Debreceni filozófia-professzor nem közösködik Putyinnal

A dpa német hírügynökség beszámol arról, hogy Vajda Mihály Széchenyi-díjas filozófus, a Debreceni Egyetem Filozófia Tanszékének egykori vezetője bejelentette: az orosz elnöknek adományozott díszpolgári cím miatt visszaadja professor emeritus címét a Debreceni Egyetemnek.

„Semmilyen kapcsolatot nem akarok ápolni egy olyan intézménnyel, amely díszpolgárrá tette Vlagymir Putyint” – idézi a dpa a 82 esztendős filozófust. Hozzáteszi, Vajda kiemelkedő másként gondolkodó volt a kommunizmus idején. Lukács György budapesti iskolájának tagjaként egyre inkább azonosult a liberális tanokkal. Oktatott a németországi Siegen és Bréma egyetemén is.

A The New York Times a Reuters hírügynökség beszámolója alapján arról ír, hogy az Európai Unió keményebb fellépésre készül Lengyelországgal szemben, miután Angela Merkel is csatába szállt Franciaország oldalán.

A német kancellár a múlt héten szakított a szokásos visszafogottságával, és nyilvánosan bírálta a lengyel kormányzó pártot jogállamisági kérdésekben – olvasható az írásban, amelynek a szerzője szerint ez azt demonstrálja, hogy az unió legfőbb végrehajtó testülete immár bírja a legbefolyásosabb EU-tagállam támogatását, és ez vízválasztó lehet abban a vitában, amely a lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítása körül folyik. Ez az átalakítás és számos más lépés Brüsszel szerint aláássa a lengyelországi demokráciát.

„Bármennyire kívánom is, hogy jó viszonyban legyünk Lengyelországgal – ők a mi szomszédaink, és én mindig erre fogok törekedni, tekintettel a kapcsolataink fontosságára –, egyszerűen nem foghatjuk be a szánkat a béke kedvéért. Itt az Európai Unión belüli együttműködésünk alapjairól van szó” – idézi a Reuters nyomán a The New York Times Angela Merkel kancellárt.

A beszámoló emlékeztet arra, hgy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke azt mondta ugyan, hogy Brüsszel már nagyon közel jutott a sokszor emlegetett hetedik cikkely alkalmazásának kezdeményezését Varsóval szemben, a lengyel kormány ezt még mindig elkerülheti. A Bizottság ugyanis arra vár, milyen javaslatokat tesz Andrzej Duda lengyel államfő azzal a két igazságügyi tárgyú törvénytervezettel kapcsolatban, amelyet most előterjesztett a kormánypárt, miután az államfő júliusban megvétózta mindkettőt. Az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazása elvben akár az érintett ország szavazati jogának a megvonásával is járhat.

Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál arról ír, hogy az EU és Magyarország között viszály keletkezett a határkerítés ügyében, közvetlenül azelőtt, hogy az Európai Bíróság ítéletet hirdetne a menekültátvételi kvóta-előírásról folyó perben. Az EurActiv szerint a szerdai verdikt várhatóan csapást mér majd arra a harcra, amelyet a kelet-európaiak vívnak a menekültek befogadása ellen. A portál értesülése szerint a magyar és a szlovák kereset elutasítása mellett súlyos pénzbírság kiszabása is várható. Magyarország az ítélet kihirdetése előtt bejelentette: 400 millió eurót kér az Európai Bizottságtól a határvédelmi költségekre, a brüsszeli Bizottság azonban elutasította a kérést – jegyzi meg az EurActiv. Idézi Alexander Wintersteint, a testület szóvivőjét, aki szerint hajlandóak pénzzel támogatni olyan határvédelmi intézkedéseket, amelyek például a felderítést szolgálják, de kerítést nem fognak finanszírozni.

Egy nevének mellőzését kérő, magas beosztású uniós diplomata úgy vélekedett az EurActiv munkatársával beszélgetve: Orbán Viktor azért állt elő a 400 millióval, hogy ezzel a kérelemmel mintegy kiegyensúlyozza az Európai Bíróság várható döntését.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki egyben a mérsékelt jobboldali Néppárt elnöke is, a jövőben kevesebb pénz kíván szánni a menekültek ellátására – írja a Die Welt német napilap internetes kiadása.

Eszerint a Néppárt tegnap közzétett választási programrészlete egyebek közt arról szól, mind a kilenc osztrák tartományban egységesen havi 560 euróra kellene leszorítani azt az összeget, amelyet a menekült-jogállás megadása után öt éven át folyósítanak az egyedülálló menekültnek. Családok esetében a felső plafon 1500 euró lenne. Jelenleg az egyes osztrák tartományokban egymástól eltérő szabályok érvényesek. – Ausztriában október 15-én tartanak választásokat.

A bécsi Die Presse és a Der Standard az APA osztrák hírügynökség jelentése nyomán arról számol be, hogy Hans Peter Doskozil osztrák szociáldemokrata védelmi miniszter egy tegnapi burgenlandi pártösszejövetelen arról beszélt: idejében meg akarja hosszabbítani annak a felhatalmazásnak az érvényét, amely alapján az osztrák hadsereget is lehet alkalmazni határőrizeti célokra. A miniszter az Ausztriával szomszédos térség országaival - Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Horvátországgal és Szlovéniával - való együttműködésben létrehozandó közös határvédelmet is elképzelhetőnek tart az uniós külső határok oltalmazására, „bármit is mondjon Brüsszel”.