Nyomor, munkanélküliség, tudatlanság fenyegeti az európai cigányok négyötödét

A The New York Times az AP amerikai hírügynökség jelentése alapján beszámol arról, hogy Magyarország hat hónappal – jövő év márciusig – meghosszabbította a migráció miatt ez év elején elrendelt, úgynevezett válsághelyzet hatályát.

A lap kitér arra, hogy emberi jogi csoportok és nemzetközi szervezetek ismételten felhívják a figyelmet a menedékkérőkkel szembeni erőszakos magyar hatósági bánásmódra és a tranzitzónákban uralkodó rossz állapotokra.

Magyarországon mintegy 400 ezren vonultak keresztül 2015-ben, mielőtt a déli határkerítést megépítették – olvasható a beszámolóban.

Szintén az AP nyomán írja meg a The New York Times, hogy 91 éves korában meghalt Makk Károly filmrendező. A megemlékezés összeállítója Makk Károly alkotásai közül kiemeli a Szerelem című művet, amelyet az 1956-os szovjetellenes felkelés elfojtása utáni időszakot bemutató egyik legjobb filmnek nevez, és amelyet 1971-ben a zsűri díjával ismertek el Cannes-ban.

Továbbra is várat magára, hogy valódi eredményeket tudjon felmutatni az Európai Unió romafelzárkóztatási politikája – írja az EUObserver című, uniós kérdésekkel foglalkozó brüsszeli hírportál.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a romák Európa legnagyobb létszámú kisebbségét alkotják. A roma-felzárkóztatási politikának az lenne a célja, hogy kiemeljék ezt a népességet a nyomorból, de a törekvéseket rendre akadályozzák a diszkrimináció és a rasszizmus megnyilvánulásai.

Věra Jourová, az igazságügyi kérdésekben illetékes cseh EU-biztos újságíróknak elmondta, hogy növekszik Európában azoknak a roma fiataloknak a száma, akiknek állásuk sincs és oktatásban sem részesülnek. Az EU 2011-ben meghirdette ugyan a felzárkóztatási politikát, de a roma gyerekeket nagyrészt ma is elkülönítve oktatják. E gyakorlat miatt az Európai Bizottság – az uniós jog tiszteletben tartatásáért felelős intézmény – az elmúlt években kötelezettségszegési eljárást is indított Csehország, Szlovákia, illetve Magyarország ellen.

Ezek az eljárások – írja az EUObserver – a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon végződhetnek, amennyiben az Európai Bizottság és az érintett tagállam nem tud megállapodásra jutni egymással. A hírportál megírja, hogy mindhárom ország az eddiginél is szigorúbb ellenőrzési eljárások lefolytatására számíthat az elkövetkező hetekben. Az uniós illetékesek azt kívánják tisztázni, hány roma gyerek oktatása terén mutatható ki még ma is az etnikai hovatartozás alapján megvalósított szegregáció gyakorlata.

Jourová azt mondta, a maga részéről nem fog habozni, új szakaszba lépteti majd a kötelezettségszegési eljárásokat, ha a novemberre várt, összesített számadatok ezt indokolják majd.

Az EUObserver emlékeztet arra: Balog Zoltán, aki az emberi erőforrások minisztere a magyar kormányban, korábban az elkülönített oktatás szükségességét hangoztatta. Jourová most leszögezte: nem pártolja azt, hogy a roma gyerekeket máshova utaztassák iskolába: azt tartja fontosnak, hogy azokban a térségekben, ahol szinte kizárólag csak roma gyerekek vannak, ott is magas színvonalú legyen az oktatás.

Az uniós biztos annak nyomán nyilatkozott a sajtónak erről a kérdéskörről, hogy az Európai Bizottság közzétette a 2020-ig folytatódó romastratégia félidős eredményáttekintését. Eszerint az európai romák mintegy 80 százalékát fenyegeti a nyomor. A roma fiatalokat sújtó munkanélküliség és az oktatás hiánya az említett három közép-európai ország mellett Romániát és Spanyolországot jellemzi leginkább.

Ugyanerről a kérdésről beszámolva az EurActiv című, másik uniós hírportál arra is kitér, hogy Jourová uniós biztos kijelentette: „brutális” alapossággal meg fogják nézni, hová pazarolták el a diszkriminációellenes célokra folyósított uniós pénzeket.

Huszonhárom magyarországi nem kormányzati szervezet az alkotmánybírósághoz fordult panasszal azzal az új törvénnyel szemben, amely kötelezi az évi 24 ezer eurónál több külföldi pénzügyi támogatásban részesülő szervezeteket e támogatás bejelentésére, és a támogatás tényének közlésére minden hivatalos kiadványukban, illetve minden nyilvános megjelenésük során – írja az APA osztrák hírügynökség beszámolója alapján a Der Standard című osztrák lap. Pardavi Márta, a 23 szervezet egyikének, a Magyar Helsinki Bizottságnak a társelnöke azonban kevés reményt fűz az alkotmányjogi panasz sikeréhez, ezért a strasbourgi európai emberi jogi bírósághoz is akarnak majd fordulni – olvasható a beszámolóban.