„Euroscola” – mi ez?

Az Európai Parlament Nagykövet-iskolája programot 2017-ben kezdte meg az EP. A program célja a fiatalok figyelmének felkeltése Európa és az európai parlamenti demokrácia iránt, aktív ismereteket nyújtva az Európai Unióról és különösen az Európai Parlamentről. A programban nem pusztán az Európai Unióra vonatkozó tényeket ismerik meg a diákok, hanem azt is megtapasztalhatják, hogy mit jelent az EU a hétköznapi életben, mindennapjainkban, és mit tehetnek a fiatalok azért, hogy a jövő Európája olyan legyen, amilyennek ők szeretnék.

Minderről részletesen esett szó azon a pénteki budapesti rendezvényen, ahol az EP magyarországi kapcsolattartó irodája megtartotta az Európai Parlament Nagykövet Iskolája program 2018-as plakett-átadó ünnepségét. Lővei Andrea, az iroda vezetője a megjelenteket üdvözölve aláhúzta: programban részt vevő diákok és tanárok megismerhetik az európai polgári szerepvállalás kínálta lehetőségeket és az Európai Parlament szerepét a döntéshozatali folyamatban. A cél a fiatalok felvilágosítása arról, hogy milyen cselekvési lehetőségeik vannak, és hogy megértsék az európai parlamenti választásokon való szavazás fontosságát. 

Ennek kivételes jelentőségét az ünnepi esemény szónoka, Szanyi Tibor EP-képviselő is hangsúlyozta, külön kiemelve, hogy a strasbourgi székhelyű intézmény az Európai Unió egyetlen olyan szerve, amelyet a félmilliárdos lélekszámú közösség szavazásra jogosult polgárai közvetlenül választanak. Arra is felhívta a fiatalok figyelmét, hogy az így összeállt testület tagjai nem nemzeteket, hanem – nyolc frakcióba tömörülve – politikai elveket és irányokat reprezentálnak. Az unió „kitalálói”, az alapítók azt tűzték ki célul, hogy földrészünkön kétezer esztendő háborúskodásai után végre tartós legyen a béke. Ennek elismerése volt 2003-ban az EU-nak ítélt Béke-Nobeldíj is, de hogy maradt még tennivaló, arra mutatnak a 90-es évek jugoszláviai, illetve az új évezred ukrajnai háborús fejleményei. És a makacsul fel-felbukkanó újabb tüzek megfékezése már a mai fiatalok feladata lesz – mutatott rá a politikus.

Puskás Aurél oktatási szakértő a szabadság fogalmát az ifjú közönségnek megvilágítva rámutatott: ez nemcsak jog, amellyel tudni kell élni, de egyúttal kötelesség is: segíteni másokat, hogy ők is élhessenek vele. Ez a szolidaritás, amely ha fogy vagy elvész, nagy bajt jelezhet… - figyelmeztette a résztvevőket.

Végül a jelen lévő iskolák jelen lévő képviselői adtak külön-külön rövid, képes összefoglalót arról, mit jelent számukra a részvétel az Európai Parlament Nagykövet -iskolája (közkeletű nevén EPAS)  programban. Rendkívül változatos ötletekkel mutatkoztak be, egyúttal segítve a többieket is. A szokásos szakórák „EU-tájolásán” túl olyan tettekről is beszámoltak, mint például a régiójukban uniós támogatással megvalósult létesítmények szakszerű bemutatása, plakátversenyek, a tagországok táncainak vagy éppen ételeinek megismerése, EU-kvízversenyek rendezése, utazás egyes uniós országokba vagy ottani diákok vendégül látása – s mindezekről élménybeszámolók garmadája…

A program célja tehát, hogy létrejöjjön egy iskolákból, tanárokból és diákokból álló, az Európai Parlamenttel, képviselőivel és a tájékoztatási irodákkal együttműködő, egyre növekvő hálózat. Azok az iskolák válhatnak a hálózat részérvé, amelyek oktatási tevékenységük révén felhívják a figyelmet az európai parlamentáris demokráciára és az európai polgárság értékeire. Ezt az eseményen átadott elegáns plakettek felszerelésével is jelezhetik a tanintézmények az arra járóknak.

Magyarországot a második évben 35 intézmény képviseli a gimnáziumok, szakgimnáziumok, szakiskolák köréből, és a következő tanévben további középfokú intézmények kapcsolódására adódik lehetőség.

Az esemény szünetében az Infovilág Szanyi Tibort a közelgő MSZP-elnökválasztással kapcsolatban kérdezte. Mint emlékezetes, a szocialista politikus előzőleg maga is bejelentette indulását a pártvezetői posztért, méghozzá azzal a deklarált céllal, hogy az MSZP-t fel kell oszlatni és új baloldali tömörülést létrehozni. Szanyi Tibor elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ez a javaslata most még nem szerez többséget. „Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tagságunk érzelmileg, tudatilag nem szembesült még igazából azokkal a kihívásokkal, amelyek adottak: pártunk szervezeti, politikai és anyagi csődben van. Ezekből ki kell valahogyan jönni, s ezt nem lehet másképp csinálni, mint ahogy javasoltam: nagy levegőt venni és nekiállni. Ez nagyon-nagyon izzadságos, kemény és fáradságos küzdelem lesz…”