Csúcsra járás diploma nélkül
Amit a személyzetisek, a cégvezetők és az informatikusok naponta érzékelnek, azt immár kutatások is bizonyítják: diploma helyett a népszerű és keresett programozói tanulmányok is elégségesek ahhoz, hogy ragyogó kilátásokkal induljon az ember az életnek.
A teljes népességet tekintve a felsőfokú végzettségűek továbbra is sokkal jobb életminőségre számíthatnak az OECD-országokban végzett tavalyi kutatások* szerint. A diplomások körében a foglalkoztatottság 85 százalék (az átlag 74%), és az átlagosnál 56%-kal magasabb összjövedelemre tesznek szert, emellett egészségi állapotuk lényegesen jobb, valamint várható élettartamuk is hosszabb, mint amit a felsőoktatásból kimaradók esetében.
Mindazonáltal – mutat rá a felmérés – a felsőfokú végzettségűek körében sem egységesek a kilátások. A mérnöki, illetve infokommunikációs szakterületen végzők foglalkoztatottsági aránya 88%-os, a tudományos, elméleti, vagy művészeti szakirányokon végzetteké 81 százalék. Az ő mutatóik inkább állnak közelebb a középfokú végzettségűek foglalkoztatottsági, kereseti és életminőség mutatóihoz.
Az oktatási és munkaerő-piaci szakértők arra számítanak, hogy idővel egyértelmű lesz az átrendeződés. Az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles fokozat eltűnik: diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs ágazat dolgozói, mint adott esetben más szakirányok diplomásai.
„Nem képzelhető el, hogy valaki orvosi diploma nélkül műtsön, vagy építész oklevél nélkül tervezzen épületeket. Az informatika azonban más. Az informatikusi egyetemi képzések hagyományosan tudósok, kutatók képzésére jöttek létre. Ugyanakkor jelenleg elsősorban nem ilyen munkatársakra, hanem digitális szakemberekre van szükség nagy tömegben” – összegzi a megrendelők tapasztalatait Boda József, a Codecool programozóiskola ügyvezetője.
Részben ezt a sejtést mutatták ki a London Economics kutatói, Marguerita Lane és Gavan Conlon. Az OECD friss éves jelentésében is idézett 2016-i vitairatában** arra találtak igazolást, hogy a hagyományos oktatási rendszerből adódó egzisztenciális lépcsőzetességet a közbenső és pótlólagos tanfolyamok képesek kisimítani. Mi több, aki csak középfokú képesítést szerzett, de rendelkezett számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthatott, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kívánt a munkaerőpiacon érvényesülni.
A két évvel ezelőtti adatok már arra engedtek következtetni, hogy az informatikai készségek megléte akár nélkülözhetővé is teszi a formális felsőoktatási bizonyítványt a foglalkoztatottság és a jövedelem szempontjából.
„Azoknál a cégeknél, ahol közvetlenül vagy közvetve informatikai, még inkább pedig programozói készségekre van szükség, jelenleg nem várják el – nem várhatják el – a felsőfokú képesítést, mert éppen egy óriási munkaerő-piaci rést kell betölteniük” – mondja Boda. Olyanok kellenek tehát, akik jól értenek egy-egy részterülethez. A Codecool programozóiskola ügyvezetője a gyakorlati tapasztalatok fontosságára is felhívja a figyelmet.
„Bármilyen programnyelv elsajátítható néhány hét vagy hónap alatt. Azonban ennek a tudásnak a gyakorlatban történő alkalmazása, és nem utolsósorban a foglalkoztató részéről elvárható egyéb munkahelyi képességek ugyanúgy részei legyenek az informatikai oktatási programnak.”
A Codecool másfél éves programozói kurzusából 6 hónap a konkrét vállalati környezetben folytatott gyakorlat, ami után garantálják az elhelyezkedést a szakmában.
A jövő felnőttjeinek a képzései átalakulnak. Nem egy „üdvözítő” egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő, vagy kiegészítő képzések sorozata, miáltal sokkal gyorsabban és rugalmasabban elégíthetők ki a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények. Ezáltal a munkavállalók az általuk kívánt jobb fizetéshez, jobb élethez jutnak.
* OECD (2017), Education at a Glance 2017: OECD Indicators, OECD Publishing, Paris. http://dx.doi.org/10.1787/eag-2017-en
