Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 6. újraelosztási kísérlete
Egyedülállóan izgalmas akadémiai tanulmány jelent meg a minap a fenti címmel a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont „műhelytanulmányok” sorozatában. Szerzője Mihályi Péter egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszékének vendégprofesszora.
A 2010 utáni fejleményeket az elmúlt száz év perspektívájából szemlélve úgy is fogalmazhatunk, hogy a nemzeti vagyon 6. (!) újra-elosztására tett kísérletének tekintjük Orbán Viktor kormányzását. Az utólagos elemzések fényében az is jól látszik, hogy az 1989-i rendszerváltást követően nemcsak a Fidesz, de az MSZP sem fogadta el teljes szívből a közművek és a pénzintézetek privatizációját. Hasonló, állami tulajdonláspárti – vagy mondhatjuk azt is: harmadik utas – nézeteket képviselt az LMP és a Jobbik is.
Végeredményben 2018-ban is a kisebbségi liberális és a többségi antiliberális piacfelfogás állt és áll ma is szemben egymással. Orbán szeme előtt célként nem saját, vagy elvbarátainak meggazdagodása lebegett: nem a tranzitállamosítás az általános cél. A maga világképe szerint ő igenis az ország gyarapodását szeretné elősegíteni. Csakhogy ő elvi alapon nem hisz az állam közvetett irányítói képességében, a normatív szabályozásban, a világos és egyértelmű szabályokra épülő jóléti állam modelljében.
Hűbérúrként, egyszemélyi vezetőként ő maga kíván osztogatni mind a társadalmi csoportok, mind az egyes vállalatok, vállalkozók vonatkozásában. A 2008-i nemzetközi pénzügyi válság még inkább megerősítette őt harmadikutas, kisgazda-szellemiségű, szelektíven antikapitalista nézeteiben. Az Orbán-korszak magántulajdon-ellenes és piacromboló politikája tetemes károkat okozott, de mind ez ideig nem tudta átalakítani az országot „pincétől a padlásig” – miként azt Orbán legrégebbi harcostársa, Kövér László 2017-ben megfogalmazta. A külföldi és a hazai tőke relatív arányai nem sokat változtak és nem következett be az 1990 után felhalmozott magánvagyonok lenullázódása sem.
A tanulmány itt olvasható, tessék kattintani!
