Háborúk, erőszak, üldöztetés miatt minden eddiginél több a menekült

A háborúk, az erőszak és az üldöztetés minden eddiginél több embert kényszerítenek napjainkban arra, hogy elmeneküljön az otthonából – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ma közzétett jelentéséből. A Global Trends jelentést a menekültek világnapja (június 20.) előtti napon hozzák nyilvánosságra.

 

Mintegy 65,5 millió ember élt az otthonától erőszakkal elszakítva szerte a világban 2016 végén, azaz hozzávetőleg 300 ezerrel több embernek volt szüksége nemzetközi oltalomra, mint egy esztendővel azelőtt – áll az UNHCR idei Global Trends című jelentésében, amelyben a szervezet évről évre áttekinti a világ menekültügyi helyzetét. Ez a 65,6 millió ember három csoportból áll össze.

Menekültek: 22,5 milliós lélekszáma nagyobb, mint valaha. Közülük 17,2 millióért felelős az ENSZ menekültügyi szervezete, a többiek palesztin menekültek, akikről az UNHCR testvérszervezete, az UNRWA gondoskodik. A szíriai háború 5,5 millió fővel továbbra is a világ legtöbb menekültet számkivetetté tevő konfliktusa, ám ha csak 2016-ot nézzük, a múlt évben Dél-Szudánt kényszerült elhagyni a legtöbb ember, miután tavaly júliusban tragikus módon összeomlott az egy évvel azelőtt megkezdődött békefolyamat. A fellángoló erőszak az év végéig 739 900 embert űzött el Dél-Szudánból, számuk mára elérte az 1,87 milliót!

Belső menekültek: akiket az erőszak elűzött az otthonukból, de a saját országukon belül találtak átmenetileg biztonságra. Az ő számuk 2016 végén 40,3 millióra rúgott, szemben az egy évvel azelőtti 40,8 millióval. A belső menekültek szempontjából tavaly Szíriában, Irakban, illetve Kolumbiában volt a legsúlyosabb a helyzet. Ugyanakkor ez a probléma világméretű, és az otthonukból világszerte elűzöttek csaknem kétharmada belső menekült.

Menedékkérők: akik elhagyták az országukat, és a menekülteket megillető nemzetközi oltalomban reménykednek. A menedékkérők száma 2016 végén 2,8 millió volt.

A legtöbb menedékkérelmet, 722 400-at tavaly Németországban adták be, csaknem másfélszeresét a 2015. évi 441 900-nak (2014: 173 100). Az Amerikai Egyesült Államokban 262 000, Olaszország 123 000 kérelmet tart nyilván. Törökország (78 600), Franciaország (78 400), Görögország (49 800) és Ausztria (39 900) hivatalnokai ugyancsak rengeteg menedékkérelem elbírásán dolgoznak.

Mérhetetlen emberi ára van világszerte a háborúknak és az üldöztetésnek: a világon élő minden 113. ember (65,6 millió menekült) él az otthonától erőszakkal elszakítva – ez több, mint a világ 21. legnépesebb országának, Nagy-Britanniának a lakossága.

„Akárhogy tekintjük is, elfogadhatatlan, hogy ennyi ember vált földönfutóvá. Az ő sorsuk minden eddiginél hangosabban kiált szolidaritásért és azért, hogy tegyük közös céllá a válságok megelőzését és rendezését, illetve annak az együttes szavatolását, hogy addig is, amíg ezeken a megoldásokon dolgozunk, a világ menekültjei, belső menekültjei és menedékkérői megfelelő oltalomban és gondoskodásban részesüljenek – hangsúlyozta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – Többet kell tennünk ezekért az emberekért. Amikor a világ tele van konfliktusokkal, elszántságra és bátorságra van szükség, nem félelemre.”

A jelentés egyik fő megállapítása, hogy változatlanul igen sokan vannak azok, akik újonnan válnak menekültté. A 65,6 millióból 10,3 millió embert 2016-ban űzött el az otthonából az erőszak, közülük 6,9 millióan, azaz mintegy kétharmadnyian a saját hazájukon belül váltak belső menekültté. Három másodpercenként válik egy újabb ember menekültté – az pedig kevesebb idő, mint ami ahhoz kell, hogy valaki végigolvassa ezt a mondatot.

