Soros tételesen cáfolta Orbánék rágalmait
Még tegnap reggel jelent meg a nemzetközi hírfolyamban Soros György nyilatkozata, amelyben a magyar származású amerikai üzletember, a nyílt társadalom globális előmozdítását szolgáló alapítványok létrehozója és finanszírozója tételesen cáfolta a magyar kormány által róla terjesztett rágalmakat, és kimutatta, hogy a menekültekkel kapcsolatban egészen más az álláspontja, mint amit a nemzeti konzultációnak nevezett hecckampány során neki tulajdonítanak.
Soros telefoninterjút is adott a Financial Times-nak, és elmondta: azért törte meg eddigi hallgatását, mert a magyar hatóságok már titkosszolgálati vizsgálatot is kilátásba helyeztek az általa létrehozott emberi jogvédő szervezetek ellen.
„Tragédia Magyarország számára, hogy kormánya a gyűlölködés szításával és a lakosság félrevezetése révén törekszik a hatalmon maradásra” – fogalmazott az interjúban Soros György. Kifejtette, hogy az általa vallott nézeteket tudatosan félreértelmező, ellene irányuló kampány a választók figyelmének az elterelését célozza a rossz oktatásról és az egészségügy helyzetéről.
A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása a témáról beszámolva emlékeztet arra, hogy a kormányzat a heves bel- és külföldi bírálatok miatt júliusban egyszer már eltávolította a közterületekről a „sorosozó” plakátokat.
A The New York Times a Reuters hírügynökség jelentéseit ismertetve követi a Soros körüli fejleményeket. Így például beszámol arról, hogy Gulyás Gergely Fidesz-alelnök az ország elleni frontális támadásnak nevezte Soros György állításait. Gulyás szerint Soros és az Európai Unió ugyanazon terv megvalósítására törekszik.
A Der Standard című bécsi lap az APA osztrák hírügynökség tudósítása alapján arról ír, hogy Soros György Orbán Viktorral szemben az eddiginél keményebb fellépést szeretne látni az uniós országok kormányaitól, azt várja tőlük, hogy juttassák kifejezésre a jogállamiság magyarországi helyzete miatt érzett aggodalmukat.
A Moszkvában szerkesztett, angol nyelvű Russia Today felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar kormány brit szövetségesre is talált a Soros elleni támadásokhoz. Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt volt vezetője a múlt héten az Európai Parlamentben követelte, hogy hozzanak létre vizsgáló bizottságot a Nyílt Társadalom alapítvány juttatásaiból részesülő képviselők ügyében.
Még ugyanehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy a The Washington Post a Bloomberg hírügynökség terjedelmes menekültügyi áttekintését ismertetve egyebek közt azt írja: néhány európai vezető, köztük Orbán Viktor arra használja a menekültkérdést, hogy odahaza elnyerje a nacionalisták támogatását. Ezek a vezetők – írja a washingtoni lap – azt az aggodalmat igyekeznek táplálni, hogy a nagyrészt muszlim menekültek behozzák a terrorizmust és növelik a munkanélküliséget. A helyzetértékelés szerint Németország a vezető ereje azoknak, akik erősebb uniós felügyeletet és több tehermegosztást szeretnének elérni, miközben szorgalmazzák azt is, hogy a menedékre nem jogosultakat az eddiginél gyorsabban lehessen kitoloncolni.
Németországban azonban – és ez a mai médiaszemle másik fő témája – fenekestül felfordult a belpolitika, kudarcot vallott a kereszténydemokrata Angela Merkel kancellár azon igyekezete, hogy a jobboldali liberálisokkal és a zöldekkel együtt hozzon létre kormánykoalíciót. Martin Schulz, a szociáldemokraták vezetője új választások hiányában nem akar belemenni a nagykoalícióba a kereszténydemokratákkal. Merkel – mint azt az ARD tévéállomásnak elmondta – a kiútkeresés egyik lehetséges irányának tartja a szeptemberi választások után a szavazók ismételt urnához szólítását. Annak, hogy kisebbség kormányt alakítson, nem nagyon látja értelmét.
Talán nem veszett el még teljesen a kereszténydemokrata-liberális-zöld hárompárti koalíció esélye sem. Az ARD ugyanis szintén beszámol arról, hogy Frank-Walter Steinmeier német államfő – aki korántsem mellesleg szociáldemokrata politikusból kénytelen hivatalánál fogva felülemelkedni saját párthovatartozásán – ma délután leül a liberálisokkal és a zöldekkel, és még egyszer megpróbálja rávenni őket a Merkellel való koalícióra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Merkel mostani kudarcát alapvetően az okozta, hogy a kancellár nem határolódott el a menekülteket tárt karokkal fogadó korábbi politikájától.
