Hangszínek csodálatos kavalkádja: megszólalt a Zeneakadémia 111 éves orgonacsodája

Október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján ünnepi külsőségek között újra megszólal az orgona, amely 1967-ben hallgatott el. A Zeneakadémia Voith & Söhne orgonája 1907-ben együtt épült a Liszt Ferenc téri épülettel. Most elsőként újságírók kaphattak ízelítőt hazánk újra működő első koncertorgonájának hangzásvilágából. Az eseményen megismerhettük kulturális örökségünk egyedülálló kincsének múltját, és azt az összefogást, melynek eredményeként saját fülünkkel hallhattuk a csodát.

A képen: Szabó Balázs, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője a játszóasztalnál.

A legendás hangszer 4 manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal. A felújítás nyomán az orgonában a hangzásvilágot érintetlenül hagyva jelennek meg a modern orgonaépítészet vívmányai is, például a hangszín-kombinációk kezelését megkönnyítő számítógépes rendszer.

Mindez példaértékű lehet az egész világ számára – mondta köszöntőjében a rektor. Vígh Andrea így folytatta: ez a hangszer az oktatás szempontjából is kiemelt jelentőségű, és a jövő muzsikusait is inspirálni fogja. Az új orgona megidézi a múltat, egyben előre mutat. Egyszerre hordozza az európai tradíciókat és Liszt szellemiségének nyitottságát, a megújulás képességét, amelyre iskolánk mindenkor törekedett – hangsúlyozta.

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, az intézmény főépületének rekonstrukcióját követően tűzte ki célul a nagyteremben található, de a 60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A döntést művészi, építészeti, műemlékvédelmi és orgonatörténeti szempontok is indokolták. A nagy áttörés 2014 novemberében történt, amikor a kormány 800 millió forintot szavazott meg a költségvetésből a beruházásra.

A rekonstrukciót a nemzetközi közbeszerzési eljárás eredményeként a kiváló referenciákkal rendelkező német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft. végezte az egyetem orgona tanszakának tanáraiból, műszaki és gazdasági szakembereiből álló szakértői bizottság felügyelete mellett. Az orgonaszakértői feladatokat Szabó Balázs, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője látta el Fassang László orgonaművésszel, a Zeneakadémia orgona tanszakának vezetőjével, a projekt szakmai vezetője pedig Lakatos Gergely volt.

A főmérnök beszámolt arról, hogy milyen technikai akadályokat kellett áthidalni, például azért, hogy a felújított orgona külön légellátással rendelkezhessen.

A sajtótájékoztató legmeghatóbb pillanatai azok voltak, amikor „megszólalt” az orgona. Megilletődtünk, amikor felfedeztük Fassang László improvizációjában himnuszunk hangjait. És láthattuk videón a világhírű Olivier Latryt játszani, akit – mint nyilatkozta – a „hangszínek csodálatos kavalkádja” lenyűgözött játék közben.

Az október 22-i ünnepélyes orgonaavatón Erkel, Liszt, Kodály, Richard Strauss és Reger alkotásai mellett  egy kortárs mű is elhangzik: Szathmáry Zsigmond orgonista-zeneszerző erre az alkalomra szimfonikus orgonaversenyt írt. Az újjáépített orgonát az esten Ruppert István, Szabó Balázs, Pálúr János és Fassang László szólaltatja meg.

Az orgonaavatót a Bartók Rádió és az M5 tévécsatorna élőben közvetíti, az Eurovízió és az Eurorádió pedig felvételről sugározzák. A rendezvény a Zeneakadémia Facebook oldalán is követhető.

Az orgonaépítő álma – Phillip Klais cége nyerte a közbeszerzést

• Boldog vagyok, hogy a közbeszerzés révén 2014-ben ilyen feladathoz jutott cégünk, hiszen a budapesti Zeneakadémia a világ egyik legfontosabb színpada – mondta az ünnepséget követően Phillip Klais (a képen), a bonni Johannes Klais Orgelbau ügyvezetője. – Az elmúlt 110 évben itt megfordultak a földkerekség legjobb művészei, s látva a fantasztikus összefogást, a megalapozott terveket, biztos vagyok benne: a jövő tehetségeinek is nagyon fontos lesz, hogy Budapestre jöjjenek. Akár csak azért is, hogy ezen a hangszeren játszhassanak. A világon két oktatási intézmény rendelkezik ilyen kaliberű orgonával: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale egyetem. Álom, ha egy orgonaépítő ilyen munkában szerepet kaphat.
• A cége egyébként is kiváló referenciákkal rendelkezik…
• 1882-ben üknagyapám alapította. Felmenőimre mindre igaz volt: egész életüket az orgonaépítésre szánták. Olyan városokban, mint Athén, Aachen, Köln, München, Krakkó, New York…és sorolhatom.
• Az elkészült orgona a szívéhez nőtt?
• Ez a hangzás testet-lelket gyönyörködtet. Többször is úgy érzetem, hogy libabőrös lettem, amikor megszólalt. Nemcsak a fülemnek jelentett élvezetet, hanem testet-lelket gyönyörködtetett ez a hangzás.
• A Voit-orgonának csodálatos, puha, meleg színei vannak. Többször is úgy érzetem, hogy libabőrös vagyok, amikor megszólalt. Nemcsak a fülemnek jelentett élvezetet, hanem testet-lelket gyönyörködtetett ez a hangzás. Maga a hangszer megjelenése sem akármilyen, csak egy olyan sajátos miliőben, mint ez a fantasztikus nagyterem, helyezhető el. Hálás vagyok, hogy itt dolgozhattam olyan magasan kvalifikált társakkal, mint Faragó Attila. Igazán jó csapattá váltunk. Csak megköszönni tudom ezt a lehetőséget.
• Ön Bonnban a Beethoven-ház igazgató helyettese. Milyen feladatai vannak az intézményének?
• A legfontosabb, hogy a nagy mester életét emberközelbe hozzuk, s felkeltsük az érdeklődést munkássága iránt. Ne egy absztrakt ideál legyen, hanem egy hús-vér ember. Nem azt akarjuk, hogy múzeumként látogassanak hozzánk, hanem jöjjenek be, és érezzék otthon magukat.
• Beethovennek is voltak szoros emberi kapcsolatai Magyarországon. Barátságok, talán szerelmek is. Ám ahogy tudom, alig komponált egy-két művet orgonára.
• Valóban nem, de azért orgonaépítő létemre szerethetem én más hangszerek virtuózait, komponistáit is.
• Két év múlva lesz elég munkája, hiszen 2020-ban Beethoven-év következik, akkor ünnepeljük születésének 250. évfordulóját.
• Már készülünk rá, és ez a csodálatos a zenében: országtól, személytől függetlenül a muzsika összeköt minket az egész világon. Bonn, Bécs és Budapest is ünnepel majd. A legnagyobb zeneszerzők – és a Zeneakadémia névadója, Liszt Ferenc is közibük tartozik – tudnak meghitt kapcsolatokat teremteni az emberek között. Azt hiszem, ez a legtöbb, amit a zenétől kaphatunk.