Az Európai Bizottság gazdaságpolitikai ajánlásai Magyarország számára
Az Európai Bizottság ma közzétette az országokra kidolgozott 2018. évi ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai útmutatással szolgál a tagállamoknak a következő 12–18 hónapra vonatkozóan. Az európai gazdaság a múlt évtized leggyorsabb növekedési ütemét produkálja, csúcson van a foglalkoztatás, élénkülőben a beruházások, és javulnak az államháztartási pozíciók. A jelenlegi kedvező feltételeket kamatoztatva meg kell erősíteni és ellenállóbbá kell tenni az európai gazdaságokat és társadalmakat.
A ma kiadott országspecifikus ajánlások az elmúlt években elért eredményekre épülnek. Céljuk, hogy a kedvező gazdasági kilátásokban rejlő lehetőségeket megragadva további lépések megtételére ösztönözzék a tagállamokat. Az ajánlások a fenntartható és inkluzív növekedés alapjainak tartós megerősítésére összpontosítanak.
A Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy hajtsanak végre olyan strukturális reformokat, amelyek javítják az üzleti környezetet és a beruházási feltételeket. Ennek elsődleges eszköze a termék- és szolgáltatáspiaci reformok végrehajtása, az innováció támogatása, a kis- és közepes vállalkozások forráshoz jutásának javítása és a korrupció elleni küzdelem. A tagállamoknak a hosszú távú kihívásokra – például a demográfiai tendenciákra, a migrációra és az éghajlatváltozásra – való tekintettel gazdasági ellenálló képességüket is fejleszteniük kell. Az ajánlások kiemelt figyelmet szentelnek a szociális kihívásoknak, követve azt az irányt, amelyet a szociális jogok európai pillére jelölt ki 2017 novemberében.
Javaslataiban a Bizottság figyelmeztetést is megfogalmazott Magyarország és Románia számára, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától. A Bizottság javasolja, hogy a Tanács fogadjon el ajánlást arra vonatkozóan, hogy Magyarország 2018-ban tegyen megfelelő intézkedéseket a látványos eltérés korrekciója végett.
A Bizottság a következő gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmazta meg Magyarország számára:
- 2019-ben biztosítsa, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája ne haladja meg a 3,9%-ot, ami a GDP 0,75%-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg.
- Folytassa az adórendszer egyszerűsítését, különösen az ágazati különadók csökkentése révén. Javítsa a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát hatékony párbeszéd, az érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén. Erősítse meg a korrupcióellenes keretrendszert és az ügyészségi munkát, valamint fokozza a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzés terén, többek között azáltal, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az elektronikus közbeszerzési rendszerben keletkezett adatokat. Növelje a versenyt, a szabályozás stabilitását és az átláthatóságot a szolgáltatási és különösen a kiskereskedelmi ágazatban.
- Az aktív munkaerő-piaci intézkedések minőségének javításával szabadítson fel további munkaerő-tartalékokat. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi és befogadó többségi oktatásban. Javítsa a szociális ellátások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét és a támogatottak körét.
A teljes közlemény itt olvasható, a Magyarország számára megfogalmazott ajánlások pedig itt találhatók.
Kérdések és válaszok
A Magyarországot érintő jelentős eltérési eljárásra vonatkozó dokumentumok
2018. évi országspecifikus ajánlások
A 2018. évi országspecifikus ajánlásokban felvetett témák áttekintése
Bizottsági közlemény: A 2018. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások
Az Európai Bizottság országjelentései
A szociális jogok európai pillére
Ismertető az EU gazdasági kormányzásáról
A 2018. évi konvergencia-jelentés: az euró bevezetésének előkészítésében elért tagállami eredmények
A 2018. évi konvergencia-jelentés az euró bevezetése felé tett tagállami előrelépéseket értékeli. A jelentés hét tagállamra – Bulgáriára, a Cseh Köztársaságra, Horvátországra, Lengyelországra, Magyarországra, Romániára és Svédországra – terjed ki. Ezek azok az euró-övezeten kívüli országok, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euró-övezethez való csatlakozásra. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergencia-kritériumokon alapul, amelyek a következők: árstabilitás, rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája. Az értékelés emellett a nemzeti jogszabályoknak a gazdasági és monetáris unió szabályaival való összeegyeztethetőségére is kiterjed.
A jelentés megállapítja, hogy az érintett tagállamok tekintetében általában jelentős előrehaladás tapasztalható, de jelenleg egyikük sem teljesíti az euró-övezethez való csatlakozáshoz szükséges valamennyi formai feltételt. A hét tagállam közül kettő – Bulgária és Horvátország – valamennyi konvergencia-kritériumnak megfelel az átváltási árfolyamra vonatkozó kritérium kivételével, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II).
Magyarországra vonatkozóan a jelentés megállapítja, hogy Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül kettőt teljesít: az államháztartáshoz és a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódót. Magyarország nem teljesíti az árstabilitási és az árfolyam-kritériumot, és jogszabályai nem egyeztethetők össze teljes mértékben a szerződéssel.
