Tudomány Környezetvédelem, energiagazdaság

Még mindig mérgeznek a régi örökségek

Greenpeace-közlemény
2017. 11. 08.

Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, sok száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésének [1] [2] második kötetében. A kiadványt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett „Fizessen a jövő nemzedék?” konferencián mutatták be. A környezetvédő szervezet ezzel is támogatja a zöld ombudsman kezdeményezését, amely jogszabályokkal biztosítaná a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását.

A környezetvédő szervezet 2015-ben kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés.

A Mérgezett örökségünk első kötete tizenöt [3] olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett magyarországi területet tárt fel, amely helyszínek teljes megtisztítása és kártalanítása többnyire azóta is várat magára – hiába követelte a Greenpeace mellett több helyi szervezet, lakos és politikus is a hatósági, illetve a kormányzati intézkedést. [4] [5]

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által tartott konferencián most bemutatott második kötetben a Greenpeace Magyarország tizenöt újabb [6] „mérgezett örökséget” mutat be.

A Mérgezett örökségünk című jelentésben bemutatott harminc szennyezett terület azt mutatja: a jelenlegi jogszabályi környezet nem biztosítja megfelelően a környezetre és a lakosságra veszélyes szennyezett területek felszámolását. A zöld szervezet ezért támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanját abban, hogy a Fizessen a jövő nemzedék? konferencia tapasztalatai alapján a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását előmozdító jogszabályi javaslatokat kezdeményezzen.

„A súlyos és veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését sürgősen el kell kezdeni állami program keretében, és a »szennyező fizet« elvének érvényesítésével a költségeket utólag érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. Az újabb szennyezések megelőzésére pedig valós pénzügyi garanciákat kell kérni a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, hogy a szennyező garantáltan meg tudja fizetni az általa esetlegesen okozott környezeti kár elhárítását. Sürgős cselekvést várunk a kormányzattól a méregmentes Magyarország szolgálatában” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace Magyarország 2017 őszén petíciót indított, amelyben felszólítja a magyar kormányt a szennyezett területek felszámolására, kármentesítésére, illetve „a szennyező fizet”-elv jogszabályokba ültetésére. A petíciót már ezrek írták alá, és továbbra is lehet csatlakozni az act.gp/meregmentes oldalon.

Jegyzetek:

[1] A Mérgezett örökségünk-jelentés rövidített összefoglalója (PDF):
www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/744059/mergezett_oroksegunk_1_2.pdf

[2] A Mérgezett örökségünk-jelentés online verziója (mely tartalmazza a hivatalos dokumentumokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket és az egyes szennyezésekről rendelkezésre álló háttérinformációkat is):
greenpeace.hu/mergezett-oroksegunk

[3] Az első kötetben bemutatott területek és szennyezések: Fényes tanya • Budapesti Vegyiművek, Illatos út •Hortobágy • Kiskunhalas • Kunszentmárton • Óbudai Gázgyár • Sajóbábony • Soroksár • A gyömrői PEVDI • Cséry-telep • Felsőtárkány • Balassagyarmat • Almásfüzitő • Naplás-bányák •Törökbálint