Kurz és Strache a gyújtogató Orbánnal háromnegyedes ütemben tart jobbra
Az európai média vezető témája az új osztrák kormány megalakulása. A jobbközép Néppárt melletti kisebb koalíciós partnert, a Szabadságpártot több hírmagyarázó továbbra is szélsőjobboldali politikai erőnek nevezi, kevéssé hatja meg őket az eddig euroszkeptikus módon viselkedő párt vezetőjének újsütetű, buzgó uniópárti fogadkozása.
„Ausztria (nem annyira) Európa-párti kormányáról” ír a Politico című amerikai portál, amely szerint az öreg kontinensen növekszik az aggodalom a populisták befolyásának terjedése miatt. A Politico idézi Pierre Moscovicit, az Európai Bizottság nagy befolyású francia tagját, a gazdasági és pénzügyek biztosát, aki szerint azoknak a demokratáknak, akik hisznek az európai értékekben, árgus szemekkel kell figyelniük a most létrejött bécsi koalíciót. Az amerikai portál szerint egyelőre nehéz tisztán látni, hol áll is majd a Szabadságpárt, amely az Európai Parlamentben kétségkívül az euroszkeptikusok frakciójában foglal helyet.
A hamburgi Die Welt a bécsi kormányalakítás németországi reakcióit áttekintve az értékelések felettébb széles spektrumára hívja fel a figyelmet. Idézi egyfelől Alexander Dobrindtot, a bajor konzervatív CSU tartományi vezetőjét, aki szerint az új osztrák kancellárral, Sebastian Kurz-cal Bajorországnak és Németországnak lett egy újabb szövetségese Európában. Ugyanakkor Achim Post, a német szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese a következő szavakkal reagált: „Ismét itt van Ausztria–Magyarország. Kurz kancellárral, a «burschenschaftos» (ez az öregdiákok szélsőséges egylete) Strachéval és a gyújtogató Orbánnal háromnegyedes ütemben tartanak jobbra”. A Die Welt ehhez magyarázatként hozzáteszi: a bécsi kormány és Orbán Viktor magyar miniszterelnök irányvonala elsősorban a menekültpolitika területén hasonlít egymásra.
Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál azt emeli ki, hogy az új osztrák kormány ígéretet tett az EU támogatására, ám arra lehet számítani, hogy meg fogja nehezíteni az érkező menekültek életét, valamint hogy barátságosabb lesz Oroszországgal. A külföldi reakciókat áttekintve a portál egyebek közt idézi a Zsidó Világkongresszus állásfoglalását, amely súlyos aggodalmának ad hangot, és felszólítja Sebastian Kurzot, hogy ne keveredjék veszélyes populizmusba.
A Der Standard című bécsi lap mindenesetre kiemeli: a koalíciós kormányprogram nem szól egy szót sem a Szabadságpártnak arról a korábbi követeléséről, hogy Ausztria csatlakozzék – vagy legalábbis közeledjék – a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát összefogó Visegrádi Csoporthoz.
A The New York Times az AP hírügynökség helyszíni tudósítása alapján beszámol arról, hogy menekültek százai hevenyészett sátrakban dideregnek Szerbiában a horvát határ közelében, abban reménykedve, hogy bejuthatnak az Európai Unió területére. A fagyos idő beálltával egyre embertelenebbek a körülmények, az emberek egy elhagyott gyárépületnél gyújtanak tüzeket maguknak, és próbálnak melegedni, miközben segélyszervezetek munkatársai élelmet, meleg italt osztanak nekik – olvasható a vajdasági Sid településről keltezett tudósításban.
Bár a balkáni útvonalat elvben és hivatalosan lezártnak nyilvánították, szerb tisztségviselők szerint az országban jelenleg is mintegy három-négyszáz, illegálisan érkezett menekült tartózkodik a szabad ég alatt, és további négyezer ember menekült-elhelyezési központokban várakozik a továbbjutás lehetőségére. Azokat, akiknek valahogyan sikerül átjutniuk Magyar- vagy Horvátországba, onnan rendre újra visszazsuppolják Szerbiába.
Végül egy egészen más téma: maratoni alkudozás után, az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányokat összefogó Tanács tárgyalódelegációja megállapodásra jutott egymással a hulladékkezeléssel kapcsolatos jogi szabályozási csomag még nyitott kérdéseiben – jelentette az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. A csomag négy, uniós irányelvet tartalmaz. Ezek új, kötelező erejű újrahasznosítási célszámokat tűznek ki, felső határokat írnak elő a hulladék-lerakóhelyek tekintetében, és elvként rögzítik, hogy a termék előállítójának kell fedeznie a végfeldolgozás költségeit. Az egyik célszám, hogy 2035-ig a háztartási hulladéknak legalább a kétharmadát, a csomagolóanyagnak pedig legalább a 70 százalékát kell újra hasznosítani. Ugyancsak 2035-ra el kell érni azt az állapotot, hogy a keletkező hulladék legfeljebb 10 százalékát helyezik el szeméttelepeken. Az EurActiv felhívja a figyelmet arra, hogy az Eurostat 2013-i adatai szerint tíz uniós tagországban – köztük Magyarországon – a keletkező hulladék több mint hatvan százalékát helyezték el szemétlerakó helyeken.
