Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2024. április 29. Az év 120. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739402. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország magasan képzetteket „exportál” – az AFP is fölkapta Orbán röpködéseit

Magyarország magasan képzetteket „exportál” – az AFP is fölkapta Orbán röpködéseit Magyarország magasan képzetteket „exportál” – az AFP is fölkapta Orbán röpködéseit

Létezik olyan, hogy szilárd, hosszan tartó, szélsőséges nacionalista kormányzat – keseríti el liberális olvasóit a londoni Financial Times kommentátora, Simon Kuper. Példaként a 2010 óta hivatalban levő Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, illetve az Izraelt 2009 óta kormányzó Benjamin Netanjahut hozza fel, és megemlíti a lengyel Jog és Igazságosság pártját is, amely jövőre indul harcba az újraválasztásért.

Ezekben az országokban – írja Kuper – a szélsőséges nacionalizmus önmagát erősíti, mert távoznak a városi liberálisok. Leginkább Magyarország exportál magasan képzetteket, feministákat, melegeket, civilszervezeti aktivistákat, kulturális dolgozókat és zsidókat. Az elöregedő ország 16 perceként elveszíti nettó egy lakosát – írja a Financial Times szerzője, Cas Mudde-nak, a Georgiai Egyetem kutatójának az adatára hivatkozva. Kuper szerint részben az emigrálók hazautalásai, részben pedig az Orbán által gyűlölt EU támogatásai mégis fenntartják a magyar gazdaságot.

A Financial Times, a brit pénzügyi körök és a brüsszeli döntéshozók vezető napi tájékozódási forrása nem kifejezetten Magyarországnak szenteli ezt a cikket, hanem valójában csak intő példaként hozza fel Orbán Viktort arra, hogy van miért aggódniuk a liberálisoknak az angolszász világban is. Ezek a liberálisok – írja – most esetleg felvillanyozódhatnak, hiszen a brit konzervatívok olyan katasztrofálisan rosszul kezelik a brexit ügyét, hogy az talán be sem fog következni, a novemberi félidős választásra készülő Amerikában pedig a cikk írásának időpontjában éppen hatalmas össztűz zúdult Trump elnök legfelső bírósági bírójelöltjére, Brett Kavanaughra.

„De lehet, hogy elértük a liberális ellenállás csúcspontját” – fordítja meg a dolgokat Simon Kuper. Igenis, még mindig az a legvalószínűbb, hogy jövő márciusban Nagy-Britannia kilép az EU-ból, valamint jó az esélye annak, hogy 2020-ban Trumpot újraválasztják. A britek vagy elfogadják most az EU feltételeit, vagy nem, de az utóbbi esetben is visszakúszhatnak később a tárgyalóasztalhoz, és akkor aláírnak bármit, ami az unió óhaja. Trump pedig könnyen profitálhat abból, hogy 2020-ban a gazdasági növekedés immár a tizenegyedik esztendeje fog tartani, ami amerikai rekord lenne. Hosszabb távon lehet, hogy nem a populisták, hanem a liberálisok csillaga áldozik le. Konzervatív főbírót pedig előbb-utóbb talál magának Donald Trump.

Ha az amerikai elnök és a brexitpártiak be tudnak rendezkedni a hosszútávú populizmusra, akkor az amerikai és a brit liberálisoknak el kell dönteniök, miként válaszolnak – folytatja eszmefuttatását Simon Kuper. Szerinte ebben már el fog térni egymástól az amerikai és a brit helyzet. A jómódú amerikai liberálisok rosszul fogják érezni ugyan magukat az Egyesült Államok helyzete miatt, de a saját helyzetük nem ad majd okot az aggodalomra. Sőt, a Trump-ellenesség olyan közös identitást ad majd a liberálisoknak, amiről jól el lehet beszélgetni a kerti grillparti kezdetén.

A brit városi liberálisok rosszabbul járnak. Megszűnik a szabad mozgásuk Európában, bizonyos európai karrierlehetőségek eltűnnek. A liberalizmus a politika peremére szorul, a liberális egyetemi pódiumviták elvesztik jelentőségüket, és a korábbi balközép irányzatú politikusok tévéstúdiókba, illetve az üzleti tanácsadói világba emigrálnak, és onnan próbálják megmondani, miként kell menedzselni a brexitet.

Ha Trump és a brexit gyökeret ver, az iskolázott városi liberálisok belső száműzetésbe fognak vonulni, művelik tetőkertjüket, jó iskolába járatják gyerekeiket, és olyan helyi közéleti kérdésekkel fognak foglalkozni, hogy merre épüljön bicikliút – írja talán letaglózónak, talán ébresztőnek szánt cikkében a Financial Times kommentátora.

Sorait két kitekintő példával zárja. Az egyik példa friss: Oroszországban a liberális elitet hagyják prosperálni, azzal a feltétellel, hogy nem szól bele a politikába. Zsúfoltak a moszkvai hipszter kávéházak, a fiatalok önfeledten görkoriznak a Gorkij parkban. A másik példa a múltból jön elő, a cikk szerzőjének a gyermekkorából, abból az időből, amikor meglátogatta nagyszüleit az akkor még fajüldöző Dél-Afrikában. A városi liberálisok körbeülték az úszómedencét, gúnyodtak a kormányon, amely a privilegizált helyzetet biztosította számukra, miközben fekete pincérlányok tortát szolgáltak fel. Ez az életforma meglepő mértékben fenntartható – írja gunyorosan Simon Kuper.

Az AFP francia hírügynökség azt írja: Orbán Viktor védekezésbe szorult tegnap azokkal a sajtóleleplezésekkel kapcsolatban, amelyek szerint egy olyan oligarcha repülőgépén járt futballmeccsekre, aki számos közbeszerzést nyert el. Az AFP ismerteti az Átlátszó értesüléseit és Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök reagálását, valamint ír Garancsi István üzleti tevékenységéről. Emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament szeptember 12-én szankciós eljárást indított Magyarország ellen az uniós alapértékek sérelme miatt, és a megfogalmazott vádpontok egyike szerint súlyos szabálytalanságok történnek, összeférhetetlenségek mutatkoznak a közbeszerzések odaítélésénél.