Lázár romaellenes kijelentése fölháborította a nemzetközi közvéleményt

Lázár János, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter romaellenes kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet, miközben közeleg a választás – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása. A beszámoló szerint a magyarországi roma közösség felháborodottan reagált Lázár azon állítására, hogy a cigányokat hatszáz év alatt sem sikerült integrálni, és hogy ez arra utal, a migránsok integrálása sem lehetne eredményes.

„Ha egyszer beengedjük őket, akkor el fogják foglalni azt a helyet, ahová bejönnek” – idézi a Politico, hogyan fogalmazott az Orbán Viktor hivatalát vezető miniszter a menekültekről a Hódmezővásárhelyhez közeli Mártélyon mondott beszédében.

Az amerikai lap szerint a bírálók szokták vádolni a Fideszt azzal, hogy informálisan támogatja a roma gyerekek iskolai elkülönítését, de a kifejezetten romaellenes retorika eddig hagyományosan a szélsőjobboldali Jobbik úgymond „előjoga” volt. A cikk szerzője megjegyzi azt is, hogy Lázár, mielőtt a kabinetfőnöki posztra került, a roma és a zsidó közösséggel való viszony javításában érdemeket szerző polgármesterként működött.

A Politico a magyar választási kampány összefüggéseibe helyezi Lázár János romaellenes kijelentését. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Jobbik továbbra is azt az irányvonalat folytatja, amely a korábbinál mérsékeltebb politikai erő képének a kialakítását célozza, és a centrum felé húzó szavazókra számít. Orbán, aki a kötelező menekültkvóták egyik leghangosabb ellenzője az Európai Unión belül, a jelek szerint még utolsó erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megnyerje a magyar tárasadalom azon részét, amely fogékony a romaellenes érzelmekre – írja a Politico.

A cikk emlékeztet arra is, hogy maga a miniszterelnök e hónap elején a bevándorlásellenes kampány keretében azt mondta, egy időben Miskolcon is megtapasztalták, milyen az, amikor tömegek áramlanak be. Az amerikai lap szerzője megjegyzi, ismeretes, hogy Miskolcon a hatóságok erőfeszítéseket tettek a romák kiűzése végett.

Idézi a cikk Horváth Aladár roma jogvédőt, volt parlamenti képviselőt, aki szerint a Fidesz a választási harc keretében gyűlöletkampányt folytat a romákkal szemben. Szerinte az integráció a többségen múlik.

Sorozatos bírálatok tárgya az osztrák kormány, amiért nem volt hajlandó csatlakozni az orosz diplomatákat kiutasító országokhoz – írja a bécsi Der Standard. A 28 EU-tagállam közül 18 – köztük Magyarország –, valamint nyolc további állam utasított ki orosz diplomatákat, miután London olyan tájékoztatást adott, hogy minden valószínűség szerint Oroszország a felelős a dél-angliai Salisburyben elkövetett idegméreg-támadásért, amely Szergej Szkripal átállt orosz hírszerző és lánya ellen irányult, de az alkalmazott méreg másokat is életveszélynek tett ki.

A Der Standard beszámolója szerint a bécsi brit nagykövet kétszer is követelte az osztrák kormánytól, hogy csatlakozzék a Moszkva elleni megtorló lépésekhez. Sebastian Kurz kancellár és Karin Kneissl külügyminiszter azonban erre nem volt hajlandó, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ausztria „hídépítő” szerepet kíván betölteni Kelet és Nyugat között, és nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal.

Ezt a kormányzati álláspontot az országon belül bírálta a szociáldemokrata és a liberális ellenzék, az SPÖ és a NEOS. Gerhard Mangott, neves osztrák Oroszország-szakértő szerencsétlennek minősítette az osztrák semlegességre utaló bécsi kormányzati hivatkozást. Hasonlóan vélekedett Wolfgang Mueller, a bécsi egyetem történésze is a Der Standardnak nyilatkozva: hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogi értelemben vett semlegességnek egyáltalán nem kell politikai neutralizmust is jelentenie. Peter Neumann volt EBESZ-megbízott egyenesen azt állítja, hogy ezzel a magatartásával az osztrák kormány éppenséggel a nyugati hidat égeti fel. 

Végül röviden arról, még egy hét van arra, hogy gyűjtsék az aláírásokat a Minority SafePack elnevezésű nemzeti kisebbségvédelmi javaslatcsomagot tartalmazó európai polgári kezdeményezés szervezői – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál, lengyel médiapartnere, a Gazeta Wyborcza beszámolója alapján. Eddig 980 ezer aláírás gyűlt össze különböző uniós tagországokban, és – az európai polgári kezdeményezésről szóló EU-szabályok értelmében – egymillióra van szükség ahhoz, hogy cselekvésre kötelezzék az uniós intézményeket: az Európai Parlamentet arra, hogy meghallgatást tartson a témában, az Európai Bizottságot pedig arra, hogy indoklással ellátott véleményt fogalmazzon meg a kezdeményezők által javasolt intézkedésekről.