Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. május 19. Az év 140. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739422. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az „új magyar kultúrapolitika” a nemzetközi sajtó figyelmében

Az „új magyar kultúrapolitika” a nemzetközi sajtó figyelmében Az „új magyar kultúrapolitika” a nemzetközi sajtó figyelmében Az „új magyar kultúrapolitika” a nemzetközi sajtó figyelmében

Felfigyelt a brit The Telegraph arra, hogy a jobboldali kormány és sajtója – ez esetben a Magyar Idők – bírálja a Nemzeti Galériában megtekinthető Frida Kahlo-kiállítást, mivel – a szerező szerint – a tárlat a kommunizmust népszerűsíti.

Hatvannégy évvel Frida Kahlo halála után jött el ezek szerint az a pillanat, hogy a Mexikóban élt és magyar felmenőkkel állítólag rendelkezett festőnőt célkeresztjébe vette a jobboldali kormány. Nem üdvözlendő a magyar kormányzati szemlélet szerint az, ha valaki Trockij szeretője volt, és ágyát olyan portrékkal vette körbe, mint Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung – mivel ez nem esik egybe a jobboldali magyar kormány törekvéseivel. Idézi a cikk Orbán legutóbbi tusványosi beszédét is, amelyben új kultúra megteremtését, új kultúrapolitikát hirdetett meg a kormányfő, amelyben véget kell vetni a balos liberális értékrendnek és művészet dominanciájának. A cikk persze kiemeli, hogy a magyarországi Frida Kahlo-kiállítással egyidőben Londonban is nyílt hasonló, ott mégsem került fel a konzervatívok céltáblájára a művésznő. A cikk emlékeztet az Operaház rendezésében színre vitt Billy Eliott-darab körüli nemrégi botrányra is, amit azért bélyegzett meg a jobboldali sajtó, mert „homoszexualitásra nevelheti a fiatalokat”, illetve, hogy az is rossz irányú propaganda. Még arra is rácsodálkozik a műkritikus, hogy közleményében az Opera cáfolta, hogy emiatt maradtak volna el a júliusi előadások. Fricz Tamás, a „békemenetek” egyik fő szervezője, a The Telegraphnak nyilatkozta: szó sincs arról, hogy teljesen felszámolnák a baloldali liberális kultúrát, de az biztos, hogy a konzervatív kormánynak joga van a saját értékrendjének a favorizálására és előtérbe helyezésére az előbbivel szemben. 

A Reuters ezenfelül még videó-anyagot (egy kocka belőle jobb oldalt) is készített a kiállítás kritikájáról, amelyben a fentieket feszes képsorozattal színesíti.

Manilában a magyar kormány képviseletében Bencze József nagykövet és a manilai kormány kommunikációs csoportjának vezetője egyetértési megállapodást kötött a MTVA, azaz a magyar központi médiaszolgáltató és az ottani testvércég eddiginél szorosabb együttműködésének a kialakításáról – olvasható az erről szóló cikk a Népek Televíziójának, a PTV a Fülöp-szigeti honlapján. A magyar nagykövet az aláírási ceremónián úgy fogalmazott, a megállapodás célja, hogy eljussanak a magyarokhoz a manilai pozitív hírek is, ne csak a negatívak. Ezek szerint a Duna-MTI át fogja venni a manilai kormány által kiadott központi híreket. A manilai kormány propagandistája elmondta: számukra nagyon fontos, hogy a jövő generációját új szellemben neveljék. S ennek része az újságírók közti csereutaztatás is. A sokak által csak diktátornak nevezett Duterte-kormány egyszerre több országgal is köt ehhez hasonló megállapodást.

A New Yorkban keltezett és a The Jordan Timesban megjelent tudósítás szerint a Fehér Házból és a Breitbart Newsból is kikergetett Steve Bannon stratégiai célja az Európai Uniót mostani formájától eltérően radikálisan átalakítani, s azért ment Európába a szélsőjobbosnak is minősített politikus, hogy a jobboldali és populista kormányok és képviselőik egységét, erejét, azaz a nagybetűs Mozgalmat megteremtse. Ezt hívja a szerző Steve Bannon európai nagy kalandjának.

A cikk eredetije egyébként a Project Syndicate amerikai agytrösztben született. Bannon ezt a törekvését egyszerűen csak háborúként emlegeti, a fehérek és populisták valamint a davosi elit között dúló háborúnak. Legfőbb szövetségeseinek Orbán Viktort, az olasz Mattini kormányfő-helyettest és Borisz Johnson volt brit külügyminisztert tekinti. Nem nehéz párhuzamot vonni az 1920–30-as évek fasizmusához vezető úton az ideológiai egyezőségek között sem, értve ezen ezúttal a muzulmán- és általában a migránsellenességet, amit az unióellenesség csak tetéz a szövetségesek megítélése szerint. Sőt, még a Soros György elleni kampány, illetve a filantróp megítélésében is sok közös vonás van, mert külső ellenségre mindig szükség lehet.

Nem mellesleg – állapítja meg a cikk – Trump volt az első a mostani vezetők közül, aki rendeletben tiltotta meg a muzulmánok beengedését az Egyesült Államokba, sőt az is közös ezekben a vezetőkben Trumppal egyetemben, hogy utóbbi is inkább hajlik az autoriter vezetőkkel való megegyezés felé, mint a demokratikus rendszer győzelemre vitelében.  Ugyanakkor kétségesnek látja a szerző, hogy ezt az irányt Európában Steve Bannon levezénylésével valósítanák meg.