Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2024. május 15. Az év 136. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739418. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Órakutató költő

Órakutató költő
  • 2018. 09. 27.

Cikkünk szerzője tulajdonképpen író, költő, 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. Első verses kötetei Budapesten jelentek meg. Ifjúkora óta foglalkozik építészettel, stilisztikával, ezekhez társult később a műtárgytörténet és a helyismereti érdeklődés.

Amikor számba vesszük a Vas megyében található régi soproni és győri óraemlékeket, kézenfekvő Zoller Ferenc Xavér soproni mester remekeivel kezdeni a sort. Zollerrel, akinek A legnagyobb és a legkisebb ismert órája Vas megyében található.

Az első a szombathelyi papnevelő szeminárium lábasórája. Megszerzésének kalandos történetét dr. Géfin Gyula publikálta a Soproni Szemlében. A másik Zoller óra, egy kisméretű asztali óra, ma a sárvári Nádasdy Ferenc múzeumban található. A harmadik soproni óra, Uhl György empire időmérője a szombathelyi Smidt gyűjteményben látható. Ugyanitt található Győrött készült még négy óra:

Treffler János Mihály kisméretű órája eredeti dobozában, 12,5 cm magas. A bajor származású órást Győr város mesterei közé (Meister Jaus) 1778-ban vették fel. Pritz István Magyar órák című munkájában (Budapest, 1943) neve tévesen Treffer formában szerepel.

Steinbach Ferenc szintén kicsi utazóórája, 11,5 cm magas. A mester másik ismert munkája a fertődi kastélymúzeum legszebb magyar órája.

Gärtner János kétoszlopos biedermeier órája 1840 körül készült (60 cm magas). Gärtner nagy szorgalmú mester volt (1789-től haláláig, 1828-ig működött), órái elképesztő mennyiségben terjedtek el, váltak közkedveltté országszerte. Ma is felbukkan egy-egy, még nyugati aukciókon is.

Hitzlberger Ferenc hasonló kétoszlopos órája a 19. század közepén készült (55 cm magas). A mester Győr város legnagyobb órás dinasztiájának egyik tagja volt, felmenői között megemlítjük a Németországból származó első H. Antalt, aki 1779-től volt mester, és fiát, aki szintén Antal volt, ő 1803-ban nyert mestercímet. Tudunk még H. Ferencről, aki 1810-től órásmester. H. János György a család harmadik generációját képviseli. Nagyatyjának hatalmas neoklasszicista asztali óráját (96 cm.) ma a győri kályhamúzeumban csodálhatjuk meg, képét Jenei Ferenc óratörténeti tanulmánya is közli (Régi győri órásmesterek, Arrabona, 7. kötet, p: 346-351). A szombathelyi Smidt múzeum órájának jelzése: FRANZ HITZELBERGER IN CANISCHA. A mester szintén a győri óráscsalád tagja, aki a 19. század elején szerzett mesterlevelet Győrött.

Ötödik győri óránk Koll János jelzését viseli számlapján: egy díszes empire asztali óra mahagóni borítású óraházban, szombathelyi magángyűjtemény példánya. Steinbach és Koll neve nem szerepel a soproni mestereket felsoroló nyilvántartásokban.

Gärtner János egy szép, naptárszerkezetes empire asztali órája (63 cm magas), és egy Unsin in Raab jelzésű szekrényóra (58 cm magas) szintén szombathelyi magángyűjteményben található.

Ismereteim szerint nyolc – győri, illetve soproni – óra található egyéb vasi magángyűjteményekben is: Kőszegen, Körmenden, Sárvárott és Vépen.

Szerénységem vizsgálódása az esztétikus óraházak jelensége körül mintegy előkészítése, illetve figyelemfelkeltője lehet a közeli jövőben elvégzendő annak  a rendszerező munkának, amelynek segítségével a bútorok és az óraházak stíluselemeinek módszeres elemzésén és bemutatásán keresztül végre megvalósulhat a magyar stíluskorszakok időbeni elhelyezkedésének pontosítása.