A ma közzétett legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint a konvergencia-jelentés által lefedett tagállamokban az euró-övezethez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás 4 százalékpontos emelkedést mutat (51%) az előző évi adatokhoz képest. Magyarországon a válaszadók 59%-a támogatja az euró bevezetését (+ 2 százalékpont).
Az Európai Bizottság alapvetően kétévente készít konvergencia-jelentést. A Bizottság által kidolgozott konvergencia-jelentést az Európai Központi Bank konvergencia-jelentésével párhuzamosan teszik közzé. (A teljes közlemény itt olvasható.)
Az Európai Bizottság 2018. évi konvergenciajelentése
Eurobarométer gyorsfelmérés az euró bevezetéséről
Az Eurobarométer gyorsfelmérés magyarországi eredményei
A konvergenciakritériumok az EU működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdésében
A 2019-i EU-költségvetés a növekedés, a szolidaritás és a biztonság szolgálatában
Az Európai Bizottság ma előterjesztette a 2019. évi uniós költségvetés tervezetét, mely a 6. éves költségvetés a 2014–20-i hosszú távú uniós költségvetési kereten belül. A 2019-i költségvetés azt hivatott segíteni, hogy az európai gazdaság erősebbé és ellenállóbbá váljék, továbbá hogy az unió határainak mindkét oldalán fokozottan érvényre jusson a szolidaritás és a biztonság. A tervezet összege kötelezettségvállalási előirányzatokban (az adott évben szerződésekben vállalható összegeket tekintve) 166 milliárd euró, kifizetési előirányzatokban (az adott évben ténylegesen kifizetett összegeket tekintve) pedig 149 milliárd euró. Mindkét összeg 3%-os emelkedést mutat 2018-hoz képest.
A költségvetési tervezet három prioritás megvalósítását szolgálja:
1. Az európai gazdaság fellendítése: Közel 80 milliárd euró fogja szolgálni a gazdasági növekedés támogatását. Várhatóan jövőre is megfelelő ütemben halad majd a kohéziós politikai programok végrehajtása (+2,8%), és stabil marad a mezőgazdasági politika finanszírozása (+1,2%). Több kiemelt program forrásai is bővülni fognak:
- „Horizont 2020” keretprogram: 12,5 milliárd euró (2018-hoz képest +8,4%) kutatásra és innovációra
- Erasmus+: 2,6 milliárd euró (+10,4%) oktatásra
- Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz: 3,8 milliárd euró (+36,4%) infrastrukturális hálózatokra
- ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés: további 233,3 millió euró olyan régiókban élő fiatalok támogatására, ahol magas az ifjúsági munkanélküliség
2. Biztonság az uniós határokon belül és azokon túl: a Bizottság jövőre is kiemelten kezeli a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos kérdéseket, így például a következőket:
- új határregisztrációs rendszer felállítása,
- az Európai Határ- és Parti Őrségnek, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének, valamint a határigazgatási és vízumkérdésekkel foglalkozó egyéb ügynökségeknek a megerősítése,
- a törökországi menekülteket támogató eszköz,
- a harmadik országokkal való partnerségi keret és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap.
- Új kezdeményezések támogatása: a költségvetési tervezet új kezdeményezéseket is támogat, köztük az Európai Szolidaritási Testület működését, az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, a strukturálisreform-támogató program bővítését, európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozását, a polgári védelmi képességek megerősítését és az új Európai Ügyészség létrehozását. (A teljes közlemény itt olvasható.)
2019. évi uniós költségvetési tervezet – Kérdések és válaszok
Tájékoztató a 2019. évi költségvetési tervezetről
A 2019. évi költségvetési tervezet dokumentumai
A Bizottság új szabályokat javasol az OLAF és az Európai Ügyészség együttműködésére
Az Európai Ügyészség létrehozása az uniós költségvetést érintő csalások elleni küzdelem egy új szakaszának kezdete. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság ma javaslatot terjesztett elő az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által folytatott vizsgálatokról szóló rendelet módosítására. A módosítás azt hivatott biztosítani, hogy az OLAF megfelelő eszközökkel rendelkezzen az Európai Ügyészséggel való szoros együttműködéshez a csalások feltárása és kivizsgálása érdekében. A javaslatban felvázolt módosítások pontosítani fogják, milyen eszközök állnak az OLAF rendelkezésére igazgatási vizsgálatokra. Ez a vizsgálatok hatékonyságának biztosítását szolgálja.
Az OLAF a rendeletmódosítás következtében a jövőben is rendkívül fontos szerepet tölt majd be az uniós pénzügyi érdekek védelmében. Az Európai Ügyészség és az OLAF szoros partnerségben fog együttműködni – egymástól elkülönülő, de egymást kiegészítő megbízatásuk keretében – annak biztosítása céljából, hogy az érintettek a rendelkezésre álló eszközök mindegyikét igénybe vegyék a csalás elleni küzdelem és az adófizetők pénzének védelme végett. (A teljes közlemény itt olvasható.)
