Orbánt bírálja a német keresztény pártszövetség
Dorgálástól a kibékítésig címmel Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora és Heather Conley, a konzervatív Bush-kormányzat külügyi államtitkára – jelenleg a CSIS, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának az európai ügyekért felelős vezetője – a radikálisan átalakuló magyar–amerikai kapcsolatokat értékeli The Washington Post Outlook mellékletében.
Azok után, hogy Steve Bannon, Trump egykori stratégája előadást tartott Budapesten Schmidt Mária meghívására, és legalább egy órát töltött Orbán Viktorral, akit az elvek emberének, erősnek, igazi hazafinak és hősnek nevezett. Wess Mitchell, az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár pedig azért járt Budapesten, hogy az eddigi feszült viszonyt oldja. Az Orbánt bíráló, előző amerikai vezetéssel szemben ugyanis a mostani a megbékélés politikájára törekszik. A Trump-kormányzat radikális fordulattal barátságos és intenzív kapcsolattartásra rendezkedik be, s eközben tétlenül nézi, amint szétverik Orbánék a demokratikus intézményeket. Tétlenül nézik a Soros ellenes antiszemita kampányt, akinek alapítványa emiatt Berlinbe menekült, a Figyelő feketelistájának megjelentetését, vagy a legutóbbi újságbezárást (Magyar Nemzet), ami után már csak egy baloldali napilap lélegzik.
Az irányváltást még decemberben eldöntötték a washingtoni külügyben – Fiona Hill és Wess Mithell részvételével – mivelhogy az eddigi kritikus hozzáállás nem vezetett eredményre. Ennek jele volt, hogy május közepén John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó fogadta Megyesy Jenőt, Orbán amerikai tanácsadóját, aki egyébként jó viszonyt ápol Trump egyik emberével, az orosz választási beavatkozási ügyben érintett Carter Page-dzsel. A héten pedig hétszeri próbálkozás után végre magas szinten fogadják a külügyben Szijjártó Péter külügyminisztert. S innen már csak egy lépés, hogy Trump fogadja Orbánt.
Igen ám, csakhogy a budapesti értelmiség nem igazán érti, mi történik, sőt cserbenhagyásként értékeli, miközben szeretné, hogy Washington életben tartsa a reményt. Jelenleg egy biztató jel maradt, a hamarosan Budapestre érkező új amerikai nagykövet, David Cornstein, aki harcot ígért a demokratikus értékrendért és az antiszemitizmus ellen. De lehet, hogy már ez is késő. Hisz’ Orbán idegengyűlölő, autokrata illiberalizmusa hódít Európában. Ugyanakkor észre kell venni, hogy az 1930-as évek hasonló, kibékítő politikája már akkor sem volt Amerikának kifizetődő, így a szerzők csak remélni tudják, meggondolja magát a Trump-igazgatás.
Alá kell írnia a kormánynak a CEU-s szerződést – állította Andreas Nick, a CDU képviselője a Bundestagban, és egyben magyar raportőr is az unióban, és reméljük azt is, tette hozzá, hogy tekintetbe veszik a civileket megbélyegző törvényjavaslatról a Velencei Bizottság véleményét – számol be a CDU-CSU frakciószövetség üléséről a Der Tagesspiegel. A Human Rights Watch (Emberi Jogi Figyelő) német igazgatóját is idézi a cikk, aki meglehetősen keményen bírálja a német koalíciós pártokat, hogy tétlenek voltak mind ez ideig, és felszólítja őket, hogy addig lépjenek közbe, amíg Európában Orbán végérvényesen szét nem veri a demokráciát. Wenzel Michalski (Human Rights Watch német igazgatója) egyébként támogatja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. A német újság szerint a CDU-CSU szövetségből senki sem akart nyilatkozni, azt azonban név nélkül elmondták, hogy ha Orbán kormánya ebben a két ügyben nem az elvárásoknak megfelelően reagál, akkor elfogy a türelem, és a Néppártban maradás esélyei igencsak csökkennek. Ezt állítólag több csatornán is eljuttatták a magyar kormányhoz.
A legjobboldalibbnak tekintett brit bulvárlap vasárnapi száma, a Sunday Express szerint az Európai Unió vezetői a Visegrádi 4-ek megosztására és legyőzésére törekedve taktikáztak, hogy megtörjék ellenállásukat. Magyarországgal és Lengyelországgal szemben patthelyzet alakult ki a demokrácia intézmény-rendszerének a lebontása miatt.
Az érintett országok diplomatái és egyéb kormányzati képviselői szerint ennek leglátványosabb formája volt az uniós források megvonását kilátásba helyező 7-es cikkely alkalmazásával fenyegetés, és emiatt attól tartanak, hogy ezzel izolálni is fogják őket.
Ellenben a megosztás nem sikerült, állítja a Sunday Times, mert Pozsony és Prága is inkább szembemegy Brüsszellel, mint hogy feladja nemzeti érdekeit. Az Európai Bizottság nem vonta le hibáiból a következtetést, s a külkapcsolatok német tanácsának véleménye szerint az alapvető probléma az, hogy Brüsszel egyszerűen nem érti a kelet-európaiakat.
A lengyel külügyminiszter szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak be kellene avatkoznia a végletekig elmérgesedett magyar–ukrán vitába – írja a többi között a Kijev Post és az Unian ukrán lap is. Az oktatási törvény megváltoztatása, azaz a kisebbségek nyelvi oktatásának veszélyeztetése miatt kialakult konfliktust el kellene simítania egy harmadik, kívülálló félnek, s erre alkalmas személy lenne a NATO főtitkára – érvelt az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tavaszi közgyűlésén a vendéglátó lengyel partner, aki erről egyeztetett Szijjártó Péterrel is. Szerinte Ukrajnának meg kell őriznie integritását és függetlenségét. Kanada és Litvánia is bírálta a magyar álláspontot, hiszen a magyar külügy már harmadszor akadályozta meg a NATO–Ukrajna Bizottság ülését azzal az indokkal, hogy ha Kijev nem halasztja el 2023-ig az oktatási törvény bevezetését, Magyarország megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát. (Zárójelben tegyük hozzá, ami egyébként elsődlegesen orosz érdek.)
