Októberben emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A júliusi történelmi csúcsát követő augusztusi-szeptemberi esés után októberben kissé emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A Gazdaságkutató Intézet által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások javulásának köszönhető, a fogyasztói bizalmi index ugyanis némileg csökkent. Az üzleti szférán belül csak a kereskedelmi várakozások romlottak.
Az ipari bizalmi index a szeptemberi látványos esés után visszakapaszkodott az augusztusi szintjére. A múlt időszak termelésének, a készleteknek és a rendelésállománynak a megítélése egyaránt javult, de ez utóbbin belül az exportrendeléseké romlott. Kissé gyengültek a termelési várakozások is. Az építőipari bizalmi index a szeptemberi markáns csökkenés után emelkedett. Ezen belül a magasépítő cégek kilátásai javultak, a mélyépítőké viszont romlottak az előző hónaphoz képest. Az előző háromhavi termeléssel való elégedettség számottevően, a rendelésállományok értékelése némileg javult. A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza ezúttal minden eddigi felmérésnél magasabb, 8,4 hónap volt. A kereskedelmi bizalmi index a szeptemberi emelkedésnél kisebb mértékben csökkent, így továbbra is az elmúlt 4,5 évet jellemző viszonylag keskeny sáv teteje környékén áll. Az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése egyaránt kissé pesszimistább lett, a készletekről alkotott vélemény viszont pozitívabb.
A szolgáltatói bizalmi index második hónapja emelkedik, igaz hibahatáron belül. Javult az általános üzletmenet és az előző időszaki forgalom megítélése, gyengült viszont a forgalmi várakozásoké. A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelemben gyengült, a szolgáltató cégeknél nem változott. Az emberek félelme a munkanélküliségtől csekély, de októberben kissé nőtt. A cégek szerint a gyorsabb növekedés fő akadálya a munkaerőhiány.
Az áremelési törekvés minden ágazatban intenzívebb lett, kivéve a kereskedelmet. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gazdaság perspektívájának megítélése főleg az iparban, de az építőiparban is kedvezőbb lett, ellenben a kereskedelemben, a szolgáltató cégek valamint a lakosság körében romlott.
A GKI fogyasztói bizalmi index a szeptemberi javulás után, annál kisebb mértékben, de csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, jövőbeli megtakarítási képességét viszont enyhén tovább javulónak érezte. Ez utóbbit az emberek legutóbb 16 éve érezték a mostaninál kedvezőbbnek. Érdemben nem változott a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket. A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
