Kurz kancellár nem tudja eldönteni: Magyarország valóban megsértette-e a demokráciát
Kurz osztrák kancellár azt mondta, hogy ő nem megbízhatatlan labanc, mert igen határozottan vélekedik mind a jogállam megőrzésének, mind az illegális migráció megakadályozásának szükségességéről. Lélegzet-visszafojtva várhatja Merkel a következő két hetet, ha meg akarja tartani hatalmát, ugyanakkor Macron mind jobban magára marad európai reformterveivel. A magyar kormány váratlanul azt állítja, hogy a CEU mégsem tett eleget az új felsőoktatási törvény előírásainak.
Az osztrák kancellár alapvető fontosságúnak nevezte, hogy minden tagország tartsa tiszteletben a demokráciát és a jogállamot, e tekintetben kizártnak gondol bármiféle kompromisszumot – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mint mondta, az ilyen esetek megtorlására találták ki a 7-es paragrafust, de járható útnak tartja az uniós támogatások megvonását is. Megismételte, hogy nem tekinti elmarasztalásnak az EP döntését Magyarország ellen, de ha a kifogások megvitatása közben az derül ki, hogy azok egy része megalapozott, akkor Budapestnek cselekednie kell. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor valóban megbízhatatlan labancnak minősítette-e, a politikus úgy válaszolt, hogy ő igen határozott véleményt képvisel a jogállamiság ügyében, továbbá mindent el akar követni az illegális bevándorlás ellen, mert az a kontinens biztonságát, stabilitását és rendjét fenyegeti.
Kurz megpendítette ugyan, a vizsgálat idejére szüneteltetni kellene a Fidesz tagságát az Európai Néppártban, ám most mégis úgy nyilatkozott, hogy a pártcsalád képes befolyásolni tagjait. Arról nem hallott, hogy a magyar kormánypárt esetleg átülne más frakcióba, függetlenül attól, hogy pl. az Osztrák Szabadságpárt csábítja. Szólt arról is, hogy a sajtó- és szólásszabadság szent és sérthetetlen, ezért reagált igen határozottan arra, amikor az FPÖ-s belügyminiszter szóvivője nemrégiben korlátozni akarta bizonyos lapok esetében a hivatalos tájékoztatókat.
A politikus kitért arra, hogy az osztrák elnökség alatt most azon dolgoznak, dobják végleg sutba a menekültkvótákat és helyette inkább a szolidaritás legyen kötelező a tagállamok számára, ami más formát is ölthet, mint a menedékkérők átvétele. Ugyanakkor abszolút helyes lépésnek nevezte a külső határok védelmének megerősítését, hozzátéve, hogy 2015 óta 95%-kal csökkent a migránsok száma. Mint mondta, ha itt a Bizottság figyelembe veszi bizonyos államok szuverenitási aggályait, akkor a kérdés megoldható. De ha az EU peremére sodródott kormányok nem képesek szavatolni a határok biztonságát és mégsem hajlandóak segítséget elfogadni a többiektől, akkor ki kell zárni őket a schengeni rendszerből.
Ugyanakkor szerinte bizonyos emberi jogi szervezetek összejátszanak az embercsempészekkel, hogy az uniós határozatok ellenére embereket hozzanak be a kontinens középső részére. Kurz hangsúlyozta, hogy az illegális migrációnak véget vetni, és akkor nem fulladnak a tengerbe bajbajutottak. Ám azt is szorgalmazza, hogy legális csatornákon keresztül tegyék lehetővé a bevándorlást.
A Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint bármi lesz is a mai bajorországi választás eredménye, hétfőtől új korszak kezdődik a tartományban és ez csak növeli Merkel gondjait. Az bizonyosnak látszik, hogy a CSU csaknem 60 év után elveszti az abszolút többséget. Ez esetben a párt várhatóan bűnbakot keres, és könnyen megtalálhatja azt a kancellár személyében. De lehet, hogy a pártelnökön, Seehoferen verik el a port. Így egyáltalán nem biztos, hogy nem bukik bele az erőpróbába. Ugyanakkor: ha viszonylag jól veszik az akadályt a keresztényszociálisok, akkor várhatóan a CDU orra alá dörgölik azt, hiszen szövetségesük népszerűsége igencsak megtépázódott. De akár így, akár úgy alakul, a kormányfő nehéz helyzetbe sodródik. Hiszen ha maradhat is a belügyminiszter, a lágyrészükön megsebzett politikusok a legkiszámíthatatlanabbak. Vagy ha másvalaki áll a tárca élére, egyszerűen nincs jó jelölt.
