Egyelőre viszonylag gyors a növekedés
A parlamenti választáson a nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modellnek az eddiginél is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, a viszony kiéleződése az EU-val, az európai uniós támogatások csak mértékében bizonytalan csökkenése 2020 után azonban nagy kihívásnak számít e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.
A vállalati és lakossági hitelfelvétel drasztikus ösztönzésének ötlete a versenypiaci viszonyok megerősítése helyett inkább új problémának, semmint megoldásnak látszik. Az idén azonban a növekedés még megközelítheti a 4%-ot. Az idei első két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a februári növekedési ütemek azonban már az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben is érezhetően elmaradtak a januáritól. Főleg az építőiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis következtében lassulás várható.
Az idei első két hónapban a kivitel gyorsabban bővült a behozatalnál. Az év egészében azonban a belföldi felhasználás GDP-nél erőteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4% körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. Így az egyébként nagyon magas külkereskedelmi aktívum el fog maradni a tavalyitól.
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13%-ról 10%-ra fékeződik, ami 7% körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedés. A minimálbér a tavalyi 15% után az idén „csak” 8%-kal emelkedik ugyan, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is számottevő.
Az első két hónapban közfoglalkoztatottak nélkül a verseny- és költségvetési szféra béremelkedése hasonló volt. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20%-os mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk – a közmunkások száma jelenleg megközelíti a statisztikailag is munkanélküliekét –, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4% körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 6,8 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben, főleg a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,6 milliárd euróra csökkent, s 2018-ban várhatóan tovább, 2,5 milliárdra mérséklődik. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 5,1 milliárd euróra csökkent, de 2018-ban a beáramló EU-transzferek hatására visszaemelkedik a 2016. évi szintre.
A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett. A nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50%-ról 2016-ra 45% körülire csökkent, s aránynövekedésre az idén sem lehet számítani. Az idei első negyedévben 872 milliárd forint, az éves előirányzat csaknem 64%-át kitevő pénzforgalmi hiány alakult ki, aminek fő oka az uniós támogatások megelőlegezése a kormány által. Ez érdemben nem veszélyezteti az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficitet, de gondot okozhat az államadósság kellő mértékű csökkentésében. Az idén 2,5% körüli deficit és kb. 0,5 százalékponttal, 73%-ra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.
