Serkentő erők: a felfedezés izgalma, a tudományos elhivatottság

A tudományos pályát választókat leginkább a felfedezés izgalma és a tudományos elhivatottság motiválja, de a látványos mértékű pályaelhagyás megelőzéséhez fontos lenne a bérek további emelése, a kutatási források bővítése és az infrastruktúra fejlesztése is – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a felmérésnek, amelyet az MTA 189. közgyűléséhez kapcsolódva megrendezett Fiatal Kutatók Fórumán ismertettek. A tavalyi első rendezvény után most másodízben megtartott tanácskozáson a résztvevők megismerhették azt a vitaanyagot is, amelynek nyomán elkészülhet majd a Fiatalok Akadémiájának alapszabálya. (Kép: MTA/Szigeti Tamás)

A 2017. évi Fiatal Kutatók Fórumának szervezői az idén márciusban közzétettek egy általuk összeállított kérdőívet melynek célja az volt, hogy felmérje a 45 évesnél fiatalabb kutatók körülményeit és véleményét. A személyes adatokkal, tudományos életpályával, szakmai motivációval, nemzetközi mobilitással, családi állapottal, karrierkilátásokkal, valamint a kutatói képviselettel kapcsolatos kérdésekre 1760-an válaszoltak 11 nagy tudományterületről. A többségük főállású kutató, kb. 60 százalékuk a fővárosban, 90 százalékuk felsőoktatási intézményben vagy MTA-kutatóintézetben dolgozik.

(A képen: Alpár Donát a Fiatal Kutatók Fórumán; foto: mta.hu/Szigeti Tamás)

A kérdőív részletes kiértékelését idén nyáron végzik el, de az előzetes eredményeket már a május 9-én az MTA 189. közgyűlésének részeként megtartott fórumon ismertette Alpár Donát, a Semmelweis Egyetem fiatal kutatója. Eszerint a tudományos pálya iránti motiváció elemei közül a legfontosabb a felfedezés izgalma, valamint a tudományos elhivatottság. Vonzerők a rugalmas munkakörülmények és a nemzetközi lehetőségek, a legkevésbé fontosnak pedig a megszerzett tudás más szektorban való használhatóságát és a közszféra biztonságát említették a válaszadók.

A kérdőív több kérdésben is foglalkozott azokkal a veszélyekkel, amelyek a pályaelhagyás lehetőségét erősítik. Azt, hogy a problémával mennyire indokolt foglalkozni, jól érzékelteti a 2. ábra, melyből kiderül, hogy a válaszolók több mint fele már komolyan mérlegelte a pályaelhagyást.

A pályaelhagyás gondolatának okai közül leginkább a személyes anyagi nehézségeket, a kutatási forrás hiányát és a nem kiszámítható karriert említették az első helyeken. Ennek megfelelően a hazai tudományos karrier vonzóbbá tételéhez szükséges intézményi változtatások közül a jelentős fizetésemelést, a kutatási infrastruktúra fejlesztését és a szakmai karrierút kiszámíthatóbbá tételét nevezték a legfontosabbnak.

 

A kutatás és a család kapcsolatát feltáró kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy az 56 százalékban házas válaszadók 71 százaléka jelentős kihívásnak tartja a gyermekvállalás összeegyeztetését a tudományos karrierrel a mindennapokban.

A tudományos pályán való előrehaladást a fiatal kutatók szerint leginkább a publikálás anyagi támogatása, valamint a pályázati adminisztráció segítése, a nemzetközi pályázatokra való személyre szabott felkészítés, a konferencia-részvétel támogatása, illetve a külföldi együttműködések támogatása segítené.

Lovász László a Fiatal Kutatók Fórumán (mta.hu/Szigeti Tamás)

A válaszokból kiderült, hogy a kutatók 60 százalékának nincs komolyabb külföldi tapasztalata. Az értékelők szerint ez rendszerszintű problémának tekinthető, amellyel a tudománypolitika irányítóinak is foglalkozniuk kellene.

A kérdőív összeállítói és értékelői összegezték a kitöltők által megfogalmazott javaslatokat is. Közülük az életkörülményekkel kapcsolatban legtöbbször a fiatal kutatók bérének emelését, a hosszabb időre szóló és nagyobb biztonságot nyújtó szerződéseket, valamint a családos kutatók fokozottabb támogatását (gyermekfelügyelet, távmunka lehetősége) említették. A munkakörülmények esetében egyebek mellett a kutatási források és az infrastruktúra fejlesztését, a kiszámíthatóbb szakmai előrehaladást és a karrierút biztosítását, valamint a túlzott mértékű adminisztrációs terhelés csökkentését nevezték megoldandó feladatnak.

A Fiatal Kutatók Fórumán Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó, Lovász László által létrehozott eseti bizottság elnöke ismertette a „Fiatalok Akadémiája” néven létrehozni tervezett testület alapszabályára vonatkozó javaslatot.

Pósfai Mihály elmondta, hogy több külföldi akadémia mellett működik „Fiatalok Akadémiája” vagy hasonló célokat szolgáló szervezet. Pósfai Mihály az ülésen ismertette a Fiatalok Akadémiájának alapszabályával kapcsolatos javaslatokat. Lovász László elmondta, hogy az MTA-n belül senki nem kifogásolta az új szervezet megalapítását, és hozzátette: egy ilyen testület fontos erőforrása lehet az egész magyar tudományos életnek.

Pósfai Mihály (mta.hu/Szigeti Tamás)

Mint elhangzott, a Fiatalok Akadémiájának sok célja lehet a szervezeti keretektől és a tagságtól függően. "Elképzelhető egy széles kört magában foglaló kutatói érdekképviselet kialakítása, de egy olyan vezető fiatal kutatókból álló országos tudományos szervezet létrehozása is, amely segítséget nyújt szakmai kapcsolatok létrehozásához, pályázati tapasztalatok átadásához."

A külföldi minták alapján a második az elterjedtebb, de Pósfai Mihály nem zárta ki, hogy mindkét modell elemeinek felhasználásával jön létre a hazai szervezet.

Az alapszabállyal kapcsolatos javaslat első változatával kapcsolatban elhangzott észrevételeket és indítványokat az eseti bizottság összesíti. A végleges alapszabály, amelynek alapján a Fiatalok Akadémia létrejöhet, további egyeztetések és tanácskozások után nyerheti el végleges formáját. A fiatal kutatók érdekképviseletét segítő szervezet megalakításáról akár már a jövő évi, 190. közgyűlésen szavazhatnak.

Az eseményen készült fotógaléria itt látható, tessék kattintani!.