A világ a posztigazság korszakában él
Immár hagyományos évértékelőjét tartotta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója a Sajtóházban. A biztonságpolitikai szaktekintély a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának volt a vendége. Magyar Péter beszámolója. (Fotó: Népszava.)
Bevezetésként vázolta a világunkat jelenleg fenyegető legfontosabb válsággócokat és problémákat, majd – részben kérdésekre válaszolva – az új világtrendekről és kihívásokról fogalmazta meg véleményét.
Tálas rámutatott: a bipoláris világrend immár húsz éve multipolárissá alakul át, amelyben az Egyesült Államok domináns szerepe visszaszorulóban van, és ezt a folyamatot a Trump-elnökség is sikertelenül igyekszik megfordítani. Felemelkedni egyértelműen csak az ázsiai hatalmak látszanak, élükön Kínával. A több pólusú nemzetközi rendszerben a szuverén nemzetállamok már nem egyedüli szereplők, azzá váltak multinacionális nagyvállalatok és nem-kormányzati egyéb tényezők is.
Hangsúlyozta: a nyilvánosság drámai változáson ment át. Az internet biztosította nyilvánosság alapvetően megváltoztatta azokat az eszközöket, amelyekkel a hatalom befolyásolja a politikát. A világ a posztigazság-korszakában él, amikor nem az számít igazán, mik a tények, hanem az, mit vél ténynek egy-egy társadalom, a vélemények befolyásolása hihetetlen mértékben megnőtt, és gyakorlatilag ez határozza meg, alakítja a biztonságérzetet.
Az aktuális bizonytalansági tényezőket számba véve Tálas elmondta: Donald Trump kül- és biztonságpolitikáját „kiforratlan realizmus” jellemzi. Fokozza a bizonytalanságot, hogy amatőr megnyilvánulásait a szakapparátus sokszor hiába próbálja ellensúlyozni. Az amerikai elnök „ nem szereti a globalizációt (nem hisz benne), és úgy véli, Amerika nemzetállamként sikeresebben védheti ki annak kedvezőtlen hatásait, mint a nemzetközi szervezeteken és többoldalú egyezményeken keresztül, amelyeket kikerülni igyekszik, ám ez az igyekezete aligha lehet sikeres” – véli Tálas. Arra is ráirányította a figyelmet, hogy a nemzetközi rendszert többé nem az ideológiák, hanem az érdekek határozzák meg.
A Jeruzsálemre vonatkozó Trump bejelentés – Tálas szerint – korántsem volt annyira rögtönzés, mint azt a sajtó feltüntette. Meghúzódhat mögötte egy új stratégia, amelyben az USA, Izrael és Szaúd-Arábia együttes részvételével keresnek esetleg új megoldást a közel-keleti konfliktusra, ám ez a stratégia egyelőre nem körvonalazódik ki.
Észak-Korea a rezsim fennmaradása céljából fejleszti nukleáris fegyvereit és hordozóeszközeit. A nemzetközi szankciók eléggé hatástalanok, miután Észak-Korea leginkább Kínával kereskedik. A válságra így Kínának lehet egyedül ráhatása. Trump verbális fenyegetései nem sokat segítenek. „A két Korea létét egyértelműen el kellene ismerni, ez segítene a leginkább” – véli a biztonságpolitikai szakértő.
Szíriáról szólva, Tálas kifejtette, hogy az orosz katonai beavatkozás sikeresen tartotta hatalomban Asszad elnök rendszerét, az orosz–török–iráni rendezés sikeres azonban csak relatíve lehet. Oroszország, bár gazdasági potenciálja nem mérhető Kínáéhoz és Amerikáéhoz, változatlanul nagyhatalmi tényező, és gáz- és olajkészletei tartósan a tíz legerősebb gazdasági hatalom közé sorolhatják. A gazdaság modernizálása – amit Putyin állandóan beharangoz – nem sokat haladt. Ukrajnában megfeneklett az orosz akció, Moszkva esetleges oroszbarát fordulatra számítva tartja fenn a jelenlegi viszonyokat Kelet-Ukrajnában. Minden arra enged következtetni, hogy Oroszország kül- és biztonságpolitikája védekező, a status quot védő – mondta Tálas.
Az Iszlám Állam katonai veresége, miután a dzsihadisták elvesztették a megszerzett erőforrásokat (olaj, beszedhető adók), esetleg csökkentheti a nemzetközi terrorfenyegetettséget, ám ez sem egyértelmű, mert az iszlamista radikálisok és az ugyancsak nagy fenyegetést jelentő iszlamizálódott radikálisok beszivárgása Európába folytatódhat, ami jelentős kihívást jelent a terrorelhárító szolgálatoknak.
Az Európai Unió az integráció elmélyítése irányába fog mozogni a közeljövőben, de sokkal lassabb ütemben, mint azt egyesek prognosztizálják – véli Tálas, aki szerint az euróövezet kiterjesztése ösztönzők révén reális opció, s aki ebből kimarad, kiszorulhat a pénzosztásból is. Ami Magyarországot illeti: nem fogják szankciókkal sújtani a különutas hazai propaganda-hadjáratok miatt – legalább is Tálas Péter így gondolja.
