Mindennapi partnerünk: 130 éve működik hazánkban a Siemens 

Hármas évfordulót ünnepelt mai nagyszabású bemutatójával a Siemens a Vasúttörténeti Múzeumban, a szerfölött rokonszenves és felkészült, magyarul kifogástalanul beszélő elnök-vezérigazgatója, Dale A. Martin felvezetésével: 1847-ben alapította Werner Siemens azt a németországi céget, amely negyven évvel később Magyarországon is megvetette a lábát, majd 1977-ben, a II. világháború utáni egyik első nyugati vegyes vállalati partnerként újra megtelepedett nálunk. (A képen: az első Siemens villamos a budapesti Nyugati pályaudvari végállomáson.)

Dale A. Martin elnök-vezérigazgató

Ma már a Siemens magyarországi hat vegyesvállalata összesen 3500 alkalmazottat foglalkoztat teljes munkaidőben, és a magyar mérnökök közreműködésével létrehozott termékei a világ minden tájára eljutnak. Lehetetlen felsorolni mindazt, amivel a Siemens foglalkozik, hiszen túlzás nélkül állítható, hogy életünk szinte minden pillanatában kapcsolatba kerülünk vele, még ha legtöbbször ezt nem vesszük is észre. 

Az erőművekben Siemens-turbinák forognak, a Paksi Atomerőmű modernizált biztonsági rendszerét is Siemensék alakították ki, a szélerőműveket pedig teljes egészében egyik leányvállalata tervezi és gyártja. Az áram elosztását az MVM-nél az általuk kialakított rendszer irányítja, sőt, sok helyen a magyarországi üzemükben előállított transzformátor alakítja azt át a felhasználásnak megfelelő feszültségi szintre.

Ezzel az árammal hajtjuk azután egyebek mellett a villanymozdonyokat (mint a most bemutatott, többféle elektromos rendszerben is akadálytalanul használható, így nemzetközi forgalomra ideális lokomotívok, amelyekből nemrégiben kilencet állított forgalomba a GYESEV), a villamosokat (a Combino is Siemens-gyártmány!), illetve a metrószerelvényeket (a 4-es metróban a kocsik elektronikáján kívül minden egyéb elektromos berendezés a Siemenstől származik), és ezzel azonban még messze nincs vége a közlekedésben betöltött meghatározó szerepüknek sem. 

A Lágymányosi híd különleges, indirekt világítása is a német vállalatnak köszönhető, továbbá forgalomirányító rendszerek a városokban és a ferihegyi repülőtéren egyaránt a cég szoftverjeit és hardvereit használják, sőt, e nemzetközi óriás vállalat magyar csapatának a részvételével még olyan, elektromos hajtású, igen megbízható oktató repülőgépet is építenek, amely a maga nemében úttörő megoldásnak számít.

Magyar szoftverszakemberek vesznek részt abban a munkában is, aminek köszönhetően egyes termékek (pl. a mai kiállításon szerepelt R2D2 robot, illetve Maserati gépkocsi), illetve gyártási folyamatai teljes egészében virtuális szimulációban jelenhetnek meg a tervezés közben, így igencsak gazdaságosan mehetnek végig az újító ötlet kipattanásától a gyártásig tartó, máskülönben rögös, időt és pénzt rabló folyamatokon.

Irodaházaink közül egyre többen működik olyan komplex irányítórendszer, amely az épület számtalan funkcióját optimizálja a pillanatnyi körülményeknek megfelelően, a hűtés-fűtés-szellőzés, világítás-árnyékolás, beléptetés-biztonság-tűzvédelem stb. összehangolt finomhangolásával, amely révén az üzemeltetés közben akár 20–30%-os megtakarítás is elérhető.

Európa legmodernebb levél- és csomagfeldolgozója a Magyar Posta budaörsi telepén állt munkába, és még az Országháza számítástechnikai és kommunikációs rendszerét is a Siemens szállította, ekképpen is hatva mindennapjainkra. És akkor még nem ejtettünk szót az egészségügyi vonatkozásokról. Fogorvosunknál jó eséllyel Siemens székkel és Siemens röntgengéppel találkozunk, továbbá más orvosi területek modernebb képalkotó és más diagnosztikai berendezéseinek nagy része is Siemens feliratot viselnek. Amire pedig végképp nem gondolnánk: a laborvizsgálatoknál nemcsak az eszközök és a szoftverek, de még a biológiai reagensek is a német óriásvállalat termékei.

Ha pedig mindez nem lenne elég annak érzékeltetésére, hogy milyen nagy utat járt be nálunk a dinamó (egyik) feltalálójának vállalkozása, amióta az első pesti villamos és a millenniumi kis földalatti révén megismerhette nevét az ország, akkor említsük meg azokat a duális képzési együttműködéseket, amelyek a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen képeznek csúcsszakembereket, illetve a zuglói Gizella úti középiskolát, ahol középszintű képzés folyik, valamint a nemrégiben közkinccsé tett Mindsphere elnevezésű, nyitott felhőalapú operációs rendszert. 

Utóbbit abból a célból hozták létre, hogy a szakemberek (köztük a természetesen a magyar  kollégák is) a tervezés, a gyártás és egyéb tevékenységek során a gépeket és más eszközöket összekössék egymással és a digitális világgal, egyebek mellett a virtuális valóság (VR) mindinkább az iparban is terjedő használatával.