Meghaladta a 360 milliárd forintot az online kiskereskedelmi forgalom

A hagyományos kiskereskedelemhez képest továbbra is háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés. Az ágazat tavaly átlépte a 360 milliárd forintos forgalmat, tehát lendületesen fejlődik. (Forrás: http://www.gkidigital.hu/2018/02/21/online-kiskereskedelem-2018)

Miközben a kiskereskedelem egésze 2017-ben is hozzávetőleg 6%-kal bővült, aközben az online piac csaknem 18%-kal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3%-a származik internetes értékesítésből.

A piac egészére jellemző, lassuló növekedés ellenére a magyar piacon működő webáruházak 83%-a eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint esztendővel előtte. Ebben nagy szerep jutott a karácsony előtti egy hónap kiemelkedő teljesítményének. Az utolsó negyedéves dömping ugyanis a „black Friday/fekete péntek”-akciók hatására egyre inkább már csak az ünnepek előtti, szűk 4–5 hetes időszakra koncentrálódik.

Az akcióban részt vevő boltok aránya (62%) és a minden eddiginél nagyobb méreteket öltő marketing-verseny olyan várakozásokat keltett a lakosságban, amelyek egyértelműen az októberi-novemberi vásárlások visszafogását eredményezték. Kijelenthető tehát, hogy a „fekete péntek” hazánkban is meghonosodott: a kereskedelmet tekintve nálunk is ezzel a nappal kezdődik a karácsonyi vásárlási idény.

A teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde – mintegy nettó 27 milliárd forint (!) – ezen az egy napon realizálódott. Az online kiskereskedelmet jellemző koncentráltság miatt ezen a napon is leginkább a nagy webáruházak érvényesültek. Ők tudták párosítani a lehető legnagyobb akciós választékot, megfelelő raktárkészlettel és látványos – tévére, rádióra és óriásplakátokra is támaszkodó – marketing-kampánnyal.

Az aránytalan piaci környezet miatt a kis szereplők a „fekete péntekre már inkább kényszerként tekintenek, mintsem valós, forgalomnövelő eszközként. Esetükben a korábbi évekre jellemző piacszerzés után a 2017-i „fekete péntek” már sokkal inkább a piacvesztés lehetőség szerint csökkentéséről szólt, vagyis az év közben szerzett vásárlóikat igyekeztek ezen a napon is „megtartani” és az ő igényeiket (választék, készlet, árazás, kiszállítás) a lehető legjobban kiszolgálni.

A nagyok árnyékában és a „reklámzajban” tehát eltűntek a kis e-kereskedők, amit az is jól mutat, hogy összességében a boltok alig 28%-a számára hozott a vártnál jobb eredményt ez a nap, miközben 30% esetében gyengén teljesített az előző évekhez mért várakozásokhoz képest.

Bár alapjaiban véve a marketing és az árverseny határozza meg legnagyobb mértékben a piacot, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlói igények már nem csak az árhoz kötődnek. A folyamatos leértékelések hatására az ár már nem, mint választási preferencia jelenik meg a vásárlók részéről, sokkal inkább, mint alapvető kívánalom. Mivel a lehetséges online vásárlási helyszínek első körös szűrőjén már csak azok az áruházak jutnak át, amelyek kedvező ajánlattal érik el a fogyasztókat, a tényleges választási szempontokat egyre inkább a szolgáltatási minőség, a szervezettség és a kapcsolt szolgáltatások (fizetési lehetőségek, átvételi lehetőségek, raktárkészlet stb.) fogják meghatározni.

Egyre kívánatosabb az árucikkek személyes átvételi lehetősége: a teljes online kiskereskedelmi forgalom csaknem négyötöde ilyen kereskedésekben zajlik. Ezért az online kereskedő áruházak mind több hagyományos üzletet, átvételi pontot nyitnak.

A fizetési lehetőségek széles palettája tavaly már fontos része volt a vásárlók megnyerésének. A webáruházak 57 százaléka biztosan tervezi a fizetési megoldások körének bővítését, egyértelműen az online kártyás fizetést.

A fejlesztések ellenére a készpénz továbbra is meghatározó, és várhatóan nem is fog változni a következő években.