Bankárképzés felsőfokon, avagy ki a bankár Magyarországon? – kérdezte az Infovilág

A magyarországi Nemzetközi Bankárképző Központot, a térség első ilyen jellegű intézményét éppen az idén 30 éve hozta létre számos magyar bank és a francia bankárképző – hangzott el a mai sajtóeseményen, ahol megjelentek földrészünk vezető szakemberei, mindenekelőtt a bankárképzés specialistái.

 

A magyar bankszakmában dolgozók nagy része már tanult vagy tanított, de legalább valamelyik konferencia előadója vagy résztvevője volt a Bankárképzőben. Az itt oktató pénzügyi szakemberek száma mára meghaladja az ötszázat – emelte ki Öcsi Béla, az intézmény vezérigazgatója. Negyedszázada kezdődött meg a távoktatási program, a FEBI, amelynek hallgatói klubja ma már mintegy tízezerre rúg.

A magyar vezetésű intézmény ünnepi eseményén részt vettek az Európai Bankárképzők Szövetsége (EBTN), illetve az Európai Befektetéselemzők Egyesületeinek Szövetsége (EFFAS) vezetői.

A budavári St. George Hotelben tartott, összesen 11 európai ország képviselőinek részvételével lezajlott EFFAS-közgyűlés központi témáját a MiFID II (Markets In Financial Instruments Directive) uniós szabályozás várható hatásai képezték. Az EBTN közgyűlésén a banki oktatás technikai újdonságairól, így a banki szimulációkról, valamint egy új, nemzetközi képzési kezdeményezésről tárgyalt 23 ország szakembere.

Mindegyik jelen lévő vezető bankár megegyezett abban, hogy bár valamennyi szakmára jellemző manapság a rendkívül gyors változás, a bankszférára ez még inkább igaz, nagyon fontos tehát az állandó képzés, valamint – mivel a bankvilág ugyancsak globalizált, itt nem léteznek országhatárok – a minőségi szabványok egységesítése.

A magyarországi Nemzetközi Bankárképző Központ tevékenysége egyre sokrétűbb: az elsők között kezdte meg még a kétezres évek elején az EU pénzeszközeinek felhasználásával és az intézményrendszer kialakításával kapcsolatos képzéseket, amelyeken a szakminisztériumok és irányító hatóságok több száz fős szakértői gárdája kapott megfelelő oktatást.

Az Infovilág főmunkatársának kérdésére – hány bankár dolgozik ma itthon és ki tekinthető annak: a lakossági bankfiók pultjánál üldögélő huszonéves lányka-e vagy a szürke öltönyös, a nagyvilágban naponta, röpködő felső szintű menedzser-e – élénk vita alakult ki. Tóth Judit, a Bankárképző Központ elnöke szerint 35 ezren dolgoznak a bankszférában, bár azt nem fejtette ki a helyszínen, hogy ebbe mindenki beleértendő-e, aki egy bankfiókba jár be dolgozni. A jelen lévő külföldi vezető szakemberek szerint mindketten bankárnak számítanak, hiszen az ügyintéző érdemi hitelekről és befektetésekről tárgyal az ügyféllel, miközben a főnöke inkább központi menedzsment ügyeket intéz.

Jelen sorok írójának tapasztalata, hogy a hazai bankfiókok többségében nők foglalkoznak az ügyféltérbe a betérőkkel, hátul, a back office-ban férfiak dolgoznak és ők a főnökök is. A hölgyek, mégoly rutinosak is, nem úgy mutatkoznak be, amikor megkérdezik, mi a foglalkozásuk, hogy bankár, hanem legfeljebb banki ügyintéző.

Ennek sokrétűek az okai: egyrészt az, hogy a nők eleve kevesebb vezető pozíciót töltenek be Magyarországon, ha igen, akkor is inkább középszinten, és ha magasan képzettek is, sokszor hiányzik az ambíció és az egészséges önbizalom, a másik pedig, hogy a bankár szóhoz nálunk régen egészen már asszociációk társultak. Évtizedekig gyanús volt az olyan szakma, amely a pénzből csinál pénzt, és nem termelő munkával hozza létre. Ráadásul ezt a területet magasabb, miniszteriális szinten vagy bankigazgató poszton szinte teljesen kisajátították a férfiak…

De mint látjuk, változnak az idők, hiszen a Nemzetközi Bankárképző elnöke hölgy – Tóth Judit (a képen). Bízzunk benne, hogy a bankszakma más ágazataiban is nő a számuk, és arra is ráérnek majd, hogy tovább képezzék magukat.