A kettőst nem, a hármas állampolgárságot eltűri Ukrajna
A Russia Today angol nyelvű orosz állami hírportál szerint Kijev nacionalista politikája okozza az ukrán–magyar viszonyban a feszültséget, ami tegnap oda vezetett, hogy a két kormány kölcsönösen kiutasított egy-egy konzult.
Az ügyről rendkívül terjedelmesen beszámoló orosz tájékoztatás kiemeli, hogy Ukrajna új oktatási törvényt fogadott el, amely korlátozza az etnikai kisebbségek anyanyelven történő iskolai oktatását – Ukrajna ugyanakkor azt állítja, hogy a reform nem diszkriminatív jellegű, csupán az ukrán nemzeti identitás védelmét szolgálja. Ez a magyarázat nem elégítette ki Ukrajna nyugati szomszédait – Budapest mellett Varsót és Bukarestet –, amelyek közül Magyarország ment a legmesszebb a megtorló intézkedésekben. Az ukrán törvény elfogadása óta a magyarok blokkolják Ukrajna részvételét a NATO-tanácskozásokon, és ezzel gyakorlatilag akadályozzák Kijev csatlakozási törekvéseit a katonai szövetséghez – írja az orosz állami hírportál. A konzulok kölcsönös kiutasításához vezető konkrét ügyet – a beregszászi magyar konzulátuson tartott, az ukránok által titokban videóra vett állampolgári eskütételt – illetően a Russia Today megjegyzi: Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, és második útlevelet is birtokló személy a jog szerint nem viselhet Ukrajnában közhivatalt.
Ám jórészt ezt a szabályt sem érvényesítik, amit az orosz hírportál szerint jól illusztrál a sajátos érveléssel előálló Igor Kolomojszki milliárdos esete, aki kijelentette, hogy ő maga minden további nélkül betölthet kormányzói tisztséget, miközben izraeli és ciprusi állampolgársága is van – mondván, az ukrán alkotmány a kettős állampolgárságot tiltja, a hármas állampolgárságot már nem.
A gyakorlatban – írja a Russia Today – a becslések szerint mintegy félmillió ukránnak van más állampolgársága is, leginkább orosz, lengyel, magyar vagy román. Ezek a szomszédos országok évek óta lehetővé teszik az állampolgárság könnyített megszerzését, illetve előjogokat biztosítanak az Ukrajnában élő oroszoknak, magyaroknak, románoknak. Néhány ukrán tisztségviselő és nacionalista aktivista azonban egyre gyakrabban bélyegzi a kettős állampolgárokat potenciális ügynöknek, árulónak.
A Russia Today példaként megemlíti Irina Gerascsenkót, az ukrán parlament alelnökét, aki nemzetbiztonsági veszélyforrásnak minősítette Magyarország állampolgársági politikáját, és azt állította, hogy a magyar illetékeseknek titkolt területi igényeik vannak Ukrajnával szemben. Az orosz portál arra is kitér, hogy Kárpátalja a 20. század elejéig Magyarországhoz tartozott, többször cserélt gazdát, mígnem a második világháború után Szovjet-Ukrajnához került.
Róma enged a pénzpiacok nyomásának – ezzel a címmel közöl cikket az osztrák Die Presse az olasz gazdaságpolitikáról, amely meglehetősen populista célkitűzéseket fogalmazott meg. Az osztrák lap szerint a hitelekhez kapcsolódó kockázati felár erőteljes emelkedése részleges visszavonulásra készteti az olasz kormányt, és most már az eredetileg tervezettnél alacsonyabb deficitet irányoz elő 2020-ra és 2021-re. A kételyek azonban továbbra is megmaradnak, elsősorban a túlzott növekedési várakozások miatt – írja a Die Presse.
A cikk kitér arra, hogy Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi politikában illetékes francia tagja nem tett lakatot a szájára, amikor a minap azt mondta: miként egykor a magyarok, most az olaszok is olyan kormány mellett döntöttek, amely Európa- és idegenellenes, és amely szabadulni próbál a költségvetési politikával kapcsolatos európai kötelezettségeitől is.
A Brüsszelből érkező éles politikusi szavak azonban nem gyakoroltak Rómára különösebben mély hatást. A bal- és a jobboldali populisták olasz kormánya ugyanakkor máris visszakozott az elfogadható költségvetési hiányról szóló vitában – igaz, nem Moscovicivel, hanem egy másik úgymond ellenféllel, nevezetesen a hitelezőkkel szemben hátrált meg. A jövő évre tervezett költségvetési deficit változatlanul 2,4 százalékon marad a tervek szerint, de aztán fokozatosan vissza akarják szorítani, 2020-ban 2,1, 2021-ben 1,8 százalékra. Ha ez megvalósul, akkor az olasz külső eladósodottság az éves GDP 132 százalékáról 127 százalékára csökkenhet.
Minderről azon a sebtében összehívott válságtanácskozáson született döntés, amire azért volt szükség, mert az uniós elvárásoknak nem megfelelő büdzsétervek egy héttel ezelőtti nyilvánosságra hozatala nyomán nagyon megemelkedett az olasz állami hitelfelvétel kockázati felára. Kedden átléptek egy bűvös határnak tekintett mutatót: három százalékpont fölé – egész pontosan 3,44 század százalékpontra – kúszott fel a tíz évre szóló német, illetve olasz államkötvény kamata közötti különbség, ennyivel lett költségesebb mulatság az olasz államadósság finanszírozása, mint a németé. Ez arra utalt, hogy Itália nem a spanyol és a portugál válságszanálási útra lép, hanem a tartós problémák csapdájában vergődő Görögország helyzetéhez közelít.
A Die Presse szerint a most elhatározott kiadáscsökkentések ellenére továbbra is súlyos kételyek uralkodnak az olasz gazdaság jövőjét illetően, elsősorban a gyenge növekedési kilátások miatt. A büdzsé tervezete jövőre 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol, az Európai Bizottság, a vállalkozói szövetség és a kutatóintézetek feltételezése azonban inkább az egy százalék körül mozog, ami meglehetősen szűkíti a populista olasz kormány mozgásterét.
