Búcsú a krétaportól – Húszéves a NetAcademia

Megoldhatja-e az online oktatás az évek óta tapasztalható informatikai szakemberhiányt? Hogyan működik a gyakorlatban a távmunka, a négynapos munkahét és mire kell ügyelniük azoknak a munkáltatóknak, akik ilyen foglalkoztatási formák bevezetését tervezik? Ezekről kérdeztük Litkei Pétert (a képen), a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő NetAcademia Oktatóközpont Kft. ügyvezetőjét.

Az informatika hőskorában, a professzionális informatikai képzések hajnalán kizárólag tantermi oktatás folyt. Az akkori kurzusok lényegében a nagy hardver és szoftvergyártók hivatalos tanfolyamai voltak és hamar népszerűvé váltak, hiszen sokkal körülményesebb volt az internethez, és ezzel a friss tudáshoz való hozzáférés. Ezzel szemben ma már (csaknem) minden megtanulható a Youtube-ról!  Napjainkban már a második olyan nemzedék nő fel, amelyik az informatikai alapokat szinte az anyatejjel szívta magába, a hétköznapokban is használt informatikai eszközök pedig olyan fejlettek, hogy lehetővé teszik a tantermi képzéssel egyenértékű online kurzusok indítását. A nem is oly távoli jövőben az algoritmizálást is az óvodában sajátítják majd el a gyerekek, de ennyire azért ne ugorjunk előre.

• Mikor billent el a mérleg a tantermi tanfolyamok oldaláról az online felé?
• Tíz éve kezdődött a hangsúlyeltolódás. Erre persze tudatosan is készültünk azzal, hogy a NetAcademia kistestvéreként létrejött az IT Factory részlegünk, ami már kizárólag online oktatással foglalkozott. Sokáig teszteltük, finomítottuk a rendszert, a folyamat az utolsó két évben érett be. Sir Ken Robinson brit oktatási és tudományos tanácsadó számtalan megnyilvánulásában fejtette ki, hogy az oktatás minősége nem függ a helyszíntől. Azaz nem kell éreznünk a krétapor szagát ahhoz, hogy tanulhassunk, a hangsúly inkább a tanáron és a tartalmon van.

A látványos fordulat 2016 őszén következett be. Informatikusok tömeges továbbképzésére kerestünk megoldást, ezért megegyeztünk a HTTP Alapítvánnyal, hogy a Netacademia ingyen kínálja a kurzusait a szakgimnáziumok informatikatanárai számára. Csaknem 1000 informatikatanár továbbképzését sikerült így megoldanunk HTML5, Javascript, CSS3, majd egy évvel később Java és C-Sharp témakörben. Ennyi szakembert és informatikatanárt egyszerűen képtelenség lett volna hagyományos, iskolai-tantermi körülmények között képezni, nemcsak azért mert térben és időben egyszerűen kivitelezhetetlen, hanem mert „csilliárdokba” került volna.

Mi az előadásainkat élő, online formában tartjuk, ezek később vissza is nézhetők az archívumból. Ezzel megőrizzük az interaktivitást, hiszen ha egy oktató például előadás közben szembesül egy problémával vagy megoldandó feladattal, akkor a hallgatók a hiba feltárásának, a megoldás keresésének folyamatát is láthatják. Mára több száz önálló kurzus érhető el a rendszerben a 4 órástól a 40 órás tanfolyamokig.   

