Orbán Moszkvában „felemelte a középső ujját az EU-nak”

Az, hogy az Európai Parlamentben megszavazták a magyar kormány elleni eljárás kezdeményezését az európai alapértékek, az alapvető jogok és a jogállamiság veszélyeztetettsége miatt, nincs hatással a Fidesz tagságára a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppártban – nyilatkozott Sebastian Kurz a Der Standard című bécsi lapnak. A néppárti osztrák kancellár szerint most párbeszédfolyamat kezdődik Magyarország és az Európai Bizottság között.

Az interjút készítő Thomas Mayer megjegyezte: sokakat meglepett, hogy Ausztria kancellárja volt az első olyan kormányfő, aki kiállt az Európai Parlament kezdeményezése mellett. Kurz erre azt válaszolta, hogy a jogállamiság és a demokrácia a siker alapja az Európai Unió számára, a jogállamiság és az alapjogok megtartása nem lehet alku tárgya. Ha vádak hangzanak el, azok valóságtartalmát ellenőrizni kell. „Világosan le kell azonban szögeznem, hogy az európai parlamenti szavazás nem ítélethozatal volt, nem bizonyítékot nyújtott, hanem egyszerűen azt jelentette, hogy párbeszédfolyamat kezdődik Orbánnal” – fogalmazott Sebastian Kurz.

Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy Orbán most csatlakozik a Matteo Salvini Ligája, a francia szélsőséges Marine Le Pen és az Osztrák Szabadságpárt körüli jobboldali populista platformhoz, a kancellár azt válaszolta, nem ebből indul ki, sőt, nem is hallott arról, hogy a magyar kormányfőnek ilyen szándékai lennének.

Sebastian Kurz az interjúban kitért arra: sajnálja, hogy egyes politikusok már most megkezdték kampányolást a jövő májusi európai parlamenti választásokra. Emmanuel Macron és Orbán Viktor között „ez talán választástaktikai okokból kedvező lehet, de nem segít a megoldások keresésében, az árkok betemetésében, az Európai Unió egységesebbé tételében” – vélekedett az osztrák kancellár a Der Standardnak adott nyilatkozatában. 

Minél többet vitáznak az európai vezetők a migráció problémájáról, annál megosztottabbak ebben a kérdésben – állapítja meg a ma este kezdődő salzburgi EU-csúcsot felvezető cikkében a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása.

A vitatott elképzelések között szerepel az úgynevezett ellenőrzött központok létesítése az érkezők számára, valamint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök terve az unió határőrségének és parti őrségének a megerősítésére, a létszám tízezer főre növelésére a mostani ezerötszázról.

Eddig egyetlen EU-ország sem hozott létre ellenőrzött központot, Franciaország sem, pedig a júniusi EU-csúcson éppen Emmanuel Macron kardoskodott mellette az éjszakába nyúló ülésen. Nem világos – írja a Politico –, hogy ezek zárt vagy nyitott központok lennének. Az amerikai portál hozzájutott ahhoz a levélhez, amelyet Mark Harbers holland migrációsügyi miniszter intézett Dimitrisz Avramopulosz uniós biztoshoz. Ebben a miniszter arra panaszkodik: az unió jelenlegi mechanizmusa lehetővé teszi a migránsoknak, hogy saját maguk válasszák meg azt az EU-országot, amelyben nemzetközi védelemre tartanak igényt. 

A megoldáshoz – írja a Politico – az sem vitte közelebb eddig az európai politikusokat, hogy az utóbbi időben lényegesen csökkent az érkezők száma. A cikk szerzőjének úgymond az a benyomása, hogy néhány nemzeti politikus, aki a leghangosabban panaszkodik a migrációra, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter, éppen abból húzza a legtöbb politikai nyereséget, hogy fenntartja a kérdés megoldatlanságát, egészen a jövő évi európai parlamenti választásokig.

Salvini elérte, hogy pártja, a Liga szárnyal a közvélemény-kutatásokban, hála keményvonalas hozzáállásának, amelynek a jegyében nem engedte meg, hogy a tengerből kimentett migránsokat partra tegyék Olaszországban. Orbán arra használja fel a Brüsszellel szembeni ádáz szembenállását a migrációs politikát illetően, hogy összefogja hazai bázisát, és alátámassza azt az állítását, hogy az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni kezdeményezése politikai megfontolásokon alapult, vagyis hogy az EU azért akarja megbüntetni, mert nem hajlandó befogadni a menekülteket, és nem azért, mert aláássa a demokratikus normákat.

Végül röviden arról, hogy a Russia Today című, angol nyelvű orosz állami hírportál egy John Laughland oxfordi történész írását közli Orbán Viktor moszkvai útjáról. Szerinte a magyar kormányfő ezzel a látogatással mintegy „felemelte a középső ujját” az EU-nak a múlt heti megaláztatás nyomán. A szerző úgy véli: miként a Szovjetunió felismerte, úgy az Európai Unió is fel fogja ismerni a megfelelő időben azt, hogy a nemzeti identitás erősebb az ő politikai ideológiájánál.