Az újságíró archívumából: Rövidhullám – hosszú távon?
Az újságíró egyik leghasznosabb eszköze a rádió; külpolitikusok számára kiemelkedően fontos még napjainkban is, mert a leggyorsabb hírtovábbító. A mértékadó rádióállomások jó része még ma is sugároz rövidhullámon, mert e frekvenciák sok ezer kilométert képesek áthidalni. Annak idején – évtizedekkel ezelőtt, például a második világháború, majd a hidegháború éveiben – a brit BBC, az Amerika Hangja, a svéd, a kanadai, svájci nemzeti rádióadók, továbbá a magyarok számára éteri ikonná vált Szabad Európa Rádió is a rövidhullámot használta műsorának a továbbítására. (Képünk illusztráció.)
Manapság, persze, az interneten is „foghatók” a rádiós hírforrások, a nagyvilág a számítógép képernyőjére sűríthető. Rádiózástörténeti szempontból mindenképpen fontosnak mondható az az interjú, amely éppen harminc esztendővel ezelőtt (1987. december 21-én) jelent meg (szerénységem írógépéből) az akkor tekintélyes és nagy példányszámú Magyar Hírlapban. Íme:
Segít, ha megtartják az éteri KRESZ-t
Rövidhullám – hosszú távon?
A legjobb hírvivő – Frekvenciaszolgalmi jog – Száz kilowattos adó Székesfehérvárott
Hazánkat dr. Horváth Ferenc szakmérnök, a Magyar Posta Központja műsorszóró osztályának főelőadója képviselte a Genfben megtartott legutóbbi igazgatási rádió-világértekezleten. Vele beszélgetett munkatársunk a rövidhullámú rádiózás jövőjéről.
– Van-e értelme manapság a távközlési és a közvetlen műsorszóró műholdak korában a rövidhullámú rádiózással foglalkozni?
– Van, mert a műholdak csak egy bizonyos földi területet képesek ellátni műsorral. Fizikai adottságainál fogva a rövidhullámokkal öt-tízezer kilométeres távolságok is áthidalhatók. A rövidhullám (RH) az egyetlen legális eszköz arra, hogy az államok nemzeti postaigazgatásai (illetve az erre a feladatna kijelölt szervek) a világ bármely részébe eljuttathassák az információkat.
– Valljuk be, mindjárt a beszélgetés elején, hogy a tájékoztatás, szórakoztatás mellett ezért igen fontos politikai küldetése is van a rövidhullámú rádióműsor-szórásnak!
– Nem valószínű, hogy ezt bárki is tagadta volna. Csakhogy a rövidhullámú rádiózásra alkalmas dekaméteres sáv (100–10 méter, azaz 3–30 megahertz közötti hullámtartomány) nem egészen egy évtizede szolgálja a műsorszórást; a többi a különféle földi, légi, tengeri, űrkutatási, amatőr stb. szolgálatoké. A világ sok ezer RH-állomásának – közte persze a Magyar Rádiónak is! – egy viszonylag szűk hullámsávon kell osztoznia a közismert 49–11 méter között.
– Ez az oka tehát a vevőkészülékek hangszórójából hallatszó éteri zűrzavarnak, az elhalkulásoknak, a rossz vételnek?
– Ha aránylag korszerű rádiója és jó antennája van is, és a hallgatni kívánt állomás nagy energiával sugároz is, gyakran előfordul légköri és más adóállomások okozta zavartatás. Túlzsúfoltak ugyanis a műsorszórásra kijelölt hullámsávok. A saját adás hallhatóságát sokan mások „túlkiabálva”, nagy adóenergiával, antennacsodákkal, a lehető legtöbb frekvencia elfoglalásával, akár egész napos sugárzással próbálják (legtöbbször sikerrel) megoldani.
– Hát nincs valamiféle éteri KRESZ, ami rendet teremthetne az igényék sokasodásával mindegyre szűkülő rövidhullámsávban?
– Tekintettel az RH-rádiózás mind több kudarcára, a nemzeti posták küldöttei rendszeresen megtartják igazgatási rádió-világértekezletüket Genfben. Az idein is részt vettem. Azzal a céllal ültünk össze, hogy kidolgozzuk az RH-sávbővítések ésszerű kiosztásának a tervezetét. Napjainkban ugyanis hivatalosan mindössze négyszázhatvankét csatorna áll a rövidhullámú rádióműsor-szórás rendelkezésére – a világ összes országa számára. Mindnyájan tudjuk, ennél sokszorta több adóállomás dolgozik. És még ez sem lenne baj, csakhogy igen sokan nincsenek tekintettel mások érdekeire. Az 1984. évi világértekezleten berniünket, magyarokat is megbízták: segítsünk ellenőrizni, kik, hol, mikor, hányszor szegik meg az éteri KRESZ-t, és sugároznak az egyelőre ki nem osztott, tiltott sávokban? Három éven át, havi háromszáz jelentést küldtünk Genfbe.
– És mi volt az eredmény?
– Elképesztő fegyelmezetlenség: frekvenciasávon kívüli hétszáznegyvenhét műsorszórást regisztráltak. Hivatalos szervek adásait, közte kétszer a Magyar Postáét is. Jogtalanul „törtek be” a később kiosztandó, bővítésre szánt hullámtartományokba.
– Ha egyelőre nem lehet terjeszkedni az RH-tartományban, akkor mi a teendő, mi a megoldás?
– Az 1865 óta működő, tehát a legrégibb nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) frekvencia-nyilvántartó bizottsága megpróbálja egyeztetni az adásokat a nemzeti posták által jó előre beküldött, évszakokra bontott óraterveket. Ha az erre a célra programozott számítógép ütközést talál, és ebből igen sok van, akkor a szakemberek egész sor ajánlást tesznek: ki, mikor, milyen frekvencián, mekkora energiával, milyen irányban, mennyi ideig sugározzon.
– De a gyakorlat bizonyítja: ez sem teremt rendet!
– Békés megegyezést is javasol az ITU-bizottság, és fölhívja a „befurakodók” figyelmét a frekvenciaszolgalmi jogra: azé az elsőbbség, aki régebb óta dolgozik a vitatott hullámhosszon. Nekünk is volt már ilyen gondunk a portugálokkal.
– Mit tesz a Magyar Posta azért, hogy a rádió rövidhullámú adásai a nehézségek ellenére is eljussanak a „címzettekhez”?
– A jövő tavasszal (1988 – a szerk.) üzembe helyezzük száz kilowattos új adónkat Székesfehérvárott. Ez a Kossuth műsorát sugározza majd a 6025 kilohertzen. A felszabaduló jászberényi adó a Szülőföldünk és az idegen nyelvű rádióműsorok egy részét sugározná. És mi is előkészülünk az egyoldalsávos adásra, amely egy műszaki trükk révén a mostaninál jóval több adóállomás zavartatás nélküli „beékelését” teszi lehetővé a rövidhullámon. Ez persze igen hosszú távú feladat, miután a rádió-vevőkészülékek milliárdjait kell kicserélni az egész világon – legkésőbb 2015-ig.
