Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. május 17. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739420. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Bölcs borok, tudós borászok, csokoládémonarchia

Bölcs borok, tudós borászok, csokoládémonarchia
Elek Lenke

„A bor különleges termék. Lelke van, egyénisége, története és történelme. Még a palackban is fejlődik, először szebb lesz, majd bölcsebb, és a végén meghal. A gyümölcs megrothad, a virág elhervad, az étel megromlik – a bor az egyetlen olyan termék, amely elmúlásában is emberi” – olvasom e szép gondolatsort a Szőke Mátyás és Zoltán pincészet honlapján.  

Szőke Mátyás borai vidámak és őszinték – mondta nekem valaki „az év borásza” díjátadóján. Akárcsak a gazda, olyanok – teszi hozzá a krónikás.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének turisztikai és gasztronómiai szakosztálya évnyitóján sok vélemény elhangzott a mai magyar borászat jelenéről és múltjáról. Kezdte a sort a legilletékesebb vendég, Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke. 

Kevés olyan embert tartanak számon eme szép hivatás művelői közül, akit mindenki elfogad. Zilai ilyen, és ilyen volt akkor is, amikor nekifogott 1992-ben az első Borfesztivál megszervezésének. Akkor még nem gondoltuk, hogy pár év, és egymást érik majd országszerte a boros rendezvények, fesztiválok. Kezdtünk érteni ehhez a nedűhöz, és a magyar bor rangja, minősége ezzel párhuzamosan emelkedett.

Bár ma is sokféle szakmai gonddal küzd az ágazat, elmondható: akik akkor belefogtak a borászati vállalkozásokba, ma már a következő nemzedéket nevelik, amelyik szinte gyerekkorától kiválóan ért ehhez az ősi italhoz.

Számos szakújságírói kérdés hangzott el Zilai Zoltán prezentációja után, egyebek között arról, milyen is a kézműves bor, mennyire tükrözik a szupermarketek borárai a minőséget, és hogy mi a szerepük ma a hegyközségeknek, a régiós szövetségeknek.

Szőke Mátyás pincészete a Mátrai Történelmi Borvidéket képviseli, amely az ország 22 borvidéke közül területileg a második legnagyobb. Azon a vidéken ősi hagyományai vannak a szőlészetnek, borászatnak. A nagyobb arányú szőlőtelepítés ott már a 13. században megkezdődött. Főleg a fehér borok szeretik ezt a talajt és klímát, bár újabban a vörösek is nagy sikert aratnak, nemzetközi díjakat nyernek. Bár a pincészet tulajdonosa műszaki végzettségű, az 1970-es évek óta foglalkozik intenzíven bortermeléssel. A családfő bejárta a világ legnagyobb bortermelő vidékeit, és ma már a fia, Zoltán is aktívan részt vesz a vállalkozás munkájában. Szőke Mátyás több évtizedes munkássága elismeréseként kapta meg tavaly „az év borásza” címet.

Lajos Mary, a ceglédi Békebeli Cukrászda szakmai vezetője nem először volt vendége a MÚOSZ turisztikai és gasztronómiai szakosztályának. Most a világ egyik legrangosabb cukrászati-élelmiszeripari kiállításának, a SIGEP-nek az újdonságairól számolt be. A Riminiben megrendezett kiállítás alapján megjósolható, mivel csábítanak is majd világszerte – és hamarosan itthon is – a cukrászok.

A csokoládé napjainkban nagyobb sztár, mint valaha. A legjobb cukrászdák már egyben csokoládé-manufaktúrák is, ahogyan azt a mestercukrász kifejtette. A kávé – amelyről ma már illik tudni, honnan származik, és hol, hogyan pörkölik – beépült a desszertekbe, a gyümölcs pedig kihagyhatatlan. Az édességek egyre kisebbek, hogy minél több fajtát megkóstolhassunk belőlük, a fagylalt pedig ezernyi árnyalatban pompázik.

A franciás fényes-ékes-színes külső változatlanul hódít. Az olajos magvak, keverve csokoládéval új értelmet adnak a bevonatoknak. Az alkohol a jövőben is megtartja polgárjogát a különféle desszertek és bonbonok töltelékeként. Az egyre több, laktóz-érzékeny, valamint különféle ételallergiában szenvedő, illetve vega- és vegán-életmódot folytató vendég feladta a leckét a cukrászoknak, de a minőségi alapanyagok ebben is segítenek. Az igazi vajnak és tejszínnek soha nem áldozik le.

A magyar vevők egyaránt keresik a terjedelmes, nagy adagokat képviselő, hagyományos cukrászsüteményeket, ugyanakkor a mini adagok, a mutatós, falatnyi nassok is hódítanak manapság. A tányérdesszertek olykor már futurisztikus külsőt öltenek. Ugyanez vonatkozik az extravagáns formájú tortákra, amelyek főleg a fiatalok körében hódítanak. A festékeknél és a zselatinnál alapelv, hogy csak természetes alapanyagból származhatnak.

A fagylaltok ismét gazdagon díszítettek. A csokoládé ma már nem egyfajta hideg nyalat, hanem egy egész termékcsalád. A fehércsokoládé, a tejcsokoládé, valamint a különféle díszítések és ízesítések révén tucatnyi fajta sorakozik csak ebből a tégelyekben. A fagylaltoknál újdonság, hogy mini jégkrémek sorakoznak a hűtőkben, sokféle színben és ízben – mondta el az Arany Kézmű-díjas cukrász.