• Melyek azok az elemek, amelyekkel szakítanunk kellene a hagyományos oktatási formák közül?
• A hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzésben egy programozni vágyó hallgató már az elején elveszítheti a lelkesedését, ha sok féléven keresztül analízist, algebrát, számelméletet tanul és közben nem találkozik gyakorlati programozási feladatokkal. Érdemes a folyamatot megfordítani: először tanuljuk meg, hogyan kell egy egyszerű alkalmazást elkészíteni, és utána jöhet az analízis, azoknak, akiknek tényleg szükségük van rá. Ha például egy logisztikai alkalmazás kifejlesztése a cél egy csomagszállító cég számára, akkor leragadhatunk a probléma alapjánál, a gráfelméletnél, de meg is hívhatjuk a Google Maps megfelelő API-ját, amely az útvonal-tervezésért felel. Nem kell minden esetben a kályhától indulni, bátran használhatjuk azokat az építőköveket, amelyeket korábban, máshol már sikeresen kifejlesztettek. Akit aztán mélyebben érdekel ez a terület, és saját algoritmust szeretne írni, később azt is megteheti.  
• Beilleszthetők ezek a módszerek a hazai felsőoktatásba? Támogatja az állam valamilyen formában ezeket a kezdeményezéseket?
• Keressük a lehetőségeket. A Soproni Egyetemen például már kreditekért tanulhatók a kurzusaink a modern informatikai alapismeretek tantárgy részeként, ahol 15–20 témakörből választhatnak a hallgatók. Az állami vagy EU-támogatások ezen a területen nem jellemzőek, mert adminisztratív akadályokba ütközik az online tartott órák elszámolása.
• Mi a helyzet a számokkal, hogy alakul a cég forgalma?
• Tavalyelőtt 88 millió forintos forgalmat bonyolítottunk, tavaly az online oktatás térnyerésével ez az összeg megduplázódott és 2018-ra is hasonló mértékű bővülést várunk. Az aktív használóink száma 40-50 ezer.
• Milyen a Netacademia üzleti modellje?
• Üzletileg arra építettünk, hogy egyéves előfizetésért cserébe a hallgatóink hozzáférést kapnak az összes létező kurzusunkhoz és tanfolyamunkhoz. Azzal, hogy online oktatunk, a tanáraink és a diákjaink köre is látványosan bővülhet, nem zárjuk be magunkat Budapest 20 kilométeres vonzáskörzetébe. A cégeknél például jellemző, hogy egy-egy kollégát küldenek egy adott tanfolyamra. Az online forma gazdaságossága ezzel szemben lehetővé teszi, hogy egy multi – adott esetben – az összes dolgozójának lehetővé tegye a továbbképzést. Ráadásul az előfizetés révén a „kötelező” kurzusok mellett, sokan hobbiból elvégeznek olyan tanfolyamokat is, mint például okos otthonok építése IOT-eszközökkel. A mostani piacon ennek kimutatható fluktuáció-csökkentő hatása is van.
• Gyorsan híre ment a szakmai és közösségi oldalakon, hogy a Netacademia munkatársai néhány hónapja home office rendszerben, négynapos munkahetekben dolgozhatnak. Mik az első tapasztalatok ezekkel a foglalkoztatási formákkal?
• A home office és a négynapos munkahét alkalmazása feltételez egyfajta bizalmat a munkavállaló és a munkaadó között és evolúciós folyamatként fogható fel. Nyilvánvaló, hogy ha egy nap 12-féle feladatom van, akkor meghatározhatom, hogy milyen sorrendben végzem el őket. Egy következő lépés, amikor azt is eldönthetem, nem reggel 8 és délután 4 között szeretnék velük foglalkozni. Végül következhet az, amikor a munkavégzést már térben sem korlátozzuk, így jutunk el a kötetlen munkarend, kötetlen helyszín kombinációjához.

Magyarországon a jogszabályok lehetővé teszik a 4 napos munkahét alkalmazását, még munkaszerződést sem kell módosítani hozzá. A munkáltatónak viszont ilyen esetben kötelessége ellenőriznie, hogy az otthoni körülmények megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés feltételeinek. A cél a hatékonyság, amit valahogyan mérni is tudni kell. Aki úgy szeret a munkához állni, hogy mások is odaférjenek, az megtalálja erre a módot az irodában is, gondoljunk csak a maratoni, sehová sem vezető értekezletekre, órákig tartó ebédszünetekre vagy kávézásokra a céges konyhában. Annak a munkaadónak nagyon sokat kell tanulnia a teljesítmény alapú értékelésről, aki szerint a munkavállalója nem dolgozik, ha éppen nem a monitor előtt ül.

Ha a munkavállalónak megvan az ideje és lehetősége, hogy szervezze a saját életét, jusson ideje a családjára, a hivatalos ügyeire, akkor a fennmaradó időben sokkal lelkesebben és hatékonyabban fordul a munkája felé. A négynapos munkarend nálunk tulajdonképpen egy megszorítás. A Netacademiánál egykor időnként nehézségekbe ütközött egy kedd délelőtti értekezlet megszervezése, mert valaki akkor éppen az ügyeit intézte. A négynapos munkahéttel értük el, hogy a személyes ügyeket pénteken ildomos intézni, hétfőtől csütörtökig pedig sokkal feszesebbé, hatékonyabbá vált a munkánk.

• Min csúszhat el az a cég vagy szervezet, amely hasonló munkarend bevezetésén gondolkodik?
• Az első szabály, hogy kezdőket nem küldünk home office-ba, nekik az elején még szükségük van olyan tapasztalt segítőkre, akik helyben tudnak foglalkozni a felmerülő problémákkal. Az otthoni munka, a home office sosem kötelező elem, csak lehetőség, illetve kulcskérdés a teljesítmény-alapú értékelés, ami nagyon nehéz dolog, de megéri foglalkozni vele. Azt szoktuk mondani, hogy nálunk négynapos munkahét van, nem pedig ötnapos „bejárás”. Azt vizsgáljuk, hogy megvalósultak-e a kitűzött éves vagy féléves célok, nem azt, hogy valaki mennyi időt tölt az irodában. Ha a munkavállalónak jut ideje önmagára, az pozitív fejleményeket indít el: a funkcionális területen dolgozó kollégáink például elkezdték saját továbbképzésükre felhasználni a felszabadult péntekeket, mindenféle unszolás vagy kérés nélkül. Érdekesség az is, hogy észrevehetően csökkent a betegszabadságok időtartama: a kollégáink a felépülésük után nem töltenek el alibi-napokat otthon, amint megfelelően érzik magukat, maguktól visszaülnek a számítógép elé.
• Köszönöm a beszélgetést.