Újabb nagyszabású kivándorlási hullám Magyarországról

A választások eredményével szembesülve új és minden eddiginél nagyobb kivándorlási hullám kezdődött Magyarországon – számol be az Euronews. Az EUWorks vezetője elmondta, hogy az uniós munkalehetőségeket kínáló oldalukat a napi 900 helyett mostanság 3600 látogató keresi fel és regisztrálja is magát, sőt, egyre többen meg is találják számításaikat külföldön. A jelenség nem egyszeri, hanem folytatódó irányzatnak látszik az utóbbi időszak statisztikáját elemezve.

A The Washington Post nyomon követi Gyárfás Tamás ügyét, szinte azonnal hírt adva arról, a Magyar Úszószövetség volt elnöke tagadta kihallgatásakor, hogy ő adott volna utasítást Fenyő János meggyilkolására. Idézi ügyvédjének, Bánáti Jánosnak a közleményét, amelyben a kliense ellen felhozott minden, vádat tagadnak. Bemutatva a két médiamogult, az AP hírügynökség kiemeli, hogy Amerikából hazatérve Fenyő fotósként dolgozott és videókölcsönzőt üzemeltetett. Gyárfásról pedig megjegyzi, hogy meghurcoltatásai ellenére a FINA, a Nemzetközi Úszószövetség vezetőségének továbbra is a tagja.

Alibi intézkedések, nem segítenek a probléma megoldásban, ellenben sértik az uniós állampolgárok személyiségi jogait – így vélekedett az Európai Bizottság a fél éve elfogadott terrorizmus elleni intézkedéscsomagjának monitorozásakor. A Der Standard összegzésében kiemelte például azt, hogy Magyarországnak hozzáférést kell adnia az osztrák és német adatbázishoz. Sőt a chat- vagy email-folyamokat, illetve az SMS-eseket és a határon átnyúló pénzügyi tranzakciókat is jobban át kellene világítani a lehetséges terroristák kiszűrése végett méghozzá úgy, hogy erre külön ne kelljen minden egyes alkalommal hivatali engedélyt beszerezni. Frans Timmermans szerint az adathozzáférés mostani, több hónapos procedúráját 10 napra csökkentik. Az egységes ellenőrzési rendszerben a harmadik országba utazó családtagoknak fokozatosan bevezetik a biometrikus – ujjlenyomattal és fényképpel ellátott – útlevelet, illetve személyi igazolványt. Vita tárgya, hogy a személyiségi jogokat az átlagosnál mindig nagyobb tiszteletben tartó Európai Unió most saját magát lövi lábon?

A Deutsche Welle Emmanuel Macronnak az Európai Parlament előtt elmondott beszédét elemzi német szemszögből. Egyrészt azt hangsúlyozva, hogy a német kormányalakítás elhúzódása miatt késedelmet szenved a még tavaly ősszel elmondott Macron-féle vízió az egységes, demokratikus és liberális Európai Unióról, amelyben a politikus felvázolta a kétsebességes Európát, a migránsügyben együttműködők szövetségét és ösztönző támogatási rendszerének kialakítását, szemben az ellenszegülők kívülmaradásának lehetőségével. Másrészről viszont arra hívja fel a figyelmet a cikk: épp az újonnan megalakult német kormány lehet az akadálya annak, hogy Macron eredeti tervét megvalósíthassa, hisz’ a kompromisszumok árán született német nagykoalíció már korántsem egységes a migráns-ügyekben, sőt Angela Merkel is kénytelen volt politikáját részben feladni. Mindenesetre a francia elnök nyomás alá helyezte Berlint – döntsön a közös migrációs hivatalról, a közös adórendszer és innovációs hivatal kiépítéséről, a gyorsreagálású európai erők létrehozásáról. Eközben azonban úgy is láttatja a cikk Macront, mint akinek otthon identitás-problémákkal és fokozatos népszerűségvesztéssel kell szembesülnie, s ezekben a napokban is diákok és vasúti dolgozók nagyszabású tüntetései nehezítik a kormányzását.

Ennél egyébként jóval több írás szól arról – a többi között az angolul megjelenő kínai Global Timesban –, hogy a francia elnök Strasbourgban arra figyelmeztette az európai vezetőket –, érintve természetesen a magyar választások miatt előállt újabb válsághelyzetet: a demokratikus és autoriter rendszerek között mélyülő szakadék és megosztottság valóságos polgárháborúval fenyeget az unióban.

A Human Rigths First blogrovatában a „Válaszok a populizmus kihívásaira” címmel most megjelent kézikönyvet ajánlanak az olvasók figyelmébe a szerzők. Példaként Magyarországot is említik, ahol Kenyához, Venezuelához, Dél-Afrikához és Egyiptomhoz hasonlóan a civil szervezetek betiltásával fenyeget a kormány. A TASZ, az Társaság a Szabadságjogokért szervezet aktivistái is javaslatokat adnak a könyvben mindezek elkerülésére, illetve arra a helyzetre, amelyben egyre nehezebb elérni a társadalmat és legyőzni a populista népámítók retorikáját okos és meggyőző érvekkel a túlélés végett.