Követelés és alkudozás a brüsszeli NATO-csúcson

Trump tudja, hogy Európának nagyobb szüksége van Amerikára, mint Amerikának Európára – ezt a nagyon egyszerű magyarázatot adja a londoni Financial Times az amerikai elnöknek a tegnap véget ért brüsszeli NATO-csúcstalálkozón tanúsított magatartására. 

A brit, valamint az európai uniós döntéshozók körében kiemelkedő tekintélynek örvendő lap kommentátora – a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének az adataira támaszkodva – kifejti: megtévesztő Trumpnak az az állítása, hogy az Egyesült Államok adja az európai biztonságra fordított pénzek 70 százalékát. A Trump által teljes egészében ide számított amerikai védelmi költségvetésnek ugyanis csupán 5 százalékát fordítják közvetlenül Európára, a NATO keretében. Európa valójában nem hanyagolja el kötelezettségeit. Négy évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy egy évtizeden belül a GDP két százalékára növeli védelmi kiadásait, és azóta reálértéken 87 milliárd dollárral emelte a védelemre szánt összeget, ami több, mint a kétszerese annak, amennyit az Egyesült Államok évente Európa biztonságára költ.

Európa azonban – írja a Financial Times – ugyanazt a hibát követi el, mint amit az amerikai liberálisok, akik például azt mondták, a nők soha nem fognak Trumpra szavazni, aztán a fehér nők többsége mégis rá szavazott. Az európaiak szerint olyan nem lehetséges, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Európából. Már miért ne lenne lehetséges? – kérdezi a londoni kommentátor, aki szerint Trump átlátja, hogy ezt igenis megteheti, hiszen Amerikát két óceán választja el a világ többi részétől, míg Európa biztonsága az amerikai garanciától függ.

Trump – írja a Financial Times –, valahányszor egy NATO-szövetségessel találkozik, vagy leül a tanácsadóival, azt hallja, hogy a megnyilvánulásai gyengítik az Egyesült Államok biztonságát. Ez igaz, mert a szövetségesek megléte növeli, hiánya csökkenti Amerika hatalmát, de a nagyobbik vesztes mégis Európa. Az újjáéledő Oroszország súlyos fenyegetés Európa keleti határai mentén. Európa az amerikai jelenlét fenntartása mellett adhat választ arra a próbatételre, amit Putyin jelent.

A brit kommentátor szerint egy évvel ezelőtt Európa vezetőinek még meg lehetett bocsátani, hogy rosszul ítélték meg Trumpot. Amit ő művel, az példa nélkül áll. Összes elődje, beleértve Barack Obamát is, noszogatta Európát, hogy növelje a védelmi kiadásait. De egyikük sem álmodott arról, hogy aláássa a liberális európai demokráciát. „Trump azonban most éppen ezt teszi. Hétfőn Helsinkibe utazik, hogy találkozzék Putyinnal.

Putyin egyre növekvő nyugati rajongói klubjában csatlakozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, az „illiberális demokrácia” bajnokához, valamint Matteo Salvinihez, Olaszország vezető populistájához – fogalmaz a Financial Times. A szerző emlékeztet arra, hogy egy évvel ezelőtt Trump belegyezett abba, hogy amerikai–orosz különleges megbízatású munkacsoportot hozzanak létre a kibernetikai biztonság területén, ami olyasmi volt, mint amikor a csirke hajlandó éjszaka a rókával együtt járőrözni. Tanácsadói végül rábeszélték Trumpot, hogy ettől táncoljon vissza. De senki sem tudja, hogy a két vezető miben állapodott meg négyszemközt, nem hivatalosan. És azt sem fogjuk megtudni, miről beszélnek majd hétfőn – olvasható a Financial Times cikkében.

A liberális The New York Times értékelése szerint a szövetségesek „véraláfutásokkal és zavarodottan” távoztak a brüsszeli NATO-csúcsról. A cikk emlékeztet arra, hogy Obama a 2014-i wales-i csúcstalálkozón már rábeszélte a szövetségeseket arra, hogy 2024-re érjék el a védelmi büdzsében a kétszázalékos GDP-arányt. Az összes szövetséges megkezdte az emelést, és a célszámot megerősítették a mostani zárónyilatkozatban. Az elnök azonban – írja a The New York Times – azzal sértegette a szövetségeseket, hogy visszaélnek Amerika nagyvonalúságával, és azt követelte, hogy a két százalékot már a következő januárra érjék el, majd folytassák a növelést, egészen négy százalékig. Azt azonban nem mondta meg, hogy erre miért lenne szükség – írja a New York-i világlap, megjegyezve, hogy jelenleg az Egyesült Államok védelmi kiadása a GDP 3,2 százalékát teszi ki, és ez 2024-re a tervek szerint 2,8 százalékra süllyed.

A Bloomberg amerikai hírügynökség, amely elsősorban üzleti témákra szakosodott, de politikai témákkal is foglalkozik, Andrej Babiš cseh miniszterelnök parlamenti megerősítéséről szóló cikkében azt írja, hogy az euroszkeptikus milliárdos Babiš kormánya ellenáll a mélyebb integrációnak, és ezzel az Európai Unión belül azt a tábort erősíti, amelyik kihívást intéz az EU egysége ellen.

A posztkommunista térségből Babiš az egyik legerősebb hangú ellenzője a menekültekkel kapcsolatos német politikának – emeli ki a Bloomberg, és hozzáteszi: a hasonlóan gondolkodó Lengyel- és Magyarországgal együtt azt is visszautasítja, hogy bevezesse a közös európai fizetőeszközt. A cikk utal arra, hogy a cseh kisebbségi kormány rászorul a kommunisták külső támogatására. Ezzel kapcsolatban olyan cseh politológusi véleményt idéz, miszerint „Andrej Babiš üzletember, és ekként viselkedik a politikában is”.