„Közép-Európa legveszélyesebb politikusa” az osztrák kancellárnál

Sebastian Kurz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi bécsi megbeszéléséről és az azt követő sajtótájékoztatóról az osztrák közmédia beszámolói azt emelik ki, hogy a két vezető egységet demonstrált, legalábbis a migráció kérdésében, fennmaradt azonban a nézetkülönbség a paksi atomerőmű-bővítés és az Ausztriában dolgozó külföldiek nem Ausztriában élő gyermekei után folyósított családi pótlék tervezett csökkentése ügyében.

Orbán és Kurz az ORF felvételén: elfordulós kézfogás...

Beszámolnak arról is, hogy az osztrák ellenzék tiltakozott Orbán látogatása ellen. Az osztrák közszolgálati média, az ORF közzétette Paul Lendvai veterán publicista, az Orbánról szóló életrajzi könyv szerzője véleményét, amely szerint Magyarország látszatdemokrácia, amelynek a magva a tekintélyelvűség, a magyar kormányfő pedig „Közép-Európa legveszélyesebb politikusa”.

A konzervatív irányzatú bécsi Die Presse azt emeli ki tudósításában, hogy Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezére „nagy európainak” nevezte a magyar kormányfőt, aki pedig „Magyarország-ellenesnek” minősítette az előző, szociáldemokrata vezetésű osztrák kormányt. Orbánnak alighanem nagy szüksége van szövetségesekre az EU-ban, ezért keresi az új bécsi kormánykoalíció közelségét – állapítja meg a Die Presse.  

A liberális Der Standard azzal a saját értesüléssel egészíti ki az Orbán-látogatásról szóló beszámolókat, hogy a bécsi kancellári hivatal a lap megkeresésére közölte: vendégének Sebastian Kurz felvetette a jogállamisággal és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggályokat is, amelyek miatt Magyarország nemzetközi bírálat tárgya. Az Orbán Viktor vezette Fidesz ugyanahhoz az Európai Néppárthoz tartozik, mint Kurz osztrák Néppártja – jegyzi meg a Der Standard. 

A Kurier tudósítása kitér arra, hogy amikor a lap feltette a magyar miniszterelnöknek a kérdést, hogy miért hangsúlyozza állandóan a menekültelosztási kvóták elutasítását, amikor pedig tavaly befogadtak 1300 menekültet, és ezzel a kvótaelőírást végeredményben teljesítették, Orbán félretette addigi békülékeny hangvételét, és azt mondta, nem akarnak keveredést a népben, nem akarnak keresztény–muszlim vegyes társadalmat, Magyarország sohasem fogadott be, és a jövőben sem fog befogadni migránsokat. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című, tekintélyes, konzervatív német lap a Kurz–Orbán-megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elhangzottak alapján arról ír, hogy a két vezető a menekültelosztás kérdésében egységesnek mutatkozott, ám nyitva hagytak egy kicsiny hátsó ajtót, legalábbis ami a retorikát illeti. Ezt a hátsó ajtócskát a lap tudósítója a „tisztán” szóban véli felfedezni. Az osztrák kancellár ugyanis úgy fogalmazott, hogy „tisztán az elosztás rendszere nem működik”. 

Az AP amerikai és az AFP francia hírügynökség azt emeli ki a Kurz–Orbán-tárgyalásról szóló jelentésében, hogy a kancellár a híd szerepét kívánja betölteni a visegrádi csoport országai és a nyugati uniós tagállamok között. A Politico című amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása szerint az volt a legfontosabb eleme a Kurz-Orbán találkozónak, hogy mindkét vezető ígéretet tett az illegális migráció elleni harc folytatására. 

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál felhívja az figyelmet arra, hogy Ausztria az egyetlen olyan nyugati ország, amelynek a kormányában jelen van a szélsőjobboldal. A kérdés most az – olvasható az EUObserverben –, hogy Ausztria fogja-e visszahúzni a jogállamiság és a demokrácia vonatkozásában hátracsúszott Magyarországot a centrum irányába, vagy pedig Budapest fogja taszigálni Bécset a maga nacionalista irányvonala felé. 

És végezetül, hogy legyen végre valami más téma is, mint Orbán Bécsben, egy másik brüsszeli uniós hírportál, az EurActiv ismerteti Jo Leinen német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, az európai föderalizmus egyik ismert támogatója véleményét, amely szerint a visegrádi négyek az európai demokráciát támadták meg minapi nyilatkozatukkal, amelyben azt a közös álláspontjukat fejtették ki, miként kellene megreformálni az uniót a britek távozása után.  Leinen szerint a nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a visegrádiak – Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia – olyan Európát képzelnek el, amelyben a döntéseket egy szűk kör hozza meg, parlamenti ellenőrzés nélkül. A visegrádiak nyilatkozata elutasítja azt, hogy az európai politikai pártcsaládok csúcsjelöltjei versengjenek az Európai Bizottság elnöki tisztéért, valamint hogy az európai parlamenti választásokon a pártcsaládok a nemzetek fölött átnyúló európai pártlistákkal induljanak a küzdelemben.