Ki védi meg a bíróság előtt a rászorulókat?
Szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatta a jogvédő szervezetet és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat.
2016 őszén arra kérte a TASZ az alapvető jogok biztosát, hogy állapítsa meg, a szabálysértési törvényből fontos eljárási garanciák hiányoznak. Az ombudsman megalapozottnak találta a TASZ érveit.
Jelenleg szabálysértési ügyekben kizárólag bíróság elé állítás (ami az őrizetbe vett személy ügyének gyorsított bírósági elbírálását jelenti) esetén kötelező az ügyvédi képviselet, ezzel szemben a büntetőeljárási törvény a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak is biztosít kirendelt védőt.
A TASZ álláspontja szerint a kirívóan eltérő szabályozás bizonyosan nem indokolt azon szabálysértések esetén, amelyek miatt elzárás is kiszabható. Már csak azért sem, mert egyes esetekben a szabálysértésért, pl. 50 ezer forintnál kisebb értékű lopásért – a törvényi anomáliák miatt – akár súlyosabb büntetés is járhat, mint egy már bűncselekménynek minősülő lopás esetében. Az alapvető jogok biztosa egyetértett a TASZ álláspontjával, ezért a szabálysértési törvény módosítására kérte fel a belügyminisztert.
A TASZ sérelmezte, hogy mivel a szabálysértési eljárások többsége írásban zajlik, ez hátrányosan érint olyan – jellemzően alacsony társadalmi státuszú vagy fogyatékos – embereket, akik nehezebben értenek meg bonyolult, hivatalos jogi szövegeket. Emiatt vélhetően tömegek esnek el például jogorvoslati joguktól, így nem kerül sor személyes meghallgatásukra, ezáltal pedig személyi körülményeiket, a többi között rossz anyagi körülményeiket sem tudja a hatóság figyelembe venni a büntetés kiszabásakor.
Az ombudsman ebben a kérdésben is egyetértett a TASZ-szal és felkérte a belügyminisztert, hogy egyeztessen szakmai és civil szervezetekkel azért, hogy a meghallgatás nélküli eljárásokban használt hatósági tájékoztatók minél közérthetőbbek legyenek.
„Bízunk benne, hogy a Belügyminisztérium nyitott lesz az ombudsman javaslataira és közösen dolgozhatunk avégett, hogy minél kevésbé sodródjanak a hátrányos helyzetűek kiszolgáltatott helyzetbe a hatósági eljárásokban” – mondta dr. Szegi Péter György, a TASZ egyenlőség-projektjének munkatársa.
A magyar szabálysértési rendszer indokolatlanul szigorú és nem működik jól. Szigorú, mert apróságokért – például szemetelésért – lehet bárkit akár hetekre rács mögé juttatni. Nem működik jól, mert túl drága és nem hatékony: olyan embereket zárnak el, akiket nincs értelme. Egy igazságos szabálysértési rendszerért dolgozik közösen a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Sajtóközpont, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület munkacsoportja. További személyes történetek, szakmai anyagok itt, tessék kattintani!
