Az EU a stabilitás szigete a bizonytalan világban

A Bizottság ma két jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek célja, hogy megkönnyítse a vállalkozások számára termékeik EU-n belüli értékesítését, valamint megerősítse a nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzéseket avégett, hogy veszélyes termékeket ne lehessen eladni Európában. A ma közzétett kezdeményezések az áruk unión belüli szabad mozgását két szempontból hivatottak javítani:

• Egy termék másik tagállamban való értékesítésének megkönnyítése:
  A „kölcsönös elismerés” elve biztosítja, hogy azok a termékek, amelyekre nem vonatkozik uniós szabályozás, elvben szabadon mozoghatnak az egységes piacon belül abban az esetben, ha azokat valamely tagállamban jogszerűen forgalmazzák. Ennek az elvnek az értelmében a gyártók termékeiket további követelmények nélkül értékesíthetik az unió egészében. Ez az elv azonban nem mindig úgy érvényesül, ahogy kellene. A gyakorlatban azok a vállalkozások, amelyek például cipőt, konyhai eszközöket vagy bútort kívánnak eladni egy másik tagállamban, gyakran akadályokba ütköznek, különösen a kkv-k. A Bizottság a szóban forgó elv gyorsabb, egyszerűbb és egyértelműbb gyakorlati alkalmazása céljából új rendeletet javasol az áruk kölcsönös elismeréséről. A vállalkozások számára – évek helyett – pár hónap alatt ki fog derülni, hogy termékeiket értékesíthetik-e másik uniós tagállamban. Ezenkívül önkéntes nyilatkozatot tehetnek annak igazolása céljából, hogy termékeik megfelelnek az országukban érvényes valamennyi vonatkozó követelménynek. Ezáltal más tagállamok hatóságai könnyebben tudják értékelni, hogy alkalmazandó-e a kölcsönös elismerés elve. 
   
• A termékek biztonságosságát és a szabályoknak való megfelelelőségét biztosító nemzeti ellenőrzések erősítése:
  Az EU piacán továbbra is túl sok nem biztonságos, a szabályoknak nem megfelelő termék kerül forgalomba: az ellenőrzésen átesett játékok 32%-a, az elektronikai termékek 58%-a, valamint az építőipari termékek 47%-a nem felel meg a biztonságra vagy a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó uniós követelményeknek. Ez veszélyt jelent a fogyasztókra nézve, és hátrányos helyzetbe hozza az előírásoknak megfelelően eljáró vállalkozásokat. Az uniós termékszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó rendelettervezet segíteni fog abban, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés fokozása révén méltányosabbá váljon az áruk belső piaca. Ennek részét képezi az illegális termékekkel és a folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos információk megosztása, hogy a hatóságok hatékonyan fel tudjanak lépni az előírásoknak nem megfelelő termékekkel szemben. Tekintettel arra, hogy az unióban kapható áruk 30%-a importtermék, a Bizottság javasolja a kikötők és a külső határok fokozottabb ellenőrzését is. (A teljes közlemény itt olvasható.)

• Gyakran feltett kérdések
• Tájékoztató – Egységes piac: biztonságos termékek kereskedelme a tagállamok között
• Videó a mai javaslatokról
• Az áruk kölcsönös elismeréséről szóló rendeletre irányuló javaslat
• Az uniós termékszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó rendeletre irányuló javaslat

2017. őszi Eurobarométer-felmérés

Az európaiak többsége a stabilitás szigetének tekinti az EU-t a bizonytalan világban a ma megjelent új Eurobarométer felmérés szerint. Az euróövezetben az euró támogatottsága 2004 óta nem volt ilyen magas (74%), és többségben vannak azok, akik az unió jövőjét optimistán látják.
 
A 2007-i gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta most először látják az európaiak inkább pozitívan az európai gazdaság jelenlegi helyzetét: a megkérdezettek 48 %-a pozitívan vélekedik, ez 6 százalékpontos emelkedést jelent 2017 tavaszához képest, míg 39 % negatívan látja a helyzetet, ami 7 százalékpontos csökkenés. Magyarországon a megkérdezettek 62%-a látja pozitívan Európa gazdasági helyzetét, ami 6 százalékpontos növekedés tavasz óta.
 
Saját országuk nemzeti gazdaságának jelenlegi állapotát az uniós polgárok 48 %-a jónak értékeli (+2). Tavasz óta 19 tagállamban nőtt azoknak az aránya, akik nemzeti gazdaságukat pozitívnak értékelik. E tekintetben Finnország (71%, +12), Szlovénia (46%, +12), Ausztria (77%, +9) és Magyarország (50%, +9) állnak az élen. Az egyes tagállamok között azonban nagy különbségek vannak, Hollandiában és Németországban a válaszadók 91%-a jónak látja a gazdaság helyzetét, míg Görögországban csak 2% gondolja ugyanezt.
 
Az európaiak 40%-a pozitív képet táplál az EU-ról; 37 %-nak semleges a véleménye, a negatív válaszok aránya csupán 21%. 2017 tavaszához képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az EU-ról pozitív képet táplálók aránya: 7 százalékpontos növekedéssel 43%-t ért el.
 
Tizennyolc tagállamban többen bíznak az unióban, mint ahányan nem (tavasszal ez a szám 15 volt). A bizalom Litvániában (64%), Bulgáriában (57%) és Luxemburgban (56%) a legmagasabb. Magyarországon 2017 tavasza óta 3 százalékponttal nőtt az unió iránti bizalom; hazánkban a megkérdezettek 49%-a bízik, míg 43%-a nem bízik az unióban (8% nem tudja, nincs álláspontja).

• 88. standard Eurobarométer felmérés (angolul)
• Az „Európa jövője” elnevezésű 467. Eurobarométer tematikus felmérésre vonatkozó jelentés (angolul)
• Ábrák az Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményeiről