatkonferencián mutassák be.

Ha a nagyobb gazdaságok nem vállalnak az unióshoz hasonló kötelezettséget az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, akkor fenn kell tartani a kibocsátásáthelyezésre (a szennyező iparág EU-n kívülre vándorlására) vonatkozó rendelkezéseket, fogalmaztak a képviselők. Erre az európai ipar versenyképességének fenntartása miatt van szükség.

Az unió költségvetésének szintén összhangban kell állnia a nemzetközi vállalásokkal. Az unió 2020 utáni hosszú távú költségvetését az éghajlat- és energiacélokkal a fejben kell összeállítani, mondták a képviselők. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokat a lehető leghamarabb 20-ról 30 százalékra kell emelni, a többi kiadást pedig összhangba kell hozni a Párizsi Megállapodással. A kiadások nem finanszírozhatnak olyan célokat, amelyek ellentétesek az éghajlatváltozást korlátozni kívánó törekvésekkel.

Az uniónak emellett létre kellene hoznia egy célzott és automatikus uniós közfinanszírozási mechanizmust, amely hozzájárul az uniós részvételhez az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló, 100 milliárd dolláros forrás megteremtésében. Ez az állásfoglalás jelenti majd a lengyelországi Katowicében megrendezendő éghajlatkonferencián az Európai Parlamentet képviselő küldöttség mandátumát.

Facebook-Cambridge Analytica: a képviselők lépéseket kérnek a felhasználók magánéletének védelmében

A Facebook-Cambridge Analytica botrány következményeként a képviselők a Facebook teljes auditját kérik, és fellépést sürgetnek a választások befolyásolása ellen. A képviselők a Facebook teljes uniós kivizsgálását kérik. A választási szabályokat az új digitális valóság fényében felül kell vizsgálni. A tagállamoknak ki kellene vizsgálniuk, hogyan használják kártékony célokra külső erők az online felületeket. 

A képviselők a csütörtökön elfogadott állásfoglalásban felszólítják a Facebookot,  engedje meg, hogy az uniós szervek egy teljes körű vizsgálat keretében mérhessék fel a vállalat adatvédelmi rendszerét és a személyes adatok Facebook által nyújtott védelmét. 2018 elején derült fény arra, hogy illetéktelenek 87 millió Facebook-felhasználó adatait szerezték meg és használták fel illegálisan.

A képviselők szerint a Facebook nem csak az uniós polgárok bizalmával élt vissza, hanem az uniós jogot is megsértette. Ezért azt ajánlják, hogy a Facebook hozza összhangba rendszerét  az uniós adatvédelmi törvényekkel. A törvényhozók megjegyzik, hogy a Cambridge Analytica által megszerzett adatokat politikai célokra használhatták fel a brexit szavazás mindkét térfelén, és az Egyesült Államok 2016-i elnökválasztása során. A képviselők sürgős fellépést kérnek az európai választásokat manipulálását célzó kísérletek ellen, és olyan választási szabályozást várnak, amely szembenéz a digitális valósággal.

A közösségi médián várható befolyásolás megakadályozása végett a képviselők az alábbiakat javasolják:

- hagyományos, offline választási biztosítékok alkalmazását az online környezetben: szabályokat a választási kiadások átláthatósága és korlátozása végett, a kampánycsend betartását, és a jelöltekkel való egyenlő bánásmódot;

- a fizetett online politikai hirdetések és megrendelőjük egyértelmű felismerhetőségének és beazonosíthatóságának biztosítását;

- a választási célú profilalkotás betiltását, beleértve a politikai irányultságot felfedő, online magatartáson alapuló profilalkotást;

- a közösségimédia-platformok jelöljék meg a „zombigépek” által megosztott tartalmakat, gyorsítsák fel a hamis felhasználói fiókok törlését, és független tényellenőrzőkkel és tudományos szakemberekkel együttműködve kezeljék a hamis információkat; és

- a tagállamoknak az Eurojust segítségével kellene kivizsgálnia a külső erők feltételezett kártékony tevékenységét az online politikai térben.

Az állásfoglalás a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg és a képviselők közötti májusi párbeszédet, valamint az azt követő három meghallgatást összegzi és zárja le. Az állásfoglalás a Facebook elleni szeptember 28-i adattámadásra is utal.

