Helyet cserél a Fidesz és a Jobbik?

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség terjedelmes anyagát arról, hogy az egykor idegengyűlölő, antiszemita nézeteiről ismert Jobbik most arra játszik, hogy befordul a centrum felé, és a jövő hónap nyolcadikán tartandó választáson az eddiginél több szavazót nyer meg magának, ami Orbán Viktor miniszterelnök legerősebb ellenzékévé teszi.

Ahogyan a Jobbik folyamatosan eltávolodott az Európával kapcsolatos szélsőjobboldali felfogástól, úgy mozdult el Orbán kormányzó Fidesz pártja élesen jobbfelé, és kezdett arról beszélni, hogy meg kell őrizni Magyarország etnikai homogenitását, valamint a Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t – írja le a folyamatokat a cikk, amely megállapítja: a 2010 óta hatalmon levő Fidesz továbbra is biztosan vezet riválisai előtt a közvélemény-kutatásokban, de magyarok milliói határozatlanok még abban, hogy kit támogassanak a választáson, és a Jobbik új, mérsékelt hangneme sok szavazónak tetszik.

A Reuters által ismertetett közvélemény-kutatási adatok a második helyre teszik a Jobbikot, 12–14 százalékkal, a Fidesz 30 százalékával szemben. De néhány kutató szerint elképzelhető, hogy a Fideszt felülmérik, mert a magyarok egy része óvatos lehet ellenzékiségének kifejezésre juttatásában. A cikk idézi Boros Tamást, a Policy Solutions elemző műhely stratégiai igazgatóját, aki arra számít, hogy a Jobbik meglepetést fog okozni a közvélemény-kutatásokhoz képest, és sokkal jobb eredményt ér majd el a választáson. „Ez nem jelenti azt, hogy megnyeri a választást, vagy hogy megbukik a kormány, de a Jobbik lesz szemmel láthatóan messze a legerősebb ellenzéki párt” – vélekedik Boros Tamás.

A Jobbiknak most 24 mandátuma van, a Fidesznek 131, a szocialistáknak 28. A szocialisták körében zűrzavar lett úrrá az elmúlt hónapokban és a várakozások szerint mandátumokat fognak veszíteni. Boros szerint a Jobbik sokakat magához vonzhat a jelenleg egyharmadnyi bizonytalan szavazó közül, közte olyanokat, akik nem ismerik be a felmérőknek, hogy a Jobbik mellett vannak, a párt keményvonalas múltja miatt.

A The New York Times által átvett Reuters-tudósítás megszólaltatja Gyöngyösi Márton jobbikos politikust is, aki Írországban folytatta tanulmányait, és pártjával együtt úgymond nagy utat tett meg az elmúlt években. Hat éve még azzal keltett felháborodást, hogy azt javasolta, készítsenek listát a zsidó hátterű törvényhozókról, később azonban rossz szóhasználatra hivatkozott, most pedig már azt mondja, hogy veszélyesnek tartja az ilyen beszédet. Pártja – mondja Gyöngyösi – a legfontosabb negyven választókerületre összpontosítja figyelmét. Ezek mindegyike Budapesten kívüli, többnyire falusias térség. Gyöngyösi szerint a baloldaliaknak és a zöldeknek lehetővé teszik, hogy a városias térségekben igyekezzenek kibillenteni a Fideszt a nyeregből.

A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség azon beszámolóját vette át, amely arról szól, hogy Orbán Viktor az első számú közellenségként beállított Soros György kétezer fős zsoldosseregéről beszélt egy kampányrendezvényen, értve ezalatt részben számos nem kormányzati szervezetet is. A miniszterelnök szerint Brüsszelben sincsenek kevesen, akik a magyar kormány ellen munkálkodnak. Az EU-csúcsról hazaküldött videó-üzenetében Orbán arról beszélt, hogy ezen a tanácskozáson is érvényesíteni kell a magyar érdekeket, nem szabad engedni, hogy lebontassák a kerítést, és bejuthassanak az országba a migránsok. Az osztrák beszámoló megjegyzi, hogy a menekültkérdés nem is szerepel a mostani EU-csúcs napirendjén.

A kínai Új Selyemút kezdeményezésről közöl terjedelmes írást az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. Eszerint Kína a nemzetközi gazdasági válságot arra használta fel, hogy domináns pozíciót vívjon ki magának a globális piacon. Az Új Selyemút arra irányuló kísérlet, hogy Peking masszív, több nemzetet átfogó, gazdasági és politikai befolyásnövelő övezetet hozzon létre, amelynek Közép-Európa is a része. 

Az EurActiv szerint a visegrádi országok számára dilemmát jelent az, hogy a kínai nyitást egyedülálló gazdasági lehetőségnek, vagy pedig veszélynek tekintsék-e. Ivana Karásková, az AMO prágai elemző műhely tudományos kutatója szerint a kezdeményezés főként szolgál, hogy külföldi piacot találjanak a fölös kínai termékeknek. Ez az együttműködés azonban – teszi hozzá – gondot okozhat az EU-nak, mert akadályozhatja a közös uniós fellépést Kínával szemben például az emberi jogokat, a beruházások ellenőrzését, illetve a piacgazdasági jogállást illetően. A legtöbb elemző viszont – írja az EurActiv – meg van győződve arról, hogy a V4-országok politikai destabilizálása nem áll Kína érdekében, ezért a kínai kapcsolat építése nem jelent veszélyt az unióra nézve. A cikk idézi Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnököt, aki szerint a kelet- és közép-európai térség összesen 16 országa felé irányuló kínai együttműködési törekvés olyan helyzetet teremthet a térségben, aminek mindenki a nyertese.