Magyarország kezdte el a jogállamiság kiüresítését

Magyarországon zavaró, amilyen állapotban van most a demokrácia, a médiaszabadság, a nem kormányzati szervezetek szabadsága, az egyetemi világ szabadsága – mondta az EurActiv című brüsszeli hírportálnak adott nyilatkozatában Mikulás Dzurinda, az Európai Néppárt elemző műhelyének, a Wilfried Martens központnak az igazgatója, korábbi kereszténydemokrata szlovák politikus, volt kormányfő.

Dzurinda szerint azonban Orbán Viktor nagyon jól képes érzékelni azt a vörös vonalat, amit nem léphet át, és a határvonal mentén próbál egyensúlyozni. Ezért aztán – válaszolta a szlovák politikus az EurActiv riporterének a kérdésére – a Néppárton belül a vita nem jutott el odáig, hogy kizárja soraiból a Fideszt.

A Visegrádi Csoporton belüli együttműködéstől nem kell túl sokat várni – vélekedett az interjúban Dzurinda, és emlékeztetett arra, hogy ez a regionális együttműködési keret a Nyugatba, az Európai Unióba történő beilleszkedés előmozdítása érdekében jött létre.

„Nagyon óvatosnak kell lenni, nem szabad lobbicsoporttá átalakítani a V4-et, például Németország ellenében. Semmilyen regionális együttműködés ne hozzon létre újabb törésvonalakat, mert az a vég kezdete lenne” – vélekedett. Szerinte az unióban nem minden olyan rossz, ahogy azt Orbán vagy éppen Kaczynski lengyel vezető mondja, de időnként valóban túl erős a centralizálás, a brüsszeli bürokrácia be akar avatkozni a tagállamok illetékességébe tartozó kérdésekbe, de ilyenkor a visegrádiaknak nem a szakítás, hanem az egységteremtés útjára kell lépniük, és a szlovákok adott esetben akár „tolmácsolhatják” is a varsói és a budapesti nézeteket Brüsszelben vagy éppen Párizsban” – fejtegette az európai néppárti agytröszt szlovák vezetője.

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása eldöntött tényként közli, három, egymástól független forrás megerősítő tájékoztatására hivatkozva, hogy ma az Európai Bizottság precedens nélküli lépést tesz, eljárást indít Lengyelország ellen az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján. Ezt nevezik néha nukleáris opciónak, de nem szabad elfelejteni, hogy a jogi atombomba – az érintett tagország unión belüli szavazati jogának a megvonása – csak a legvégső, voltaképpen pusztán elméleti esetben robbanhat, és nagyon sok tényező tartja zsebében az indításhoz nélkülözhetetlen kulcsok egyikét – ugyanúgy, mint a tényleges atomfegyverek esetében, csak a politikában ezt vétójognak nevezik.

A hetedik cikk szerinti eljárás akkor kezdődik, ha felvetődik, hogy egy tagállam súlyosan sérti az európai alapértékek valamelyikét, így például a jogállamiság követelményét. A brüsszeli bizottság most azért érzi indokoltnak, hogy megtegye ezt a lépést Varsóval szemben, mert megítélése szerint Lengyelországban az igazságszolgáltatás rendszerének az átalakítása közben megengedhetetlen mértékű beavatkozást tettek lehetővé a végrehajtó hatalom, a kormánypárti többség számára, ami  sérti a hatalmi ágak egyensúlyának a követelményét.

A Politico azt írja: a bizottság mintegy megelőző lépésként indítja most el az eljárást. A lengyel szenátus a múlt pénteken fogadta el azokat a vitatott törvényeket, amelyeket – a rendelkezésre álló értesülések szerint - Andrzej Duda államfő alá kíván írni. E legutóbbi szabályok a lengyel legfelső bíróság bíráinak a nagy részét tennék könnyen elmozdíthatóvá a kormány részéről.

Brüsszelben abban bíznak, hogy a hetedik cikk érvényesítése eltéríti az elnököt ettől a szándékától. Uniós tisztségviselők mindenesetre „feszült és nehéz” vitára számítanak ma az uniós biztosok ülésén. Az általános várakozás azonban az, hogy a bizottság, amely a múlt hónapokban már számtalanszor fenyegette Varsót, saját hitelességét ásná alá, ha most nem cselekedne.

A The New York Times a Reuters hírügynökség jelentése alapján beszámol arról, hogy a román törvényhozás olyan változtatásokat szavazott meg az igazságszolgáltatás rendszerét illetően, amelyek a bírálók szerint aláássák a korrupciós ügyek kivizsgálási lehetőségét és gyengítik az államfő felügyeleti jogát. Ezzel – írja a lap – Románia, amely az unió egyik legkorruptabb országa, egy sorba kerül azzal a másik két keleti EU-tagállammal, Magyarországgal és Lengyelországgal, amellyel szemben szintén uniós aggodalmak fogalmazódtak meg az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot illetően. Az ellenzék – írja The New York Times – alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.

A müncheni Süddeutsche Zeitung a jogállamiság kelet-közép-európai helyzetével kapcsolatban közöl kommentárt. Eszerint „a fiatal demokráciák Lengyelországtól Romániáig lerombolják jogállamukat”, és „az EU tétlenül nézi, hogyan vész oda hitelessége”. Kifejti, hogy „Lengyelország nincs egyedül a jogállamiság kiüresítésével”: elsőként Magyarország indult el ezen az úton, és a többiek követték.

A kommentátor sürgetőnek tartja az EU szerkezeti hibáinak a kijavítását: szerinte be kell vezetni, hogy ha egy tagállam következetesen megsérti kötelezettségeit, vagy lebontja a jogállamot, akkor a többiek egyszerű többséggel – és ebben az írásban ez a lényegi felvetés, egyszerű többséggel – megbüntethetik, vagy akár ki is zárhatják.