Magyar–török két jó barát, ápolja a nosztalgiát

Az AFP francia hírügynökség Recep Tayyip Erdogan magyarországi látogatását a török államfő két héttel ezelőtti németországi útjával veti össze, és megállapítja: az előző vizit hűvös és feszült légkörben zajlott, most Budapesten viszont meleg fogadtatásban részesül Erdogan.

Az AFP kiemeli, hogy Orbán Viktor, aki erősen bírálja Európát, hiányolva abból a demokráciát, az elsők között gratulált a török elnök júliusi újraválasztásához, és dicsérte azt a stabilitást, amit Erdogan szerinte megteremtett. A francia hírügynökség megszólaltatja Szigetvári Tamást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közgazdász professzorát, aki szerint Erdogan számára fontos, hogy olyan EU-országba látogathat el, ahol nem tesznek neki szemrehányást az emberi jogok törökországi helyzete miatt. A budapesti út - véli a francia közmédia által megszólaltatott szakértő – lehetőséget ad a török elnöknek arra, hogy felmutassa: az unió még nem teljesen fordított neki hátat.

Az AFP megállapítja: Orbánban és Erdoganban közös az, hogy mindkettőt demokratikus úton választották meg, egyben mindketten önkényeskedő tendenciát mutatnak. Emellett miközben Erdogan az ottomán birodalom iránti nosztalgiát ápol, Orbán kormánya a turáni elméleteket veszi elő, a törökökkel való távoli rokonság bizonyítására.

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség brüsszeli beszámolóját arról, hogy Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság szlovák alelnöke, aki pályázik arra, hogy ő legyen az európai szociáldemokraták jelöltje az európai bizottság elnöki tisztségére a jövő májusi európai parlamenti választásokon, közölte: a volt kommunista EU-tagállamok növekvő brüsszeli költségvetési nyomásnak lesznek kitéve, ha nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. A tehetős EU-tagállamok az eddiginél szigorúbban fogják számon kérni az európai normák megtartását a fejlesztési támogatások előfeltételeként – jelezte Šefčovič. „Ha valaki az európai adófizetők pénzét akarja költeni, akkor száz százalékig biztosítani kell azt, hogy az megfelelő felügyelet mellett történjék, hogy legyenek független bíróságok, független számvevők, és független igazságszolgáltatási rendszer, amely ellenőrzi a pénzköltést” – mondta a szlovák politikus, és felvetette: az uniós finanszírozást össze lehetne kapcsolni azzal, hogy a támogatást igénylő tagország aláveti-e magát az új Európai Ügyészségnek. Ha nem, akkor szerinte sokkal alaposabb ellenőrzési mechanizmust kell alkalmazni a támogatás felhasználása során.

Šefčovič – írja a The New York Times által közölt Reuters-beszámoló – eddig az egyetlen kelet-európai, aki bejelentkezett a versenybe az európai bizottsági elnöki posztért. Azt mondja, éppen azért pályázik, hogy megmutassa, a tisztség nyitva áll Európa bármely részének az állampolgára előtt. Azt kéri az európaiaktól, hogy ne fogadják el egy újabb vasfüggöny gondolatát.

A bécsi Der Standard eközben arról ír, hogy az európai szociáldemokrata pártcsaládon belül a holland Frans Timmermansnak (a képen), az Európai Bizottság jelenlegi első alelnökének a személye kezd körvonalazódni, mint lehetséges közös csúcsjelölt az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetésére. A Der Standard szerint a nagy szociáldemokrata hagyományokkal rendelkező Németországban, Franciaországban, illetve Olaszországban aligha lehet vonzó pályázó a szlovák Šefčovič.

Azt már csak az sajtószemle szerzője teszi hozzá: Brüsszelben úgy tapasztalta, szláv nyelvekben nem járatos nyugatiaknak kihívás a Šefčovič név helyes kiejtése, különös tekintettel a c betű fölött található jel helyes értelmezésére. De persze nyilván nem ez lesz a fő oka annak, ha mellőzik Šefčovič ot. A Der Standard a szociáldemokrata pártcsalád berkeiből értesült úgy, hogy a holland Timmermansnak áll a zászló. Ő a luxemburgi keresztényszociális Jean-Claude Juncker elnök első helyetteseként már bőséges gyakorlati tapasztalatot szerzett az Európai Bizottság irányításában, és – tegyük hozzá – abban, hogy miként kell kezdeményezni, elindítani, valamint végigvinni kötelezettségszegési eljárásokat egyes renitens tagállamokkal szemben. Az osztrák napilap szerint az európai szociáldemokraták jelöltségére szintén pályázó Christian Kern volt osztrák kancellár teljesen esélytelenné vált, mert saját hazai pártja, illetve a pártvezetés sem támogatja. Kern állítólag az Emmanuel Macron francia köztársasági elnök által alapított, centrista színezetű – és egyelőre egyetlen hagyományos európai pártcsaládhoz sem igazolt – párttal való szoros együttműködés hívének mutatkozott.

Végezetül röviden arról, hogy a Die Welt című, nagy példányszámú, konzervatív német lap részletes cikkben elemzi a hét végén tartott, eredménytelennek bizonyult romániai népszavazást arról, hogy módosítsák az alkotmányt, és a házasság fogalmát kizárólag egy férfi és egy nő szabad akaraton alapuló kapcsolataként definiálják. A cikk fő gondolata: Romániában nem működik a siker receptjeként az Európai Unió szidalmazása.