Orbánék képtelenek szabadulni Soros-rögeszméjüktől

Nem csitul még a nemzetközi sajtóban Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi országértékelő beszédének a visszhangja. – Berlintől Rómáig és Londonig a jövőt illető bizonytalanság uralkodik – írja az európai liberális demokrácia állapotáról Paul Lendvai, a Der Standard című bécsi lap állandó szerzője.

A konzervatív osztrák Die Presse hasábjain Boris Kálnoky azt emeli ki, hogy Orbán ebben a beszédben is a kommunikációs gépezete által előzetesen felépített ellenségképeket sulykolta, a migrációt, Sorost és az EU „blabláját”. Kampánynyitó beszédében ki is mondta azt, hogy ez hova vezet: el a Nyugattól.

A liberáis szemléletű, hamburgi Die Zeit, amelynek nyomtatott változata hetilapként jelenik meg, online kiadásában azt emeli ki, hogy a miniszterelnök a kiutasítást is kilátásba helyezte azokkal a nem kormányzati szervezetekkel szemben, amelyek a menedékkérőket segítik, és amelyeket a „Stop, Soros!” törvénytervezet már egyébként is magas pénzbüntetésekkel fenyeget. A Die Zeit kitér arra, hogy a tervezet parlamenti vitáját ma tartják. Elfogadásához azonban kétharmados többség kellene, ami jelegnleg nincs meg a kormánynak, ezért a szavazással megvárják az április 8-i parlamenti választás kimenetelét. A német beszámoló úgy fogalmaz, hogy a Fidesznek jó esélye van a kétharmados többség visszaszerzésére.

Egy másik német hetilap, a Der Spiegel online kiadása, az AFP francia hírügynökség és a Guardian brit lap beszámolójára is támaszkodva, azt emeli ki az Orbán-beszédből, hogy a kormányfő úgy állította be Magyarországot, mint az utolsó védőbástyát Európa iszlamizálása előtt. Ismeretes, hogy Orbán ellenzi az uniós tagállamok többsége által támogatott menekültelosztást – jegyzi meg a cikk.

A Die Welt című, nagy példányszámú hamburgi napilap azt írja, hogy Orbán ezzel a beszéddel az Európai Unió szemszögéből nézve túl messzire ment. Ennek tulajdonítja azt, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter követeli a Magyarország elleni eljárás megindítását.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című, tekintélyes német lap „a taktikai manőverezés bajnokaként” ír Orbán Viktortól, de nem az országértékelő beszéd, hanem a kereszténydemokrata pártokat tömörítő CDI múlt pénteki budapesti vezetőségi ülése és konferenciája kapcsán. Orbán a rendezvényen – írja Stephan Löwenstein, a lap tudósítója – önmagát a szabadság és a demokrácia védelmezőjeként ünnepeltette.

Berlintől Rómáig és Londonig a jövőt illető bizonytalanság uralkodik – írja az európai liberális demokrácia állapotáról Paul Lendvai, a Der Standard című bécsi lap állandó szerzője. Lendvai szerint a terrorizmustól, az idegenektől való félelem és mindenekelőtt a liberális demokrácia széthullásának Európájában élünk, ahol a politika hiszterizálására is igaz az, amit Umberto Eco a történelemről mondott, vagyis hogy az nem más, mint a hamisítás, a hazugság és az ostobaság birodalma. Azt a liberális demokráciát fenyegeti a jobb- és baloldali szélsőséges nacionalista populizmus, amely eddig a személyes szabadságot és a példátlan jólétet biztosította. A nacionalizmus véres, elbutító őrülete nem csak Lengyelországban és Magyarországon számít az áldozati mítoszok üdvtanjának – írja a szerző.

Lendvai körképe szerint Donald Trump, aki mindinkább belegabalyodik a hazugságok hálójába, a „Tegyük újra naggyá Amerikát!” ígéretével és giccses twitter-üzeneteivel próbálja meg legitimálni hatalmi politikáját. Putyin Oroszországa számára a történelem nem a kooperációra, hanem a konfrontációra tanít. A cárok, I. Sándortól II. Miklósig örömüket lelnék e volt kommunista funkcionárius átváltozásában.

De Németországra is aggodalommal tekint az ember, ahol a kormányalakítással együtt az EU jövőjéről is dönteni fognak.

Olaszországban a március negyedikei választások után a rend hiánya várható. Ki gondolta volna, hogy a 81 éves, négyszeres volt kormányfő Berlusconi hét év süllyesztő után ismét a jobbközép koalíció váltókezelője lehet? Egy 2013-i bírósági ítélet nyomán kormányhivatalt nem viselhet, de a közvélemény-kutatások tanúsága szerint még most is bírja sok olasz támogatását, akik azután, hogy állítólag egy nigériai kábítószer-kereskedő meggyilkolt egy 18 éves lányt, a kemény kéz politikájától várnak több biztonságot.

A kormányzásképtelenséget a brexit-népszavazás óta Nagy-Britanniában is tapasztalni lehet. A Konzervatív Párt különböző frakciói között lavírozó, erőtlen Theresa May miniszterelnök megoldhatatlan hitelességi problémákkal küzd mind Brüsszelben, mind a Westminsterben. Eközben a Munkáspártnál a kommunistabarát múlttal terhelt, szélsőbaloldali Jeremy Corbyn vezetése alatt hiányzik a hiteles alternatíva – zárul Paul Lendvai helyzetképe.