Orbán kerítés-levele – csakhogy: a szolidaritás nem egyirányú utca

A külföldi médiában Magyarországgal kapcsolatban az a friss vezető tartalom, hogy Orbán Viktor kormányfő levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, a brüsszeli testület fizesse ki a déli határon a menekülthullám ellen épített szögesdrótkerítés költségeinek a felét, mintegy 400 millió eurót.

A beszámolók kitérnek arra, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország a szerb és a horvát határon létesített kerítéssel és a határt őrző rendőrökkel, katonákkal Európa valamennyi polgárát védelmezi az illegális migránsáradattól.

A hírt a The New York Times a Reuters hírügynökség beszámolója alapján ismerteti. Ebben szerepel az a megállapítás, hogy Orbán az EU-n belül a közel-keleti eredetű bevándorlás egyik legkeményebb ellenzője, és retorikájának jó a fogadtatása jobboldali pártjának szavazói körében: a választások 2018 áprilisában lesznek, és a Fidesz szilárdan vezet az ellenzéki pártok előtt a közvélemény-kutatások szerint.

A dpa német és az APA osztrák hírügynökség kiemeli, hogy a szögesdrótkerítés központi szimbolikus szerepet játszik Orbán demonstratív elzárkózó politikájában: a menekültek elleni gyűlöletkampánnyal és a menekülteket segítő civilek démonizálásával a kormányfő megerősítette saját belpolitikai pozícióját.

Az AFP francia hírügynökség beszámolója alapján a német Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar pénzkéréssel kapcsolatban kitér arra, hogy az Európai Bizottság egyik szóvivője azt mondta, a brüsszeli végrehajtó testület kész megvizsgálni a kérelmet. Hozzátette azonban: a szolidaritás nem egyirányú utca, nem lehet egyszerre támogatást kérni a határvédelemre és ugyanakkor elutasítani a menekültek elosztásáról közösen hozott döntést.

A tekintélyes majna-frankfurti újság nemrég a magyar–német kormányzati viszonyról közölt beszámolót. A „Nincs visszhang Budapestről” című írásban a lap kiemelte, hogy Angela Merkel német kancellár az utóbbi napokban többször bírálta a magyar kormányt a 2015-ben kirobbant menekültválsággal kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök és bizalmasai ilyen esetekben általában gyorsan válaszolnak, ezúttal eddig elmaradt a „visszhang”. Úgy tűnik föl, a magyar vezetés most nem akar konfrontációt, legalábbis nem a választási kampányt folytató kancellárral, amelynek pártja, a CDU éppen úgy az Európai Néppárthoz tartozik, mint a Fidesz – írta a Frankfurter Allgemeine.

Ugyanennek a lapnak a weboldalán terjedelmes beszámoló olvasható arról, hogy a jövő tavaszi választásokra készülő Magyarországon a fiatalok körében ellenállás szerveződik a közvélemény-kutatások szerint egyébként jó álló Orbán Viktor ellen. A riport megszólaltat olyan elégedetlen fiatalokat, akik részt vettek a CEU védelmében szervezett utcai tüntetésen. „Adjon újra örömet, legyen szexi a politika” – mondja egyikük, akit a fegyverexport ellen Berlinben szervezett, techno-zenével egybekötött demonstráció inspirált a budapesti megmozdulások szervezésekor.

A riport részletesen ismerteti a Momentum megjelenését a magyar politikai palettán. Idézi Fekete-Győr Andrást, a párt vezetőjét, aki azt mondja, ők sem nem liberálisok, sem nem konzervatívok, számukra a témák fontosabbak, mint a címke. Fekete-Győr a Momentum egyik előképének nevezi a francia köztársasági elnökké választott Emmanuel Macron által alapított mozgalmat. Választási győzelemről azonban most nem álmodik a magyar politikus: a fő cél a parlamentbe való bejutás, és ott erős ellenzék létrehozása a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint.

A riportban szintén megszólaltatott Kopper Ákos politológus szerint a jövő évi választásokon a Fidesz győzelmét csak egyetlen tényező veszélyeztetheti: a Fidesz saját maga. Kopper úgy véli, konkrét külső ellenfél hiányában a kormánypárt önmagát belülről felőrölheti.

Végül arról, hogy a The New York Times és a The Washington Post ismerteti az AP hírügynökség tudósítását, miszerint az Európai Zsidó Kongresszus súlyos aggodalmának adott hangot az antiszemitizmus lengyelországi erősödése, a lengyel kormány és a zsidó közösség közötti viszony romlása miatt. A brüsszeli székhelyű szervezet szóvá tette, hogy az antiszemita incidensek növekvő száma ellenére mintegy egy éve nem találkozott a lengyel kormány egyetlen tagja sem a Lengyelországi Zsidó Közösségek Szövetségének a vezetőivel.

„Szerte Európában, a kormányok konzultálnak a közösség helyi vezetőivel, hogy tanácsukat kérjék, és összehangolják az antiszemitizmusra adott válaszukat. Lengyelország azonban kivétel, vezetése kevés érdeklődést mutat a zsidó közösséggel való párbeszéd iránt” – nyilatkozott Mose Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke. A nyilatkozat előzménye, hogy augusztus elején a hivatalos lengyelországi zsidó szövetség vezetői levelet írta Jaroslaw Kaczynskinak, a kormánypárt elnökének, szóvá téve a szélsőjobboldali csoportok növekvő közéleti jelenlétét, a zsidók elleni gyűlöletbeszéd és erőszakmegnyilvánulások emelkedő számát. Levelükre nem kaptak választ, Kaczynski viszont nem sokkal később találkozott az ortodox zsidó chábád mozgalom képviselőivel.

Lengyelország főrabbija, Michael Schudrich az AP beszámolója szerint úgy nyilatkozott, a lengyelországi zsidók ma még sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, mint Európa számos más országában, így például Franciaországban, a skandináv országokban, illetve Magyarországon. A helyzet azonban romlik a főrabbi szerint.