Ha a CSU új vezetőt kap Söder vagy Dobrindt személyében, Merkel vissza fogja sírni Seehofert, miközben már a CDU-n belül is igen kényes a helyzete. A párt15 %-ot esett a közvélemény-kutatásokban, amióta a sorompók három éve felnyíltak a menekültek előtt és a jobbszélen felbukkant az AfD. Ha pedig két hét múlva Hessen elúszik a kereszténydemokraták számára, akkor hatalmas nyomás nehezedik majd a miniszterelnök asszonyra. És akkor hiába akarja decemberben újjáválasztatni magát, cseppet sem biztos, hogy sikerül neki. Bőven megégetheti magát ugyanakkor a szociáldemokraták vezetése is, és mindez cseppet sem jó kilátás a német kormány számára.
Az egyik amerikai elemző intézet vezetője szerint hiába próbál a francia elnök a globalizáció bajnoka lenni, nem fog sikerülni neki – írja a Time. Ian Bremmer arra alapozza véleményét, hogy Macron egyre inkább magára marad, mert fő szövetségese, a német kancellár, immár béna kacsa. Európa új, felemelkedő csillaga az olasz belügyminiszter, aki épp most állt össze Steve Bannonnal. Lengyel- és Magyarország arra kényszeríti Brüsszelt, hogy az saját sorain belül szálljon szembe az illiberalizmussal. Azonkívül a francia vezető odahaza igen nagy nehézségekkel küszködik. További gond számára, hogy támogatja az iráni atom-megállapodás fennmaradását, de közben kiderült, hogy a teheráni titkosszolgálat merényletre készült Párizsban a perzsa rendszer bírálói ellen. Az is hátráltató tényező, hogy nem tud kikeveredni a szír fegyveres konfliktusból. Mindebből az következik, hogy Franciaország szívesen átvenné Amerika szerepét a világban, csak éppen az USA nyomába sem ér.
Minden rossznak van valami jó oldala, így az ellenállás jelképének tekintett CEU bezárásának terve összehozza az ellenzéket, hogy új tervet dolgozzon ki az orbáni állam megbuktatására – írja az Euractiv budapesti tudósítása. Orbán sok ellentmondásos döntést hozott, de ezek közül egyik sem okozott akkora politikai földrengést, mint az egyetem felszámolására tett erőfeszítések. A tanszabadság megsértése volt az egyik fő ok, hogy az EP jogállami eljárást kezdeményezett a kormány ellen. De Orbán szemében az intézmény az első számú közellenséggé nyilvánított Soros magyarországi erődjének számít. A miniszterelnök uralmával csupán Budapest szegül szembe. Vértes András, a GKI vezérigazgatója szerint az ellenzékkel az a baj, hogy kicsi, nem egységes, és roppant gyenge. Ám az egyetemért 50-80 ezren mentek az utcára, csakhogy a hatalmat nem érdeklik a nemzetközi tiltakozások sem.
A rektorhelyettes elárulja, hogy egy ponton már igen közel jártak a végleges megállapodás aláírásához, ám a magyar fél váratlanul visszalépett. Enyedi Zsolt szerint azonban Orbán úgy tesz, mintha adminisztratív kérdésről volna szó, és nem hajlandó beismerni, hogy le akarja húzatni a rolót a CEU-val. Kovács Zoltán ugyanakkor azt mondja, hogy az egyetem nem nyitott campust a tengerentúlon, csupán szándéknyilatkozatot írt alá a Bard College-dzsal, azaz nem teljesítette a feltételeket. Ezt azonban Enyedi cáfolja és hangsúlyozza, hogy a végső döntést úgyis Orbán mondja ki. Úgy véli, hogy a miniszterelnök valami ellenszolgáltatást vár az EU-tól vagy Németországtól. Ha nem kapja meg, bedönti a budapesti intézményt.
A szocialista önkormányzati képviselő, Tüttő Kata azt közölte, hogy az ellenzék java része össze akar fogni és átfogó stratégiát dolgoz ki a hatalom ellen, bár az még soká tart, hogy legyen is belőle valami. Az önkormányzati választások lakmuszpapírként szolgálnak majd az esélyek felméréséhez. De belejátszhat a dolgokba a gazdaság is, mert várhatóan gyengül a növekedés, miközben az ország elmulasztotta a szerkezetváltást. Vértes szerint Orbán sok rossz lépéssel rontott a helyzeten. De azt nem lehet tudni, hogy mi lesz az utolsó húzása a CEU ügyében. Az egyetem felkészült arra, hogy mennie kell, ám ettől még az ellenállás nem szűnik meg.
