Feketeházy, a hídverő – egy műszaki zseni emléke
Miért hasonlít annyira egymásra az esztergomi Mária Valéria híd és a komáromi Erzsébet híd? Mitől különleges a Szabadság híd? Mi kapcsolja e hidakhoz a Magyar Állami Operaházat meg a Keleti pályaudvart is? A kérdésekre is választ ad a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Összeköttetések, az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című új időszaki kiállítása.
Az egyik legragyogóbb magyar hídtervező, Feketeházy János kettős évfordulója kapcsán egy kivételes alkotó páratlan alkotásait mutatja be a múzeum. Feketeházy munkássága egyedülálló volt a századfordulón, ahogyan alkotásai ma is páratlanok és nélkülözhetetlenek, hiszen hidjai városaink képét napjainkig meghatározzák, vagy éppen hatalmas térségeket kötnek össze. A többi között a Szabadság híd, az első Összekötő vasúti híd, a komáromi Erzsébet híd mellett tervezett lakóházat is, és az ő nevéhez kötődik a Keleti pályaudvar, vagy éppen az Operaház tetőszerkezetének tervezése is…. A kiváló magyar hídtervező, a MÁV egykori főmérnökének életét és munkásságát ismerhetik meg a látogatók Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben (Budapest, II., József utca 20.).
A mérnök aktív életszakasza egybeesett a dualizmus korával, azzal az időszakkal, amelynek évtizedeiben sok ezer kilométernyi vasút és sok száz híd épült Magyarországon. Az időszaki kiállítás a Lánchíd alapkő-letételének évében született Feketeházy életművét szemlélteti: 1870–1912 között minden MÁV-hidat ő tervezett, vagy közreműködött a tervezési folyamatban. Olyan hidakat tervezett, mint az (első) Összekötő vasúti híd, a fiumei forgóhidak, a komáromi Erzsébet híd, az esztergomi Mária Valéria híd, vagy fő műve, a Szabadság híd. Ez utóbbi az első olyan híd volt Budapesten, amelyet magyar tervező épített és magyar alapanyagokból készült.
Feketeházy számos más területen is maradandót alkotott: újfajta vasbeton tetőszerkezet, hadi híd és egy váltóállító készülék szabadalmai fűződnek a nevéhez. Tervezett lakóházat, és az ő nevéhez kötődik az Operaház, a Vámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Keleti pályaudvar tetőszerkezetének tervezése is. Az Operaháznál 1884-ben sarló alakú főtartókat tervezett, a Keleti pályaudvar tetőszerkezete pedig Európában addig szokatlan módon tömör, azaz nem rácsos főtartóval épült meg.
A Közlekedési Múzeumnak a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben jövő március 31-ig látható Összeköttetések, az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig kiállításán eredeti hídelemek, nagyméretű hídmodellek, szemléltető eszközök, fényképek és dokumentumok mutatják be a nemzetközi összehasonlításban is kiváló magyar hidász életét és fő műveit. A kiállítás megvalósításában a Hidászokért Egyesület társrendezőként működött közre. A kiállított tárgyak felajánlásával a kiállítás megvalósulásához szintén hozzájárult a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., a Magyar Közút, a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke, a Via Pontis Kft., valamint a Szegedi Móra Ferenc Múzeum. (Képek: Közlekedési Múzeum.)