„Globális problémával állunk szemben, amely máris éreztette hatását a különböző európai népszavazások és választások eredményeiben. Az állásfoglalás felsorolja a szükséges lépéseket, beleértve a Facebook független auditját, a saját versenyjogi szabályozásunk frissítését, és a további intézkedéseket a választások biztonsága érdekében. Muszáj most lépnünk, és nem pusztán az internetes platformok iránti bizalom helyreállítása miatt, hanem az állampolgárok magánéletének védelme és a demokratikus rendszerbe fektetett bizalom fenntartása érdekében is" – fogalmazott az állampolgári jogi bizottság elnöke, a jelentéstevő Claude Moraes brit szocialista képviselő. 

Útdíjreform a tisztább járművekért és a tisztességes díjszabásért

Az útdíjat a használat időtartama alapján kivető országoknak távolság alapú díjazásra kell átállniuk 2023-ig a teherautók és buszok, 2027-ig pedig a kisteherautók esetében, döntött a Parlament csütörtökön. Alapelvek, amelyeket a tagállamokban be kell tartani útdíj kiszabásakor. Teherautókra, buszokra és kisteherautókra vonatkozik, célja, hogy segítsen a kibocsátási célok elérésében. Az útdíjnak idő helyett távolság alapúnak kell lennie.

A szabálytervezet célja, hogy hozzájáruljon az uniós közlekedési ágazatra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, és hogy tisztességesebb legyen a kiszabott útdíj összege. A szabályok a már most kivetett díjakra és a tervezett díjakra egyaránt vonatkoznak, de csak a transzeurópai közúti közlekedési hálózaton érvényesek.

Azért, hogy a járművek a valós úthasználatuk alapján és az általuk kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének függvényében fizessenek, az útdíjakat 2023-tól a nehéz-gépjárművek és a nagyobb (azaz 2,4 tonnásnál nehezebb) teherautók, 2027-től pedig a kisteherautók és a minibuszok esetében is távolság, és nem idő alapján kell számolni.

A környezetbarát járművek szélesebb körű elterjedésének ösztönzése céljából a tagállamoknak a széndioxid-kibocsátás alapján is eltérő útdíjszabást kell alkalmazniuk.

2021-től a nehéz-gépjárművekre és a nagyobb teherautókra útdíjat kiszabó tagállamoknak az útdíjak mellett a közlekedésből származó lég- és zajszennyezés miatt is díjat kell szedniük. 2026-tól ezt a díjat az összes járműkategóriára be kell vezetni.

A jelenlegi szabályozás által megengedett mentességek megszüntetése céljából a tagállami útdíjaknak 2020-tól minden nehézgépjárműre és az áruszállításban egyre gyakrabban használt nagyobb teherautóra vonatkozniuk kell. A mostani szabályok szerint a tagállamok a 12 tonna alatti nehézgépjárműveket és buszokat kivonhatják a szabályozás alól.

Az új szabályok ugyanakkor megengedik, hogy a tagállam kedvezményes tarifát szabjon ki például nem sűrűn lakott területeken vagy külvárosokban használt könnyűgépjárművekre.

Annak érdekében, hogy a csak alkalmanként autóba ülők és a más tagállamból érkezők tisztességes eljárásban részesüljenek, a szabályok felső határt szabnak a személyautókra vonatkozó rövidtávú matricák árának. Egy hetes és egy napos matricákat is árusítani kellene, fogalmaztak a képviselők.

„Az Európai Parlament ma nagyot lépett előre a felhasználó fizet és a szennyező fizet elvének alkalmazása terén. A javaslat az európai közlekedéspolitikában is fordulópontot jelent, hiszen nagyobb figyelmet szentel a széndioxid-kibocsátásnak és az ágazat okozta légszennyezésnek" – mondta Christine Revault d'Allones Bonnefroy, a jelentéstevő francia szocialista képviselő.
A Parlament 398 szavazattal, 179 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el az első olvasatban képviselendő álláspontját. A szabályok végső formájáról a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal folytat majd tárgyalást a Parlament, amint a Tanács megállapodik saját álláspontjában.