Katonai bázisok épülnek a felégetett rohingya falvak helyén

Január óta egyre több a katonai létesítmény Arakán állam területén: katonai bázisok, helikopter-leszállók és utak épülnek a falvak helyén. A még ott élő rohingyákat elüldözik, hogy helyet csináljanak az építkezéseknek

Aggasztó méreteket öltött Arakán államban a katonai jelenlét: a hatóságok ledózerolják a hónapokkal ezelőtt felégetett rohingya falvakat és katonai támaszpontokat építenek a helyükön – derül ki az Amnesty International összefoglalójából.

A műholdfelvételek elemzése és szemtanúk beszámolói alapján készült Arakán állam újjáépítése című jelentés bemutatja, hogy január óta egyre intenzívebbé váltak azok a munkálatok, amelyek közben eltüntetik a rohingya falvak maradványait, és helyükre új épületeket húznak fel. A mianmari hatóságok etnikai tisztogatása elől a területről tavaly augusztus óta százezrek menekültek el. Új utakat és építményeket látunk a műholdképeken az egykori falvak helyén, vagyis még kevesebb esély maradt rá, hogy a menekültek egyszer visszatérhessenek otthonaikba.

„Drámai méretekben folyik Arakán állam katonák általi kisajátítása. Ugyanazok, akik az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövették, most új házakat építenek a területen” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója.

„A folyamat még nehezebbé teszi, hogy a rohingya menekültek önkéntesen és biztonságban hazatérhessenek egyszer. Nemcsak az otthonaik semmisültek meg, az építkezések tovább erősítik a már eddig is embertelen diszkriminációt velük szemben.“

Mintegy fél évvel ezelőtt, tavaly augusztus 25-én kezdődött a mianmari hatóságok rohingyák elleni etnikai tisztogatása, miután az Arakán Rohingya Felszabadítási Hadsereg (ARSA) több támadást intézett a mianmari hatóságok ellen.

A hadsereg tagjai nőket, férfiakat és gyerekeket gyilkoltak, illetve erőszakoltak meg, szisztematikusan felgyújtották a rohingyák falvait, teljesen nyilvánvalóan emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el. Több mint 670 ezer ember menekült a szomszédos Bangladesbe.

Bár Arakán állam területén csökkent az erőszak mértéke az utóbbi időszakban, a rohingyák elüldözése illetve annak megakadályozása, hogy valaha visszatérjenek, más formában, de folytatódik.

Az Amnesty legfrissebb kutatása bemutatja, január óta hogyan dózerolják el a felégetett rohingya falvakat. A falvak környékén a fákat és a teljes növényzetet is kivágják, teljesen megváltoztatva ezzel a környéket. Felvetődik annak a gyanúja, hogy a hatóságok így akarnak megszabadulni a terhelő bizonyítékoktól még tovább akadályozva a vizsgálatokat.

„Elképesztően aggasztó, hogy teljes falvakat tesznek a földdel egyenlővé. A mianmari hatóságok megszabadulnak az emberiesség elleni bűncselekmények bizonyítékaitól, ami rendkívül nehézzé teszi, hogy a felelősöket felelősségre lehessen vonni” - mondta Tirana Hassan.

Az Amnesty arra is talált bizonyítékokat, hogy folytatódik az elhagyott rohingya házak és mecsetek kifosztása, felgyújtása és teljes megsemmisítése.

Ennél is rosszabb hír, hogy miket építenek a birtokba vett területeken. A hatóságok nagy ütemben növelik a katonai létesítmények számát Arakán területén, támaszpontok és helikopter-leszállók is épültek a katonaság és a határőrség számára.

Az építkezések nagy iramban folynak. A műholdképek alapján egyértelmű, hogy alig pár hónap alatt új támaszpontok épültek a felgyújtott rohingya földeken, a korábbi falvakat és erdőket pedig teljesen eltakarították az útból.

A felvételek alapján az Amnesty szakértői megállapították, hogy legalább három új támaszpont épült, kettő Maungdaw, egy pedig Buthidaung járásban. Az építkezések januárban kezdődtek.

Az új katonai bázisok közül a legnagyobb a buthidaungi Ah Lel Chaung faluban található. A szemtanúk azt mesélték, hogy a katonák erőszakkal elüldözték a még itt élő rohingyákat, hogy helyet csináljanak az építkezésnek. Sokan nem láttak más lehetőséget, mint Bangladesbe menekülni.

„Az emberek rettegnek. Senki sem akar maradni, attól félnek, hogy még nagyobb lesz az erőszak” – mondta egy 31 éves férfi, aki januárban menekült Bangladesbe, miután a katonaság kerítést és ellenőrzőpontot épített a faluja mellé.

Az egykori vegyes összetételű Inn Din nevű faluban – ahol az Amnesty dokumentálta, hogy a biztonsági erők és cinkostársaik rohingyákat gyilkoltak meg és házakat gyújtottak fel tavaly augusztusban és szeptemberben – a műholdképek alapján egy új támaszpont épült, pont ott, ahol korábban a rohingyák házai álltak.

A felvételeken az is egyértelműen látszik, hogy az elviekben a hazatérő menekültek számára épített menekülttáborokat biztonsági kerítések illetve katonák és határőrök csapatai veszi körbe. Egy ilyen nagyméretű ideiglenes menekülttábort egy felgyújtott rohingya falu helyén építettek fel Maungdawban.

Nagy esély van rá, hogy a mianmari hatóságok a hazatérőket hosszabb időre ezekben a táborokban akarják elhelyezni, ahonnan nem vagy csak alig engednék ki őket. Több tízezer rohingya, aki még egy 2012-i erőszakhullámkor hagyta el az otthonát, él még ma is szabadtéri börtönökben, ahol csak a segélyek tartják életben az ott sínylődőket.

Szemtanúk arról is beszámoltak, hogy nem rohingyák telepedtek le az egykori rohingya falvak területén, új falvakat és farmokat építettek fel a korábbiak helyén. Ez már csak azért is aggasztó, mert láttuk korábban azt, hogy a hatóságok más etnikai csoportok tagjait telepítették át Arakán területére, hogy „fejlesszék a területet.”

„Arakán Mianmar egyik különösen szegény területe, a fejlesztésére nagyon nagy szükség lenne. De ennek mindenki számára előnyösnek kell lennie. A fejlesztés nem jelentheti a rohingyák elleni apartheid rendszer további erősítését” – mondta Tirana Hassan.

„Arakán újjáépítése a legnagyobb titokban zajlik. A mianmari hatóságok nem folytathatják tovább az etnikai tisztogatást beruházásoknak álcázva. A nemzetközi közösség, elsősorban az adományozó országok felelőssége, hogy biztosítsák, a fejlesztésekre adott támogatásokat nem használják fel további jogsértések elkövetésére. Ha egy ország támogat egy olyan rendszert, amely diszkriminálja a rohingyákat és ellehetetleníti a menekültek hazatérését, bűnrészessé válik az emberiesség elleni bűncselekményekben.”

Cikkek ebben a témában az Infovilágon:

Burmai borzalom: határra telepített taposóaknák gyilkolják a rohingya menekülteket

Lemészárolják a menekülő rohingyákat a mianmari katonák

Négyszázezer rohingya menekült – Csak a világ jóindulata segíthet a földönfutókon

Videó- és műholdfelvételek bizonyítják: égnek a rohingya falvak