Fajmagyar, félmagyar, ősmagyar...

Most, hogy Orbán Viktor faj-, vér- és magyarságszakértő tudatosította, miszerint „Azt, hogy ki a magyar, én mondom meg!”, s annyi bizonytalankodást és sötétben való tapogatózást követően megvilágította, hogy „Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz”, mielőtt törvénybe foglalnák a fenti alapvetést, szükségesnek látszik néhány további pontosítást elvégeznie a miniszterelnöki hivatalnak. 

Azért, hogy végképp tisztán lássunk, kik minősülnek magyar származásúaknak, elengedhetetlen pontosítani, hogy a legalább három magyar unokával rendelkezők teljesen magyarnak számítanak-e? Továbbá az egy magyar gyermekkel vagy két magyar unokával rendelkező személyek „elsőfokú keveréknek” számítanak-e? Valamint az egy magyar unokával rendelkező személyek „másodfokú keveréknek” számítanak-e?

Ugyancsak egyértelműsíteni szükséges a magyar unokák házasságkötésére és házasságon kívüli nemi kapcsolataira vonatkozó szabályokat, s a törvénynek tartalmaznia kell, mi minősül fajgyalázásnak. A törvény erejével szükséges kimondani, hogy „félmagyar” unoka csak külön engedéllyel házasodhat össze nem magyar vérű unokával, illetve „negyedmagyar” unokával”. Két „negyedmagyar” unoka nem köthet házasságot, azonban egy negyedmagyar unoka és egy nem magyarvérű unoka igen, hogy a fajilag értékes magyar vér megőriztessék. Az elkészült törvényt sürgősen az országgyűlés elé kell bocsátani, még mielőtt valaki felgyújtaná a parlament épületét.