Százból 93-an elfogadnák a robotoktól kapott utasításokat a munkahelyen

Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása szerint a munkaügyi és személyzeti (HR) vezetők, valamint a munkavállalók készen állnak a mesterséges intelligencia (AI) használatára, azonban a vállalatok mégis sokszor kudarcot vallanak a bevezetése és a munkaerő felkészítése közben.

Az 1320 amerikai HR-vezető és munkavállaló közreműködésével készült véleménykutatásból feketén-fehéren kiderül: az emberek készen állnak, hogy robotoktól fogadjanak el utasításokat, szívesen használnának mesterséges intelligenciát (AI) a munkájuk közben és tisztában vannak vele, hogy a kézzel végzett munkák automatizálásán túl milyen más előnyöket kínál ez a technológia.

Ennek ellenére a vállalatok nem támogatják kellőképpen az alkalmazottakat az AI használatában, következésképp csökkenő termelékenységgel, elavuló tudásbázissal és a munkaerő elvesztésével kell szembenézniük.

A mesterséges intelligencia a munkában témájú kutatásból az is kiderült, hogy számottevő a különbség az AI munkahelyi és otthoni használatának elterjedtsége között. Magánéletükben az emberek csaknem háromnegyede használ valamilyen AI-technológiát, a HR-szakembereknek mindössze 6%-a alkalmazza, és csak a munkavállalók negyede vesz igénybe valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást a munkahelyén. Azért, hogy kiderítsék: miért ennyire szembetűnő az eltérés az AI-adaptációban akkor, amikor az emberek egyértelműen szeretnének mesterséges intelligenciát használni a munkájukban is (93%-uk  megbízna a robotoktól kapott instrukciókban!), az Oracle és a Future Workplace megvizsgálta, miként vélekednek a HR-vezetők és a munkavállalók az AI előnyeiről, ás milyen akadályai vannak az AI munkahelyi bevezetésének, illetve milyen üzleti következményei lehetnek, ha egy vállalat nem használ mesterséges intelligenciát.

A kutatásban megkérdezett összes válaszadó egyetértett: az AI kedvező hatással van a szervezetekre. A mesterséges intelligencia legnagyobb hasznának pedig egyöntetűen a fokozott termelékenységet jelölték meg. A következő három év távlatában a válaszadók az alábbi pozitív hatásokra számítanak az AI kapcsán:

• a munkavállalók 59%-a szerint az AI növelni fogja a vállalatok működési hatékonyságát, 50% szerint gyorsítja a döntéshozatalt, 45% szerint jócskán csökkenti a költségeket, 40% szerint jobb ügyfélélményeket tesz lehetővé, és 37% úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia a munkavállalói élményt is javítani fogja.
• A megkérdezett HR vezetők 27%-a szerint az AI kedvező hatással lesz a tanulásra, illetve a fejlesztésre, 26% szerint a teljesítmény-menedzsmentre, 18% szerint a bérszámfejtésre, valamint 13% szerint a toborzásra és munkavállalói előnyökre.

A személyzeti és munkaügyi vezetők és munkavállalók szerint a vállalatok nem fektetnek kellő energiát a munkaerő AI-képzésére, annak ellenére, hogy ismerik az egyértelmű üzleti előnyeit. A felmérésben megkérdezettek több olyan tényezőt is kiemeltek, ami gátolja az AI bevezetését a vállalatuknál.

• A HR-vezetők 90%-a aggódik, hogy nem lesz képes a feladatköréhez tartozó AI-technológiák gyors bevezetésével lépést tartani, illetve jelenleg sem tudja megfelelően kezelni a vállalaton belüli AI-készségek egyre növekvő hiányát.
• Miközben a munkavállalók fele (51%) aggódik a gyors AI-adaptálás miatt, és 71%-uk gondolja, hogy az AI-hoz kapcsolódó tudás fontos szerephez jut majd a következő három évben, a HR-vezetők 72%-a szerint vállalataik semmilyen AI-gyakorlással sem támogatják a dolgozókat.
• A szakképzettségi hiányosságokon túl a megkérdezett HR-vezetők és munkavállalók 74%-a a költségeket, 69%-a a technológiai hibákat, 56%-a pedig a biztonsági kockázatokat jelölte meg az AI bevezetésének további akadályaiként.

Az Oracle és a Future Workplace felmérése éppen az ellenkezőjét bizonyította annak a nézetnek, amely szerint az emberek tartanak az AI munkahelyi bevezetésétől. A kutatásban részt vevő HR-vezetők 79%-a és a munkavállalók 60%-a állította, hogy ha a vállalatuknál nem adaptálnának AI-technológiát, az negatív hatással lenne a saját és kollégáik karrierjére, valamint a vállalat egészére nézve is.

• Az AI-bevezetés sikertelenségének legvalószínűbb következményeként a válaszadók a termelékenység csökkenését, a tudás elavulását és a munkahelyek megszűnését jelölték meg.

A szervezet szemszögéből nézve a válaszadók szerint az AI adaptálása a C-szintű vezetőkre és igazgatókra lesz leginkább pozitív hatással. A vezetői szintű AI támogatás hiányában a vállalatok versenyképessége jelentősen csökkenhet.