Emberi jog a hozzáférés az ivóvízhez
Az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezet felső határt szab egyes szennyező anyagok – például az ólom, a káros baktériumok, és az egyes, az endokrin rendszert károsító anyagok – arányának az ivóvízben, és gondoskodik az egyre nagyobb gondot okozó mikro-műanyagok szintjének nyomon követéséről.
A tagállamoknak az ivóvízhez való egyetemes hozzájutást is javítaniuk kellene ott, ahol ez technikailag kivitelezhető és igény mutatkozik rá – például ingyenesen használható városi vagy nyilvános helyen lévő ivókutak felszerelésével – fogalmaztak a képviselők jelentésükben. Hozzáteszik: az éttermekben, menzákon és egyéb vendéglátóhelyeken ingyenesen, vagy alacsony felszolgálási díjért lehessen csapvizet kérni.
A vízhez való jogról szóló Right2Water európai polgári kezdeményezésre reagáló parlamenti állásfoglalást ismételve a képviselők aláhúzzák: a tagállamoknak a rászorulókra kellene koncentrálniuk. A kormányoknak fel kellene deríteniük az ivóvízhez hozzá nem jutó, vagy csak korlátozottan hozzájutó csoportokat – köztük a társadalom perifériájára szorultakat és kiszolgáltatottakat -, és javítaniuk kell hozzáférésüket az ivóvízhez. Egyértelműen tájékoztatniuk kellene őket arról is, hogyan csatlakozhatnak a vízhálózathoz vagy bármilyen egyéb, a vízszolgáltatást megoldó elosztórendszerhez.
„Ahogy ma használjuk a vizet, az meghatározó lesz az emberiség jövője szempontjából. Tudjuk, hogy mindenkinek hozzá kellene férnie tiszta és jó minőségű vízhez, és mindent meg kell tennünk azért, hogy mindenki a lehető legalacsonyabb áron tehesse ezt. Azonban ahhoz illúzió ragaszkodnunk, hogy az állami költségvetések állják a vízszámlát, ha ez szembemegy a bevett gyakorlattal. Ráadásul az egész ötlet szemfényvesztés, hisz’ végső soron mindig az adófizető rendezi a számlát" – mondta Michel Dantin francia néppárti képviselő, a téma parlamenti felelőse.
A jelentést 300 szavazattal, 98 ellenszavazat és 274 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. A ház tárgyalásokat kezd az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal, amint az utóbbi kialakította álláspontját a témában.
A tervek célja a fogyasztói bizalom erősítése a vízszolgáltatási hálózatban, ezáltal egyrészt a csapvíz fogyasztásának terjesztése, másrészt pedig a műanyagszemét csökkentése. Az Európai Bizottság szerint az európai háztartások évente több mint 600 millió eurót takaríthatnának meg, ha leállnának a palackozott vizek fogyasztásával. A csapvízre való átállással egyúttal a műanyag-hulladék, így a tengereken úszó szemét mennyiségének csökkentéséhez is hozzájárulnának. Az európai tengerpartokon még mindig az egyszer használatos műanyag palackok alkotják a szemét legnagyobb részét. A Bizottság az ivóvíz-irányelv felülvizsgálata révén fontos lépést tesz a 2018. január 16-án bemutatott uniós műanyag-stratégia megvalósítása felé.
Az elfogadott szöveg itt elérhető
Infografika: Ivóvíz az EU-ban: jobb minőség és könnyebb hozzáférés
Jelentéstevő: Michel Dantin (EPP, Franciaország)