A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy egyesek számára 2016 javulást is hozott az életében: voltak az otthonukba hazatérő menekültek és belső menekültek, illetve akadtak, akiknek sikerült harmadik országokba áttelepülniük. Tavaly 37 ország összesen 189 300 menekültet fogadott be áttelepítés folytán. További mintegy félmillió menekültnek adatott meg, hogy visszatérjen a hazájába, illetve hozzávetőleg 6,5 millió belső menekült térhetett vissza a lakóhelyére – igaz, sokan egyáltalán nem ideális körülmények között tették ezt meg, és rendkívül bizonytalanok a kilátásaik.

Világszerte a menekültek többsége – 84 százaléka – a múlt év végén az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban élt, ezen belül is minden harmadik (4,9 millió ember) a legkevésbé fejlett országokban talált menedékre. Ez a kiugró aránytalanság számos dologra rávilágít. Egyebek között arra, hogy változatlanul hiányzik a nemzetközi egyetértés a menekültek befogadását illetően, valamint arra, hogy a válságrégiókat milyen sok szegény ország veszi körül. Mindez egyben arra is rámutat, mekkora szükség van arra, hogy a menekültekről és az otthonukból az erőszak által elűzött többi emberről gondoskodó országok és közösségek számottevő forrásokhoz és támogatáshoz jussanak. Ha ez nem történik meg, az instabilitáshoz vezethet, negatívan hathat az életmentő humanitárius erőfeszítésekre, vagy akár másodlagos menekülthullámot is elindíthat.

Az érintettek számát tekintve változatlanul Szíriában vált a legtöbb ember menekültté, menedékkérővé, illetve belső menekültté – 12 millió, azaz az ország háború előtti lakosságának csaknem kétharmada. Ha a sok évtizedes palesztin menekülthelyzetet nem számoljuk, 2016 végén Kolumbiához (7,7 millió), illetve Afganisztánhoz (4,7 millió) volt köthető a világ második és harmadik legnagyobb menekült és belső menekült népessége. A sorban a harmadik Irak (4,2 millió), a negyedik pedig Dél-Szudán (3,3 millió). Ez utóbbi ország menekültjeinek és belső menekültjeinek a száma ma a leggyorsabban nő a világon.

A világ menekültjeinek fele gyerek. Azaz a gyerekek továbbra is aránytalanul sokat szenvednek, leginkább azért, mert ők különösen kiszolgáltatottak és sérülékenyek. Tragikus módon tavaly nem kevesebb mint 75 000 olyan menedékkérelmet regisztráltak szerte a világon, amelyet egyedül, felnőtt kísérők nélkül utazó, illetve a szüleiktől elszakított gyerekek nyújtottak be. Viszont, miként arra a jelentés is rámutat, ez a 75 000 alighanem jócskán elmarad a szüleik, felnőtt rokonaik nélkül menekülő gyerekek tényleges számától.

Az UNHCR úgy becsüli, hogy 2016 végén legalább 10 millió embernek nem volt állampolgársága, vagy fenyegette a hontalanság. A kormányok által összesített és az ENSZ menekültügyi szervezetének megküldött adat ennél jóval kevesebb, 75 országban mindössze 3,2 millió hontalan emberről szól.

A Global Trends jelentés a világ menekülthelyzetének statisztikai áttekintése, így 2016 számos meghatározó eseményére nem tér ki. Nem szól például arról, hogy a menekültekkel és menedékkérőkkel összefüggő kérdések sok országban egyre erősebben átpolitizáltak, hogy néhány régióban egyre súlyosabban korlátozzák a nemzetközi oltalomhoz való hozzáférés jogát és lehetőségét. Nem szól ugyanakkor néhány kedvező fejleményről sem. Így például a menekültekről és bevándorlókról 2016 szeptemberében rendezett történelmi csúcstalálkozókról, az azokat követő, a menekültügyben mérföldkövet jelentő New York-i Nyilatkozatról, a menekülthelyzetek kezelésébe a társadalom egészének bevonását szorgalmazó arról a megközelítésről, amely tavaly decemberben a Menekültekkel Kapcsolatos Átfogó Reagálási Keretrendszerben (Comprehensive Refugee Response Framework) megfogalmazódott, és a befogadó országoknak és az adományozó kormányoknak a menekültek iránti rendkívüli nagylelkűségéről.

Az UNHCR minden évben elkészíti a Global Trends jelentést a saját adataira, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) Belső Menekülteket Figyelő Központja (Internal Displacement Monitoring Centre – IDMC) partnerszervezet adataira, illetve a kormányoktól kapott adatokra alapozva.