Orbán szívtelen az elesettekkel szemben
„Isten kegyelmének megnyilvánulása", hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll – mondta tegnap Orbán Viktor a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából tartott budapesti emlékünnepségen, és ezt az állítást emeli ki az eseményről szóló tudósításában a dpa német, valamint az APA osztrák hírügynökség, illetve ezek nyomán számos német nyelvű sajtóorgánum, így például a Die Presse című konzervatív osztrák lap.
A beszámoló kitér arra, hogy Magyarország lakosságának 55 százaléka katolikus, és hatoda a protestantizmus kálvinista ágának a követője. Orbán ez utóbbiak közé tartozik, de a katolikus klérussal szemben rendszeresen előzékenynek mutatkozik. Évekkel ezelőtt szívesen fényképeztette magát – feleségével és gyerekeivel együtt – pápai audiencián.
„Bírálói a magyar kormányfő szemére hányják, hogy szívtelenül és hűvösen viszonyul a hátrányos társadalmi helyzetű emberekhez. Számos keresztény a krisztusi tanítások megtagadásának tartja a menekültekkel szembeni szigorú elzárkózási politikáját” – olvasható a Die Presseben. A tudósítás megemlíti azt is, hogy a magyar kormányközeli médiában és a kormánypropagandában rendszeresen rágalmazzák Ferenc pápát, aki szolidaritást követel a keresztényektől a menekültekkel.
Věra Jourová, az igazságügyi kérdésekben illetékes, cseh uniós biztos szerint az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy a jogállamiság követelményeinek teljesítésétől tegye függővé a kohéziós, felzárkóztatási támogatások folyósítását. „Erősebb kondicionalitást kell létrehozni” – fogalmazott Helsinkiben elmondott beszédében Jourová, aki az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál meglátása szerint részben Magyarországnak és Lengyelországnak címezte szavait.
Felhívta a figyelmet arra, hogy abban az európai bizottsági előkészítő dokumentumban, amely a következő hétéves uniós költségvetési ciklus fő kereteit kialakítani hivatott, a jövő májusban kezdődő tárgyalásokra készült, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye kulcsfontosságúnak minősíti az unió alapértékeinek a megőrzését, és leszögezi: egyértelmű kapcsolat van a jogállamiság, illetve az uniós költségvetésből támogatott magán- és közberuházások hatékony megvalósítása között.
„Nem lehet hatékony regionális és kohéziós politika jogállamiság nélkül, mert különben az egészre a korrupció és a csalás nyomja rá a bélyegét” – fogalmazta meg egyértelműen a cseh uniós biztos a lényeget.
Az EUObserver felhívja a figyelmet Stefan Löfven svéd miniszterelnök minapi kijelentésére is, amely szerint az unió nem olyan projekt, amelyből ki lehet válogatni, mely szabályokat fogadjuk el kötelezőnek, és melyeket nem, illetve hogy az EU nem olyan bankautomata, amelyből tetszőleges felhasználásra lehet pénzt vételezni.
A brüsszeli hírportál emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indított Varsó ellen, valamint küzdelmet folytat Orbán Viktor magyar miniszterelnök autokratikus törekvéseivel.
Jourová a Helsinkiben elhangzott beszédében utalt arra az érvelésre, amit – írja az EUObserver – Varsó és Budapest gyakran alkalmaz, nevezetesen hogy az EU megpróbál beavatkozni a nemzeti jogrendbe. Az igazságügyi EU-biztos szerint a jogállamiság fenntartása nem tekinthető nemzeti, tagállami kompetenciának, hiszen a nemzeti bíróságoknak az unió jogával összhangban kell ítélkezniük.
„Ez azt jelenti, hogy ha sérül valamelyik nemzeti igazságügyi rendszer, akkor az EU rendszere is sérül” – jelentette ki Jourová, és hozzátette: az unió igazságügyi rendszere olyan, mint a soros kapcsolású karácsonyi fényfüzér: ha egy égő kiég, a többi fény is elalszik.
Az EU-biztos arra is kitért, hogy a demokrácia lényegéhez tartozik: azoknak, akik kisebbségbe kerültek, tudniuk kell, hogy a jog meg fogja védeni őket olyan változtatásoktól, amelyek túlmennek bizonyos határon. „Demokráciában nem bonthatod le az igazságszolgáltatást, csak mert megnyerted a választásokat” – jelentette ki Jourová, aki szerint konferenciát kellene rendezni arról, miként lehet fenntartani a jogállamiságot az Európai Unióban.
